Leszavazták Simorékat az új tagok a monetáris tanácsban

2012.02.15. 15:38

A szerdán nyilvánosságra került jegyzőkönyvből kiderült, hogy legutóbb azért maradt el a kamatemelés, mert az új tagok leszavazták a régieket. Ilyenre eddig nem volt példa.

A jegybank elnöke és két alelnöke az alapkamat 50 bázispontos emelésére szavazott a monetáris tanács legutóbbi ülésén, de a négy külső tag a hétszázalékos alapkamat tartására voksolt, így az továbbra is 7 százalék maradt - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának január 24-i üléséről készült, szerdán közölt jegyzőkönyvben. A szavazati arányok csak szerdán kerültek nyilvánosságra, de már a döntés utáni sajtótájékoztató alapján is sejteni lehetett, hogy kettészakadt a tanács.

A külső tagok már a mostani kormány javaslatára kaptak helyet a tanácsban, míg az elnök és az alelnökök a korábbi kormány idején kerültek a jegybank élére. Eddig nem volt rá példa, hogy az új tagok leszavazzák a régieket.

A kormány és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is jelezte, hogy nem ért egyet az MNB kamatemelési politikájával. A konfliktus abból adódik, hogy az MNB-nek elsősorban az infláció féken tartása és a forint árfolyamának védelme a feladata, míg a kormány a gazdasági növekedésben érdekelt.

A kamatdöntés előtt a Reuters által megkérdezett elemzők többsége is arra számított, hogy a monetáris tanács 7,5 százalékra emeli az alapkamatot.

A nyilvánosságra került jegyzőkönyv alapján a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a decemberi inflációs jelentés óta beérkezett makrogazdasági adatok az inflációs jelentés várakozásainak megfelelnek, ugyanakkor nem volt egységes a tagok véleménye a kockázatok megítéléséről.

A régi tagok úgy látták, hogy elsősorban a hazai gazdaságpolitikát övező növekvő bizonytalanság következtében Magyarország romló kockázati megítélése a decemberi előrejelzésben közöltekhez képest kedvezőtlenebb, ezért kamatemelésre lenne szükség.

A többséget képező új tagok ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy az ország kockázati megítélésében a decemberi romlást követő januári fordulat tartós trendet mutat, ezért nincs szükség kamatemelésre.