Beragadt az év végén a magyar gazdaság

2012.02.15. 9:05

Növekedett ugyan a magyar gazdaság 2011-ben, de az év elején várt-remélt mértéktől jelentősen elmaradt a bővülés, noha az elemzői várakozásnál némileg jobb lett az adat. Az utolsó negyedévben a korábbival megegyező ütemben növekedett a magyar gazdaság.

A negyedik negyedévben 1,4 százalékkal növekedett a gazdaság az előző év azonos időszakához mérve, amellyel a 2011-es növekedés 1,7 százalékos lett - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán publikált gyorsbecsléséből. A negyedéves ütem megegyezik a tavalyi harmadik negyedév 1,4 százalékos növekedésével, vagyis beragadt, nem tudott gyorsulni a gazdaság. A harmadikról a negyedik negyedévre is csak alig, 0,3 százalékkal bővült a termelés.

Az MTI szerint az elemzők 0,7-0,8 százalékos növekedést vártak a negyedéves adatra, és 1,5 százalékost az egész évre, így a piaci várakozásoknál jobb lett az előzetes adat. A Reuters elemzői felmérésében ugyanakkor egyik elemző sem vállalkozott a GDP-adat becslésére.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője pozitív meglepetésnek tartotta az adatot, és azt írta gyorselemzésében, hogy a negyedévről negyedévre mért 0,3 százalékos növekedés azért is kedvező, mert ezzel elkerülheti az ország a technikai recessziót, ami két egymás utáni negyedév visszaesését jelenti.

Az elemző szerint az idei első negyedévben még várható visszaesés, de a második negyedévtől megindulhat a növekedés, mivel a német gazdaság élénkülni látszik, illetve a kecskeméti Mercedes-gyár is elkezdi a termelést. Némileg visszafoghatja a növekedést a Nokia-termelés részleges áttelepítése, a Malév összeomlása viszont rövid távon javíthat a GDP-n, mivel az üzemi veszteség miatt aligha termelt pozitív hozzáadott értéket - írta az elemző. Hozzátette ugyanakkor, hogy a tranzitforgalom kiesése és a beszállítói megrendelések negatív hatással járhatnak.

A régió gyorsabb

Éves szinten óriási gyorsulásról nem beszélhetünk a magyar gazdaságban. Ugyan a 2009-es hatalmas, elsősorban a világgazdasági válságnak és a szigorító magyar költségvetési politikának betudható 6,3 százalékos visszaesés után 2010-ben már 1,2 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság, de a tavalyi 1,7 százalékos bővülés nem egy dinamikusan talpra álló gazdaságról tanúskodik.

Pedig Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bő egy éve gyors kilábalásban bízott, 3 százalékos GDP-növekedésre alapozták a 2011-es költségvetést, és a várakozásukat egészen nyárig fenn is tartották. Augusztusban azonban megjött a második negyedéves gazdasági növekedési adat, és az borúsra festette a képet. Az első negyedévi 2,5 százalékos növekedés másfél százalékosra lassult az április-júniusi időszakban, és az eurózóna gazdaságai újra a recesszió irányába fordultak, ez tovább rontotta a magyar kilátásokat. Ősz óta aztán a miniszter és a kormányfő is már csak másfél százalék körüli növekedésről beszélt. A harmadik negyedéves adat egy kicsit a második negyedévestől is elmaradt, 1,4 százalékos expanziót jelzett.

Ugyan a kormány igyekszik külső tényezőre, a rosszabbá váló európai gazdasági helyzetre fogni a reményeinél gyatrább magyar teljesítményt, de ez csak részben igaz. A régiós országok (csehek, lengyelek, szlovákok) rendre jobb GDP-adattal büszkélkedhetnek, mint Magyarország. A magyar gazdaság gyengesége mögött a kormány gazdaságpolitikáját is felelőssé tették jobboldali közgazdászok, köztük Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is.

"Tartom, hogy a háromszázalékos vagy a fölötti növekedési ütem messze nincs benne a magyar gazdaságban. Ezt nem lehet megcsinálni. Különösképpen nem lehet megcsinálni azzal az intézkedéssorozattal, amellyel a kormány ennek nekiindult" - nyilatkozta tavaly augusztusban az [origo]-nak az első Orbán-kormány volt gazdasági minisztere. Igaz, Chikán azt is hozzátette, hogy "nem minden probléma gyökerezik a kormányzati gazdaságpolitikában", ahhoz a globális gazdasági problémák is hozzájárulnak. A kormány gazdaságpolitikáját más jobboldali közgazdászok is felelőssé tették, köztük Bod Péter Ákos, Mellár Tamás, Csaba László.

Pénz áramlott a gazdaságba

Az is a magyar gazdaság erőtlenségét jelzi, hogy úgy sikerült 1,7 százalékos növekedést felmutatni tavaly, hogy óriási költségvetési lazítást hajtott végre a kormány. (A magán-nyugdíjpénztári vagyon nélkül a hiány a GDP 6-7 százaléka körüli volt.) A költségvetés tavaly a GDP 2,5 százalékának megfelelő keresleti impulzust adott a gazdaságnak, ennyi extra pénz került az emberekhez, e nélkül valószínűleg aligha kerülhettük volna el a recessziót. Ilyen költségvetési segítségre ráadásul az idén, amikor az eurózónában várhatóan rosszabbul alakulnak a dolgok, mint tavaly, már nincs mód. Részben az óriási költségvetési szigorításra vezethető vissza, hogy az idén csak jó esetben kerülhetjük el a visszaesést.

A magyar gazdaság tavalyi motorja az export, azon belül is az ipari export volt, valamint a mezőgazdaság, amely nagyon jó évet zárt. Szenvedett viszont a gazdaság a tovább zsugorodó lakossági fogyasztás miatt, aminek a hátterében a gyenge forint miatt magas devizahitel-törlesztőrészletek, valamint munkaerő-piaci bizonytalanságok miatti óvatos viselkedés áll. A banki hitelezés szűnni nem akaró szigorítása, a hitelek csökkenése és a csökkenő beruházások is visszahúzták a gazdaságot. Az utóbbi mögött részben megint ott áll a kormányzati politika: az ágazati különadók, a magánjogi szerződések szentségének megsértése a végtörlesztéssel, a kapkodó gazdaságpolitika bizonytalanságot gerjesztett.