A Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés szerint csaknem ezermilliárd forint terheli az államot, ha felszámolják a Malévet.

Közel ezermilliárd forint az az állami teher, amelyet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz arra az esetre, ha a Malévet felszámolják - közölte Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A szerződés szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést".

Budai Gyula tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott szerződés arra az esetre szab terheket a magyar állam számára, ha a Malév felszámolása megkezdődik.

 

Budai Gyula az MTI kérdésére közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként. "Elképzelhetetlennek tartom, hogy Veres János akkori pénzügyminiszter, a tulajdonosi jogok gyakorlója, valamint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, illetve Bajnai Gordon ne tudott volna a szerződés részleteiről" - mondta a kormánybiztos.

Budai Gyula szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság akkori vezetője, Zelles Sándor által aláírt szerződés nem a magyar állam érdekét, hanem külföldi érdekeket képvisel. Kifejezetten a Hochtief részére biztosít olyan feltételeket, amelyek a Malév felszámolása esetén kedvező helyzetbe hozzák a német céget.

Budai Gyula közölte, hogy a szerződés miatt feljelentés-kiegészítést tesz. Korábban a Budapest Airport Zrt. privatizációja ügyében hivatali visszaélés, hűtlen és hanyag kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, mert az elmaradt fejlesztések és a szankciók miatt a magyar államot körülbelül 85 millió euró kár érte. Újságírói felvetésre Budai Gyula elmondta azt is, hogy elképzelhető: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a Malév privatizációs szerződése ügyében.

Gyurcsány: Budai Gyulának elment az esze

Gyurcsány Ferenc szerint kérdéses, hogy ha volt az államra több százmilliárd forintos fizetési kötelezettséget rakó titkos záradéka a Budapest Airport privatizációs szerződésének, az Orbán-kormány azt miért csak a Malév csődje után hozta nyilvánosságra. A volt miniszterelnök közleményében azt írta: mivel a jelenlegi kormány két év alatt sem talált megoldást a légitársaság problémáira, a vállalat csődjéért minden felelősség Orbán Viktort és kormányát terheli.

Gyurcsány Ferenc közleményében megerősítette keddi nyilatkozatát, hogy kormánya a ferihegyi repülőtér privatizációjakor nem adott felhatalmazást titkos záradék megkötésére, és ilyen létezéséről nem tájékoztatták. Hangsúlyozta az is, hogy egy privatizáció esetében a kormány csak a magánosításról dönt, a többi a vagyonkezelő feladata.

"Megrázó politikai és gazdasági felelőtlenség, hogy ha még létezne is olyan értelmezése egy szerződésnek, hogy a magyar államot kártérítési felelősség terhelné, a kormány egyik embere nyilatkozatokkal adja a lovat a külföldi befektető alá. (...) Budai Gyulának elment az esze: a magyar nemzeti érdek helyett a külföldi befektető oldalára állt. A 2005-ös döntés idején az ÁPV Rt. igazgatótanácsa és felügyelőbizottsága együttes ülésén, valamennyi párt részvételével tárgyalta a szóban forgó szerződést. A szerződés soha nem volt titkos, abba a parlamenti pártok képviselői bármikor betekinthettek" - közölte Gyurcsány Ferenc, hozzátéve, hogy közleményét a titkársága a Bajnai Gordonnal és Veres János korábbi pénzügyminiszterrel folytatott konzultáció után hozta nyilvánosságra.