Besegít Matolcsynak Simor döntése

2012.02.16. 11:42

Három új eszközzel igyekszik enyhíteni a befagyott magyar hitelezésen a jegybank, miután úgy látja, hogy a végtörlesztés és a gazdasági bizonytalanság miatt még a korábbinál is rosszabb a helyzet. Az kérdéses, hogy a hitelezés beindul-e, de az államkötvények iránt nagyobb lehet a banki kereslet. Februárban minden úgy alakult a jegybankban, ahogy azt Matolcsy korábban szerette volna.

Alig van esélyük növekedésre a magyar cégeknek - ez volt a címe az [origo] tavaly novemberi cikkének, amelyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felmérését foglaltuk össze. De hitel már három hónappal korábban sem volt igazán elérhető az országban és gyakorlatilag így van ez a válság 2008-as kitörése óta. Elfogadható kamatozású hitel nélkül viszont lehetetlen nagyobb fejlesztéseket végrehajtani, a lassú gazdasági kilábalás így még nehézkesebbé válik.

Tavaly november óta ráadásul tovább romlott a magyarországi hitelezés helyzete, az MNB legalábbis részben ezzel indokolta, miért jelentett be szerdán három eszközt is, amivel serkenteni próbálja a hitelpiacot. Ezek nemcsak a cégeken, hanem a lakásvásárlást tervező embereken is segíthetnek. Az univerzális jelzáloglevél-vásárlási programmal, ha megvalósul és a bankok igénybe veszik, a lakáshitelezés lódulhat meg. A kétéves fedezett hitel nyújtása és a fedezetként elfogadható értékpapírok körének bővítése pedig a cégeknek nyújtott banki hitelezést erősítheti, mert a kereskedelmi bankok lazább és kedvezőbb szabályok szerint juthatnak pénzhez, amit aztán továbbítani tudnak. (Az intézkedések lényegéről ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.)

A növekedést felpörgető lépésekkel a világ más jegybankjai (jellemzően az amerikai és a brit központi bank) is segítették már gazdaságuk élénkítését a válság alatt, és ilyenek bevetésére buzdította az MNB-t Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is korábban. (Matolcsy kéréseiről és a gazdasági tárca friss reakciójáról lásd keretes írásunkat.)

Miért pont most?


A jegybank szerint már korábban is igyekeztek segíteni, de a bankoknak ez is kevés volt. "Az MNB már korábban, a válság első éveiben is alkalmazott hasonló eszközöket, mint például a 6 hónapos hitelkonstrukció, illetve a 2010-es jelzáloglevél-vásárlások. Az eszközöket ugyanakkor korlátozott érdeklődés övezte, ugyanis a hitelezés gátját elsősorban az alacsony hitelezési hajlandóság, a magas kockázatkerülés jelentette" - írta az [origo]-nak a jegybank sajtóosztálya.

A kormány felől érkező nyomás firtatására válaszul hangsúlyozták, hogy a monetáris tanács szakmai érvek (inflációs, pénzügyi stabilitási és a hitelezési folyamatokról rendelkezésére álló kép) alapján döntött az új eszközök bevezetése mellett. Azért most léptek, mert a végtörlesztés gyakorlatilag lezárult, és fontos tapasztalatot szerzett a jegybank a decemberben és januárban hirtelen változó kockázati megítélés kedvezőtlen banki hatásairól.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
Matolcsy György és Simor András 2011 tavaszán az uniós pénzügyminiszterek gödöllői találkozóján


"Most úgy látjuk, hogy az elmúlt hónapokban a bankok hitelezési képessége ismét meggyengült, a végtörlesztés és a gyengülő portfólióminőség miatt romló tőkehelyzet mellett a likviditási feszültségek valószínűsége is nőtt" - fogalmazott a jegybank, hozzátéve, hogy bár az MNB továbbra sem tudja javítani a bankok kockázatvállalási kedvét, a hitelezési képességet tudja erősíteni.

Pont a hitelezést nem fogja élénkíteni

Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint viszont a beharangozott jegybanki lépések (amelyek részletes kidolgozása még most folyik) éppen a hitelezést fogják a legkevésbé élénkíteni. "Rövid távon erre lesz a legkisebb hatása az intézkedéseknek, mivel ma inkább az jelent korlátot, hogy a bankok nem mernek, nem hajlandóak új hiteleket kihelyezni a gazdasági szereplőknek" - fogalmazott Németh Dávid. Az ING vezető elemzője szerint ma egyszerűen nem találkozik a kereslet és a kínálat a hitelpiacon, a hitelképes vállalatok kölcsön nélkül is megvannak, a rosszabb helyzetben lévő cégek pedig hiába kérnének, nem kapnak a bankoktól pénzt, a lakosság hitelfelvételi kedvét és képességét pedig az idén még bekövetkező elbocsátások rontják.

Az új jegybanki eszközöknek Németh Dávid szerint elsősorban és leghamarabb az állampapírok piacán várható pozitív hatásuk. A jegybanktól kérhető kétéves fedezett hitelek megemelhetik a bankok állampapír-vásárlási hajlandóságát (a kötvényeket fedezetként használhatják majd a bankok), és a nagyobb kereslet egyrészt lejjebb nyomhatja a kötvényhozamokat, másrészt csökkentheti az állam külső finanszírozási igényét. Ez a pozitív hatás már néhány hetes távlatban jelentkezhet az elemző szerint, miközben a hitelpiac élénkítését legfeljebb az év vége felé vagy jövőre hozhatja el.

Az állampapír-piaci hatás a legjobbkor jönne a kormánynak. Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiai államtitkár éppen szerdán fogalmazott úgy a Bloombergnek adott nyilatkozatában, hogy a kormány fő célja, hogy lejjebb, hét százalék alá szorítsa az állampapírok hozamát. Kedvezőtlen, inflációt növelő hatástól Németh Dávid nem tart, mivel a jegybanki hitelek fedezett hitelként kerülnek be a gazdaságba. "Ez nem szimpla pénznyomtatás" - fogalmazott az elemző, aki szerint kockázatot jelenthet az, hogy milyen minőségű értékpapírokat fogad majd el fedezetként az MNB. "Vannak buktatók a csomagban, de ezek csak sokára derülhetnek ki" - mondta el Németh. Hasonló következtetésre jutott egyébként a Financial Times blogjának nyilatkozó Tóth Gyula, a bécsi UniCredit szakértője.

Van bank, amelyik örül

Az [origo] körbekérdezte a legnagyobb magyarországi bankokat arról, hogy szerintük az intézkedéscsomagnak mik a várható hatásai. Bár Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója és egyben a Magyar Jelzálogbank Egyesület elnökségi tagja úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint nem időszerű az univerzális jelzáloglevél-vásárlási program beindítása, az eddig jelzálogbankkal nem rendelkező kereskedelmi bankok többsége pozitívan reagált. A CIB elemzője megjegyezte, hogy a kétéves hitel csökkentheti a bankok forrásköltségeit és ezen keresztül az adósok hitelterheit, a lakossági lakáshitelezésen pedig hosszabb távon sokat segíthet az, ha valóban egyszerűsödik majd a jelzálog-hitelezés folyamata. Ha a bankoknak nem kell külön specializált intézményt létrehozniuk, az csökkentheti a jelzáloghitelezés költségét, és alacsonyabb kamatokat hozhat hitelfelvevők számára is, tette hozzá Jobbágy Sándor.

Egy másik bank névtelenül nyilatkozó vezetője szerint a jelzáloglevél-kibocsátás komoly áttörést jelenthet, és ösztönözheti a hitelezést. Hozzátette azonban, hogy mivel törvénymódosítást is igényel az elképzelés, még távolinak tűnik a megvalósulása, és csak remélni lehet, hogy "nem lesz túl késő, azaz nem áll le addigra a jelzáloghitel-piac".

A fedezett hitel szerinte árban és futamidőben nagyon kedvezőnek tűnik, csak az a kérdés, hogy kockázatviselő képességüket tekintve tudnak-e ebből több hitelt kihelyezni a bankok. "De ahogy a tengerentúli és az EKB-féle mennyiségi lazításnak is volt hatása, remélhetőleg ezeknek is lesz" - jegyezte meg a banki szakember.

Nem a pénzbőség, a bizalom a döntő

Nem osztja ezt az optimizmust Háda Bálint, a Quaestor-csoport vezető elemzője, aki még akkor fejtette ki az [origo]-nak a véleményét, amikor a gazdasági miniszter a mostani lépésekhez hasonló, likviditásbővítő lépéseket forszírozott a Magyar Nemzeti Bank részéről. "Valójában nincs bizonyíték arra, hogy ezek az intézkedések bárhol hatékonyak lettek volna" - mondta el a világ jegybankjai által széles körben alkalmazott eszközökről.

Háda Bálint szerint Magyarországon ma nem a pénz, hanem a bizalom hiánya a legfőbb gátja a hitelezésnek. "A bizalmat nem lehet közgazdasági eszközökkel visszahozni, hiszen a vállalatok addig nem fognak beruházni, amíg nem érzik úgy, hogy el tudják adni a termékeiket, a lakosság nem növeli a fogyasztását, amíg nem látja biztosítottnak, hogy stabil munkája és jövedelme van, a bankok pedig mindaddig nem szívesen adnak hitelt, amíg nem lehetnek biztosak abban, hogy azt vissza is kapják" - fogalmazta meg az elemző.

A kormánynak tetsző döntések

A kormány csak kér, a jegybank mérlegeli a dolgot - mondta Matolcsy György tavaly december elején, amikor arra kérte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy járuljon hozzá a növekedés beindításához. A nemzetgazdasági miniszter akkor a jelzáloglevél-vásárlási program újraindítását és vállalati kötvények vásárlását várta a jegybanktól. Az MNB akkor még visszautasította a kérést, mára azonban a jelzáloglevelek terén megváltozott a véleménye, igaz a vállalati kötvények vásárlásától továbbra is távol tartja magát.

Nem ez az egyetlen pont, ahol a kormány számára kedves változás történt a jegybanki döntésekben. A legutóbbi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács nem emelte meg az alapkamatot, pedig a tanács három jegybanki tagja ezt támogatta volna. A négy új tag - akiket már a mostani kormány delegált - azonban a kamattartás mellett döntött, derült ki a szerdán nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből. Matolcsy György korábban többször kritizálta a jegybankot, amiért a gazdasági növekedést nem serkenti alacsonyabb kamatokkal.

A szerdai jegybanki bejelentést követően az [origo] hivatalos kommentárt kért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, de a tárca közölte, hogy "ebben a fázisban nem kívánja a jegybanki közleményt tartalmilag kommentálni". Hozzátették: "A kormány és a jegybank rendszeresen -  szakértői és vezetői szinten - együttműködnek a mindenkori, hatályos jegybanktörvény alapján. Így természetesen a közleményben szereplő kérdésekről is folyamatos a konzultáció, melynek intézményesített kerete a Pénzügyi Stabilitási Tanács."

KAPCSOLÓDÓ CIKK