Már dolgozik az eva utódján a kormány, és azt tervezi, hogy az idén egyszerűsíti a vállalkozókat sújtó adóadminisztrációt - állította az [origo]-nak adott interjújában Balog Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár. Szerinte a kormány az IMF kérésére sem fog változtatni az egykulcsos adórendszeren, de "alaposan végig kell beszélni az adóátalakítás lépéseit". Az a tanulmány pedig csak hónapok múlva készül el, amely igazolhatja, hogy az egykulcsos adónak valóban pozitív hatása volt-e a születések számára.

Önéletrajza alapján két gyermek édesapja.

Három.

A legkisebb mekkora?

2011 júniusában született.

Ő már az egykulcsos adórendszernek köszönhető?

Mindig is legalább három gyereket terveztünk a feleségemmel, de kétségtelen, hogy az arányos, egykulcsos adó megléte fontos tényező volt a tekintetben, hogy ténylegesen vállaljuk-e és mikor a harmadikat, hiszen ez segít abban, hogy olyan körülmények között tudjuk nevelni a gyerekeinket, amilyenben szeretnénk.

Akkor ön az egyik legjobb példa arra, amit főnöke, Matolcsy György miniszter úr a két héttel ezelőtti bizottsági meghallgatásán említett. Ő a bőkezű, igazából azonban csak három gyerektől igazán nagyvonalú családi kedvezménnyel párosított egykulcsos adónak tulajdonította, hogy tavaly nőtt a születésszám a megelőző évhez képest. Nem korai még ennyire határozottan állást foglalni, ha még demográfusok sem mernek ilyen bátor kijelentést tenni?

A miniszter úr azt mondta, hogy szerény, de biztató jelek vannak az összefüggésre. 2011 júliusától elmondható, hogy minden hónapban több gyerek született, mint a megelőző év azonos hónapjában. Ez trendnek tűnik számunkra. Ahhoz azonban, hogy végleges következtetést vonhassunk le, még egy kis időnek el kell telnie, további mélyebb elemzéseket kell végezni.

Több, a születésszámot befolyásoló tényező volt az elmúlt években, például a gazdasági válság vagy jogszabályi változtatások (például a gyed-gyes két évre történő lerövidítése, majd újra három évre való felemelése). De ha egy válságos évben fél éven keresztül pozitív tendencia történt, akkor azt már érdemes komolyan venni.

Csak kiengedtünk egy év alatt 155 milliárd forintot a családi adókedvezményre, ezt pedig igyekszünk minél stabilabbá tenni, hogy az emberek is elhiggyék, ez hosszú távon is így lesz, erre lehet alapozni. Azt hiszem, teljes joggal feltételezhető, hogy ennek pozitív hatása van vagy lesz a családalapításra, újabb gyerek vállalására.

Azzal senki nem vitatkozik, hogy ha valamit támogat az állam, és arról el is hiszik, hogy sokáig fennmarad a támogatás, akkor erre pozitívan reagálnak az emberek. De egyelőre csak arra vannak adataink, hogy 2011 második félévében több gyerek született, mint 2010 hasonló időszakában. A döntést a gyerekvállalásról úgy egy évvel a gyerekszületés előtt hozzák meg a családok. Vagyis 2010 második felében többen gondolták úgy, hogy gyereket szeretnének, mint 2009 második félévében - amikor egyébként történelmi mélypontra zuhant a születések száma. 2009 viszont cudar egy év volt, munkahelyek tízezrei szűntek meg, óriási recesszió volt a gazdaságban. Nem kizárt, hogy csak arról van szó, hogy a születésszám visszatért a válság előtti szintre.

Ezt sem zárom ki, azonban, ahogy említettem, alaposan meg kell még néznünk a számokat. Azt is vizsgáljuk, hogy a lakosság mely csoportjai vállaltak újabb gyereket. Egy ilyen fontos változásnál arról sem szabad megfeledkezni, hogy az adózással kapcsolatos kormányzati bejelentések majdnem olyan erős hatást gyakorolnak az emberi döntésekre, mint az adott jogszabály hatálybalépése. Már a kormányváltás környékén elkezdtük kommunikálni, hogy 2011-től arányos, egykulcsos adót szeretnénk a családok támogatása mellett, és ezt biztosra is lehetett venni.

Felállt egy kormány, amely a családok segítését minden döntésénél fontosnak tartotta. Ennek csak egyik eleme a családi kedvezmény. De lehet említeni a gyes jogosultsági idejének három évre való visszaállítását, vagy azt, hogy a kormány részmunkaidős formában kedvezményezi az anyák gyermekvállalás utáni elhelyezkedését.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Alaposan végig kell beszélni az adóátalakítás lépéseit, az IMF mit lát problémának, és a kormány milyen megoldásokat javasol."

Mikor záródnak a minisztériumi hatástanulmányok?

Hónapok múlva. Több befolyásoló tényező van, a viszonyítási pontokat is több dolog befolyásolja, alapos munkát kell végezni.

Az IMF itteni képviselője a minap felajánlotta, hogy ha a kormány az adórendszer átalakítása mellett dönt, az IMF szívesen segít a tanácsaival. Ennél is egyértelműbb utalást tett az IMF delegációjának vezetője, Christoph Rosenberg arra, hogy jó pont lenne a magyar kormánynak, ha az egykulcsos adórendszert átszabná, mert a mostani a legelesettebbeknek, legvédtelenebbeknek ártott, túl bonyolult, az adminisztrációt növeli.

Az IMF-fel - ha erre szükség lesz - konzultálni fogunk az adórendszerről is, ahogy sok minden másról is. Erre teljesen nyitottak vagyunk. Alaposan végig kell beszélni az adóátalakítás lépéseit, ők mit látnak problémának, és a kormány milyen megoldásokat javasol.

Kormánytisztviselők is úgy fogalmaznak, hogy a tárgyalások napirendjén lesz az egykulcsos adó, de nem valószínű, hogy azt fel kell adni. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem zárja ki kategorikusan az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer eltörlését.

Nem tartom valószínűnek, hogy megváltoztatnánk az egykulcsos adórendszert, de ez nem zárja ki azt, hogy - az adórendszer változatlansága mellett - az IMF által látott problémákat tudjuk kezelni. Mondok egy példát. Tegyük fel, hogy IMF szerint a legképzetlenebbek, legkevesebbet keresők helyzetén javítania kell az adórendszernek. Amit mi a szociális hozzájárulási adó (korábban tb-járulék) esetében teszünk, vagyis hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetében (durván 200 ezer fő) a munkáltató 2013-tól nem 27, hanem csak 18 százaléknyi adót fizet a minimálbérig, az közgazdaságilag ugyanazt a hatást éri el, mint amit az IMF sugall.

Emellett a még kidolgozás alatt levő szabad vállalkozási övezetek konstrukció is azt takarhatja, hogy a legelmaradottabb térségekben foglalkoztatottak után valamilyen kedvezmény illesse meg a munkaadót. A Start-programot is kiterjesztettük, nagyobb kedvezmény jár például annak a cégnek, amely munkanélkülit vesz fel.

Ezeken kívül van még valami a tarsolyban?

Ha az eddig előirányzott kedvezményeket mind összeszámoljuk, akkor láthatjuk, hogy sok százezernyi, a munkaerőpiacon hátrányban levő munkavállaló  elhelyezkedését próbáljuk  megkönnyíteni. De folyamatosan vizsgáljuk, hogy van-e még jól körülhatárolható társadalmi csoport, amelynek segítségre van szüksége a munkaerőpiacon.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Az adófolyószámlák számának csökkentését célul kitűző munka nem áll le."

Más olyan uniós országban is van egykulcsos szja-rendszer, amelyek az IMF segítségéért folyamodtak. A Valutaalap tehát nem utálja az egykulcsos rendszert. Inkább csak jó, stabil, fenntartható gazdaságpolitikát akar látni az adott országban. Az egykulcsos adórendszer fenntartásával viszont más adónemeknél adóemelésre volt szükség, hogy a költségvetés megbomlott egyensúlyát helyreállítsák. Az IMF és az EU előrejelzése szerint pedig nálunk sem néz ki fényesen a jövő, 2013-ban 4 százalék körüli GDP-arányos költségvetési hiány várható, vagyis bő 300 milliárddal kellene lefaragni a hiányt ahhoz, hogy 3 százalék alá kerüljünk, és esélyünk legyen kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól. Ha az egykulcsos adórendszer marad, akkor az adókulcs magasabb lesz, mint 16 százalék?

Egy kicsit előreszaladtunk. Az IMF-fel való hivatalos tárgyalás még nem kezdődött el. A Nemzetközi Valutaalap úgy áll a dolgokhoz általában, hogy a költségvetést szeretné stabilnak, az államadósságot pedig fenntartható pályán látni. A kormány partner abban, hogy közös nevezőre jusson a Valutaalappal és az EU-val. Az egykulcsos kérdéshez még annyit: az eva is egykulcsos adó, és mégsem kritizálta senki, hogy miért nem progresszív az adó.

Az eva nem kis bonyodalom után, kulcsemelés árán maradt meg, és arról volt szó, hogy 2013-ban valami felváltja.

Már dolgozunk az önfoglalkoztatók és kisebb kkv-k vonatkozásában alkalmazható egyszerűbb adórendszer kialakításán. Feltehetően átalányadó elemei is lesznek ennek az új adózási módnak, hiszen azt alkalmazza a legkönnyebben egy kisvállalkozó. De nem kizárt, hogy lesznek levonható költségek is, amely az egyes iparágak jellemzőit tudja megragadni. Az evánál ha nem is egyszerűbb, de szélesebb körben lesz használható az új rendszer.

Novemberben egy interjúban az adórendszer egyszerűsítése mellett tett hitet. Mégis 14 adófolyószámlával több van most, mint tavaly.

Vannak új adónemeink, a baleseti adó és a kulturális adó. Lett szociális hozzájárulási adónk is, igaz, az a tb-járulékot váltotta fel. Aztán van olyan csoportja az adófolyószámláknak, amely azért jött létre, mert régi igény volt a munkaadó és a munkavállaló által fizetendő közterhek elkülönítése. Pusztán az adófolyószámlák számából azonban nem lehet közvetlen következtetést levonni az adminisztrációs teher mértékére vonatkozóan, hiszen ezek jelentős része - az idén megnyitott új számlák közül több is - csak szűk kört érintenek. Ettől függetlenül, az adófolyószámlák számának csökkentését célul kitűző munka nem áll le. Erről kormányhatározat is szól.

Nincs tíz éve, hogy újságíró vagyok, de már legalább kétszer volt, hogy kormányok megígérték, hogy radikálisan csökkentik az adószámlák számát, sőt egyszer törvényt is hoztak arról, hogy az összes közterhet hat számlára kell utalni, de a törvényt a hatálybalépés előtt eltörölték.

Olyan még nem volt, hogy egy kormány ennyire határozottan az adminisztráció csökkentésének ügye mellé állt volna. De mint mondtam, nem önmagában az adófolyószámlák magas száma a probléma, hiszen például hiába van 54 számla megnyitva a magán-nyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos befizetésekre, vagy pl. 22 az illetékekkel kapcsolatosan, ezek a mindennapokban nem jelentenek a vállalkozásoknak adminisztrációs terhet. Nem önmagában az adófolyószámlák számát kell tehát minden áron csökkenteni, hanem az adórendszert kell egyszerűsíteni, pl. olyan adófizetési módok kialakításával, melyeknél egy átutalással akár valamennyi adófizetési kötelezettség teljesíthető.

Az egyszerűsítés szimbóluma lett a söralátét méretű adóbevallás. Most debütál, és látszik, hogy rövidnek ugyan rövid, de nem az az egyszerű történet. Az adóhatóság is 13+1 feltételre rákérdező totóval segít abban, hogy valaki jogosult-e rá, több mint tízoldalas a söralátét bevallásról szóló tájékoztató, a munkáltatótól kapott kimutatáson levő adatot sem lehet automatikusan átvezetni a söralátét bevallásra. Ha valaki házastársával vagy élettársával megosztotta a családi kedvezményt, máris nem tölthet ki söralátéten.

Ha valaki jogosult rá, akkor már egyszerű kitölteni. Bár számos feltétel van, becslésünk szerint több mint egymillióan már jogosultak a söralátét bevallásra.

Akkor úgy fél év múlva, amikor már lesznek bevallási számok, azt kell majd látnunk, hogy lesz legalább egymillió ember, aki így vallotta be az adóját. Hiszen ha egyszerű, meg ennyien megfelelnek a feltételeknek, akkor nem látszik, mitől nem használnák ki a lehetőséget.

Így van. De mint minden újdonságtól, feltehetően ettől is tartanak az adózók, ez is közrejátszhat. A kormány azonban nem tágít a mellől, hogy lényegesen egyszerűbbé váljon az adórendszer, kisebb legyen az adminisztráció, és ha az első évben nem is lesz egymillió söralátétes bevalló, akkor is biztos vagyok benne, hogy a következő évben már jóval többen választják ezt a bevallási formát.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Nem kell mindig adóemelésben gondolkodni."

A nemzetgazdasági miniszter úgy jellemezte önt, mint az adóreform atyját. Az világos, hogy a legtöbb embernek az egykulcsos adó jut eszébe, amikor adórendszerről kérdezik, de aztán nyomban másodiknak a 27 százalékos áfát említik. Erre is büszke?

Büszke vagyok arra, hogy ebben a kormányzati munkában részt vehetek. Jó célokat fogalmaztunk meg, amikor az elején azt mondtuk, a munkát terhelő adókat csökkenteni, a fogyasztási típusú és a környezetvédelmi adók súlyát növelni kell. Ebbe a keretrendszerbe teljesen beleillenek az elmúlt másfél év adólépései, a 27 százalékos áfával együtt. Az adott helyzetben, igen, úgy gondolom ez volt a megfelelő lépés.

De ha a kormány bevállalta a politikai veszteséget, ami a 27 százalékos áfával jár, mert már ezzel világviszonylatban a legmagasabb áfát alkalmazó három ország egyikévé vált Magyarország, az EU-n belül pedig nálunk a legmagasabb az áfakulcs, akkor miért nem 28, 29, vagy akár 30 százalékra vitte fel az áfát, és akkor nem kellett volna több kisebb adót emelni, új adót bevezetni?

Végeztünk számításokat arra, hogy mekkora áfaemelés mekkorát dob az infláción, hogyan hat a vásárlóerőre...

Az inflációt csak egy évig dobja meg az áfaemelés.

Igaz, de a mostani egy érzékeny időszak. Mindent egybevéve ez tűnt elfogadhatónak.

Tavaly ez volt a maximum. De az idén vagy később mehet ez még feljebb?

Nincsenek ilyen tervek. Nem kell mindig adóemelésben gondolkodni. A költségvetési egyenleget a kiadási oldalon is helyre lehet billenteni. A kormány a Széll Kálmán-tervben jelzett kiadásoldali intézkedések végrehajtására koncentrál, ezen az úton kell tovább menni, nem a további adóemelés útján.

A drasztikus minimálbér-emeléskor több közgazdász jelezte, az nagyon nem lesz jó, hogy a legrosszabb munkaerő-piaci helyzetben levők munkaerőköltségét emeli a leginkább a kormány. Erre jött aztán a bérkompenzáció ötlete, amely ezt a negatív munkapiaci hatást igyekezett tompítani, kiküszöbölni. Aztán idővel rájött a kormány, hogy nemcsak az 5 százalékos béremelés feletti emelést kell költségvetésből támogatni, megsegíteni, hanem már a 2-3 százalékosnál nagyobb béremelésre is lehessen pályázni. Aztán az év vége táján született a döntés, hogy a gyeden levők is kaphassanak kompenzációt, máskülönben rosszul járnának, aztán a munkavállalók kompenzációjára is lehetőséget ad a költségvetés céltartaléka. Nem tűnik nagyon átgondoltnak az egész ügy, adótanácsadók tonnaszám kapják a cégektől a kérdéseket.

A véleményeket, jelzéseket minden esetben komolyan vettük és vesszük. A munkaadói szervezetekkel több héten át egyeztettük a kompenzáció mikéntjét, pontos formáját. Ennek az eredménye a mostani rendszer. Ez egy új dolog, így természetes, hogy kérdések is felmerülnek vele kapcsolatban. Az NGM-hez rengeteg kérdés érkezett, amelyeket megválaszoltunk, később, pár hét elteltével egyre kevesebb kérdést kaptunk, most pedig már csak elvétve keresnek meg minket a tanácstalan cégek. A munkaadók egyre jobban értik az új rendszert, és jelezték, örülnek a 2-3 százalékos béremelést segítő pályázati lehetőségnek is.

A bérkompenzációt azért tartotta fontosnak a kormány, hogy senki ne járjon rosszabbul az adóváltozások hatására - tavaly is volt ilyen ígéret, aztán voltak kárvallottjai az akkori adóváltozásnak is. Most kapják kézhez az első 2012-es fizetést az emberek, mindenki több bért vagy legalábbis nem kevesebbet fog hazavinni?

A januári fizetések alakulásáról még nem rendelkezünk adattal, információval. A munkáltatók február 12-én tesznek a januári kifizetésekről bevallást. Így csak a bevallás után lehet majd ilyen irányú vizsgálatokat folytatni.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Az adóreform nem állt le."

De az emberek számon fogják kérni az ígéretet.

Nem mondtuk azt, hogy már januárban, februárban minden tökéletesen megy majd. A kompenzációt pedig visszamenőleg is lehet érvényesíteni, ha esetleg valamely cég nem tudna már az év elején döntést hozni. Ismétlem: minden tőlünk telhetőt megtettünk, a munkaadói szövetségekkel is többször egyeztettünk, és a munkaadók is jelezték, hogy ezt a kompenzációt végre akarják hajtani és megéri végrehajtani. Minden esély megvan arra, hogy senki ne legyen vesztes.

Mi lesz a 2013-as adócsomagban?

Az önfoglalkoztatók, kisebb vállalkozók esetében dolgozunk a már említett egyszerűsítésen. Ez egy nagy munka. 800-850 ezer vállalkozás van Magyarországon. Ebből két-háromezer vállalkozás fizeti például a teljes társaságiadó-bevétel háromnegyedét. Alsóhangon 6-700 ezer kicsi vállalkozásról beszélhetünk, ebből százezer evás, 300 ezernél is több egyéni vállalkozó. Nagy elemzői munkát igényel, hogy felmérjük ennek a 6-700 ezres nagyságú vállalkozási csoportnak az összetételét. Hányan vannak azok, akik munkavállalás helyett választják az önfoglalkoztatást, és mely térségekben működnek ők. Ki az, aki a klasszikus vállalkozó, aki képes lehet növekedni.

Meg kell nézni, utóbbiak számára az adórendszer hogyan tudja biztosítani azt, hogy az állam ebben ne korlátozza. Most rendkívül nehéz egy kisebb méretű kkv-ből magasabb szintre jutni, mert számos pluszadminisztrációval szembesül a vállalkozás. Más metszete a jelenségnek, hogy valaki munkavállaló egyik cégnél, de közben elindítja a saját cégét is. És ezt a sok tekintetben különböző csoportot most egyetlen törvényben, a személyi jövedelemadó törvényben igyekszünk kezelni. Szükség van arra, hogy alaposan átgondoljuk, végigszámoljuk, hogy az adó- és adóadminisztrációs terhek reálisabbakká váljanak. Tehát az adóreform nem állt le.

Balog Ádám

Balog Ádám 1978-ban született, közgazdász, jogász. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karán diplomázott 2003-ban, majd 2005-ben a Community of European Management Schools International Management mesterszakán végzett. Két évre rá még egy jogi diplomát is átvett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán.

Államtitkári kinevezése előtt a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cégnél dolgozott adómenedzserként. Angolul és németül beszél.