Sokaknak fabatkát sem ért Orbán ígérete

Hiába mondta többször Orbán Viktor miniszterelnök, hogy senki nem járhat rosszabbul az új adórendszerrel, az idei első fizetések kézhezvétele után többen is kevesebb pénzt kaptak, mint tavaly. Az [origo]-nak többen arra panaszkodtak, hogy vagy a fizetésük csökkent, vagy a munkakörülményeik változtak meg. Néhányan a tavaszban bíznak, mások szerint az új rendszer egy vicc.

"Ebben a pillanatban utaltam el a saját fizetésem, közben a könnyeimtől alig láttam" - írta az [origo]-nak Andrea, aki egy kisebb cég pénzügyeseként dolgozik. Bruttó fizetése 102 ezer forint maradt, de a kézhez kapott összeg a tavalyi 83 792 forint után 76 810 forintra csökkent. Azt is hozzátette, hogy a cég nem jelezte, hogy emelnék a fizetését, és az eddigi években is csak akkor tették meg, amikor felmondással fenyegetőzött.

Andrea azért is csalódott a fizetéscsökkenés miatt, mert Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt évben többször kijelentették, hogy az új adórendszerrel "senki nem járhat rosszabbul". A kormány ennek érdekében bonyolult bérkompenzációs rendszert vezetett be.

Januártól alaposan átalakult a személyi jövedelemadózás, a kormány kivezette az adójóváírást és 202 ezer forint alatt a szuperbruttósítást is. Az adójóváírás azt a célt szolgálta, hogy az alacsony fizetésűek az adózás után többet vihessenek haza, a szuperbruttó lényege pedig az, hogy nem a fizetésünk 100 százaléka, hanem annál több pénz után fizettünk adót. A szuperbruttó eltörlése az alsó jövedelmi sávban nem pótolja az adójóváírás eltörlése miatt kieső pénzt, így a legrosszabbul keresők veszítettek a kormány döntésével, kevesebb nettó fizetést kapnak kézhez, ha változatlan marad a bruttó bérük. A kormány ezért az elvárt béremelésről szóló rendelettel igyekszik bérkompenzációra bírni a cégeket. Egy másik rendelettel pedig a közalkalmazotti béreket rendezné, hogy senkinek ne csökkenjen a fizetése az adórendszer változása miatt.

A tavaszban bíznak

A kormány és a munkaadók hétfői egyeztetése után Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke azt mondta, hogy a cégek többsége megadja az elvárt béremelést, de a magasabb bérek valószínűleg csak márciusban, áprilisban jelennek meg. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke januárban még azt mondta, hogy szerinte a cégek fele nem tudja majd kifizetni a béremelés költségeit.

A két rendelet ugyan törekszik arra, hogy januártól érvényesítse a béremeléseket, hogy senki ne járjon rosszabbul, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy hézagosan működik a rendszer, ráadásul az előírások a dolgozók kirúgására is ösztönözhetik a cégeket. Arra kértük olvasóinkat, hogy írják meg, mit tapasztaltak a januári fizetésük kézhezvételekor, és többen panaszkodtak arra, hogy kevesebbet kaptak, mint tavaly, de olyan olvasói levelet is kaptunk, miszerint a munkaadó a későbbi béremelést is kizártnak tartotta.

Olyan olvasónk is akadt, akinek a munkaadója megadja az elvárt béremelést, igaz, az ő esetében elvileg nem is tehettek mást, hiszen a minimálbért kötelező volt minden cégnek 78 ezerről 93 ezerre emelni. Ez az olvasónk a főnökéről azt írta: "Nem tudja még, miből gazdálkodja ki, de reméli a legjobbakat. Mi is." Volt olyan olvasónk is, aki szóbeli ígéretet kapott, hogy később kompenzálják a bérét, "talán már a februári fizetésnél".

A metrósok panaszkodnak

Egy névtelenséget kérő olvasónk, aki a Metro áruháznál dolgozik, azt írta, náluk mindenkinek csökkent a fizetése, átlagban 9-10 ezer forinttal. A legtöbben bruttó 100 ezer forint körül kerestek, ami gyerek nélkül a 2011-es 74 280 forint helyett 65 500 forint nettó. Ha a nettó fizetést tartani akarná a cég, akkor számításunk szerint 17 348 forinttal kéne emelnie a fizetést, amiből az állam 10 735 forintot térít meg.

Olvasónk szerint a Metrónak mindig az volt a felfogása, hogy a kormánytól, önkormányzattól nem kér támogatást vagy segítséget. Ennek azért van jelentősége, mert azok a vállalkozások, amelyek a dolgozóik legalább kétharmadánál nem hajtják végre az elvárt béremelést, két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és nem kaphatnak állami támogatást. Megkerestük a Metro Kereskedelmi Kft.-t, ahol azt közölték, hogy "mivel ennek a témának a megoldása éppen folyamatban van, így nem is tudunk róla jelenleg érdemben nyilatkozni".

Leépítés, csökkentett munkaidő

Olvasóink különböző módszereket mutattak be, amelyekkel a cégek megpróbálják megoldani a béremelést úgy, hogy ne szálljanak el a költségeik. Egyikük azt írta, a munkaadója tavaly 6 órás munkaviszonyban foglalkoztatta 48 600 forintos nettó fizetésért, idén már csak 30 458 forintot fizetnek neki 4 órás munkáért. "Természetesen a tavalyival azonos, illetve emelt volumen megtermelését várják el" - tette hozzá.

"Nekem személy szerint annyira változott a fizetésem, hogy elküldtek" - írta egy másik olvasó, aki az egyik budapesti Trófea-étteremben dolgozott. Azt írta, a cég elküldte a dolgozók harmadát a forgalom visszaesésére és a munkaerő-költségekre hivatkozva. Szerinte ők is érzékelték a forgalom-visszaesést, de az első két hónapban ez normális, így arra gyanakszik, hogy a kényszerű fizetésemelés lehetett a valódi ok.

Kevesebb cafeteria

A cafeteriarendszer átalakítása is érzékenyen érintheti a munkavállalókat. Az elvárt béremelésnél a cégek számolhatnak a béren kívüli juttatásokkal is, a jogszabályok ugyanis nem tiltják meg, hogy úgy emeljenek bért, hogy közben a dolgozók rosszabbul járnak a kisebb cafeteria miatt. A cafeteria tavalyi legalacsonyabb, 19 százalékos adóterhelése az idén 31 százalékra emelkedett, azaz ha cégek nem emelik a keretet, akkor dolgozóik ugyanakkora keretből kevesebb utalványt kapnak.

Egyik olvasónk arra panaszkodott, hogy 17 ezer forinttal csökkent a fizetése, és a kiesést az is növeli, hogy az átalakítás után kevesebb béren kívüli juttatást kap, mint eddig - ez éppen az adóteher növekedése miatt lehet így. Tavaly még 18 ezer forintnyi étkezési jegyet kapott, amelyet bárhol levásárolhatott élelmiszerre, most azonban már csak az Erzsébet-utalvánnyal teheti ezt meg, amelyet azonban csak 5000 forintig adhatnak kedvezményesen a munkaadók. Valójában az étkezési jegyek célja eddig a melegétkezés támogatása volt, de a boltok, amelyek meleg ételt is kínáltak, gyakran ellenőrizhetetlenül hideg étel vásárlására is elfogadták a jegyeket. Az idei rendszerben a melegétkezésre a Széchenyi-pihenőkártya vendéglátásra fordítható része áll rendelkezésre, amiből boltban, hideg ételekre nem költhetnek a dolgozók. Erről azt írta, hogy az Erzsébet-utalvány 5000 forintos maximuma "egy vicc".

Az állam sem tartja be

Bár kormányrendelet írja elő, hogy a költségvetési szerveknél dolgozók bérét emelni kell, több közszférában dolgozó olvasónk jelezte, hogy kevesebbet kapott az ígéret ellenére, pedig a rendelet "rendelkezéseit első alkalommal a 2012. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni". A Nemzetgazdasági Minisztérium az [origo] kérdésére részben megmagyarázta, hogy mitől lehetséges januárban, hogy kevesebbet kapott egy dolgozó (lásd keretes írásunkat), de ez nem magyarázza például egy Nógrád megyei szociális intézménynél dolgozó olvasónk panaszát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az [origo] kérdéseire megválaszolta, hogy mitől lehetséges az, hogy egy közalkalmazott a nettó fizetés csökkenését tapasztalja:

- Akinek január 15. után érkezik be a kérelme, annak a februári bérében még nem jelenik meg a kompenzáció összege, egy hónappal később viszont visszamenőlegesen is megkapja. A kompenzációt kérő nyilatkozatot március 15-ig lehet beadni a munkaadó intézménynél.

- Az NGM arra is figyelmeztet, hogy a nettó jövedelem változásánál figyelembe kell venni a gyerekek után járó kedvezményeket is. A törvény szerint az adókedvezmény addig jár, amíg a gyerek után családi pótlékot is kap a háztartás.

- Két közszférás dolgozónál családi szinten, a családi adókedvezménnyel együtt érvényesül a nettó bér szintjének megtartása.

- A nettó bér meghatározása a rendszeres személyi juttatásokra vonatkozik, a kézhez kapott összeg viszont egyéb kifizetésektől (túlóradíj, eseti pótlékok) módosulhat.

Egy közalkalmazott olvasónk elküldte a tavaly szeptemberi és a mostani, januári fizetési jegyzékét, amelyekből kiderül, hogy hiába kapta meg a közalkalmazottaknak járó bérkompenzációt, 8 ezer forinttal kevesebbet utaltak a számlájára. Tavaly szeptemberben összesen 94 ezer forint bérjellegű járandóságot kapott, amely után 70 549 forintot vihetett haza, most januárban 1200 forint kompenzáció után is csak 62 356 forint járt neki.

A közszférából több tanár is írt levelet arra panaszkodva, hogy kevesebb lett a nettó bérük, egyikük 10 ezer forinttal kapott kevesebbet. "Úgy tűnik, én még egész jól jártam. Van, akinek a csökkenés 20 ezer forint körüli" - írta.

Van, ahol viszont már megkapták az emelést, a fizetés mégis csökkent. Egy olvasónk arról számolt be, hogy bár ő kapott kompenzációt, mégis 3000 forinttal rosszabbul járt. Négyórás részmunkaidős munkájáért tavaly 47 ezer forint bruttójából 38 700 forintot kapott kézhez, idén 54 ezer forintból már csak 35 800 forintot. Egy önkormányzati tisztviselő hasonló esetről számolt be a maga és több kollégája nevében. Azt írta, ő kompenzáció után körülbelül 500 forinttal kapott kevesebbet, de egyes munkatársai több ezer forinttal jártak rosszabbul.