Nem Simor fizetésével van baja az EU-nak

Az EU-val és az IMF-fel tárgyaló magyar delegáció jegybanki tagja szerint a hitelező partnerek számára nem fontos kérdés, hogy mennyit keres az MNB elnöke, de az igen, hogy ha egyszer mandátumot kapott, akkor menet közben ne változtassák meg azt egyeztetés nélkül.

Nem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének eskütétele és az elnök fizetése a leginkább kifogásolt kérdés az EU/IMF hiteltárgyalásokon, hanem az, hogy a jegybanki függetlenség a monetáris döntéshozók mandátumával függ össze - mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában péntek este. Ami azt jelenti, hogy a monetáris döntéshozók számára kiadott mandátum - és fizetés - annak kezdetétől a végéig nem változtatható. Pontosabban változtatható, ha a változtatást konzultáció előzi meg és megegyezés zárja le - tette hozzá.

Az MNB alelnöke, aki részt vett az EU/IMF-megállapodás washingtoni és brüsszeli előkészítő szakaszában elmondta, az Európai Unióval és az IMF-fel kötendő hitelmegállapodás hivatalos tárgyalásai még nem kezdődtek el. Az említett partnerek törvényi kifogásokat vetettek fel a jegybanki függetlenséggel, a bírói függetlenséggel, illetve a stabilitási törvényben kétharmaddal elfogadott adótörvényekkel kapcsolatban.

Karvalits Ferenc jelezte azt is, hogy a tárgyalópartnerek rögzítették: a magyar kormánytól hivatalos, jogi formulákba öntött választ várnak a kifogásolt kérdések orvoslására, s ezeket a válaszokat a hírek szerint a magyar kormány pénteken elküldte Brüsszelbe.

Amennyiben ezek a válaszok megfelelnek az EU és az IMF elvárásainak, akkor kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások a hitelmegállapodásról, amennyiben a válaszok után további kifogások merülnének fel, akkor további egyeztetések válnak szükségessé - magyarázta az MNB alelnöke hozzátéve, hogy az EU/IMF páros nem elégszik meg a kormány elkötelezettségével, egyértelműen a kifogásolt törvények egyes szakaszainak parlamenti változtatásához ragaszkodik. A jogi elvárásokat az Európai Bizottság fogalmazta meg - egészítette ki a választ.

Karvalits Ferenc elmondta, hogy a jegybanki függetlenség biztosítása az EU-hoz való csatlakozáskor aláírt egyezmény egyik meghatározó passzusa, vállalt kötelezettség. Az EU megismerve az MNB-ről szóló törvényt, illetve a sarkalatos törvényt, mindkét esetben több ponton emelt kifogást a jegybank függetlenségét sértő, és az esetleges politikai befolyásolás lehetőségét megteremtő intézkedések miatt - hangsúlyozta a jegybank alelnöke.

Karvalits Ferenc szerint az Európai Bizottság valamint az Európai Központi Bank és a magyar kormány közötti vita nem az elnöki fizetés összegéről szól, hanem arról, hogy a jegybanki függetlenség a monetáris döntéshozók mandátumával függ össze. Mivel a mandátum alatti felelősségi viszony nem változhat, ezért a pénzügyi felügyelet és a jegybank összevonása utáni helyzet, miszerint az MNB elnöke alelnök lenne az új szervezetben, a jegybanki függetlenség csorbulását jelentette volna - mondta Karvalits Ferenc.

A kormány a Brüsszelnek pénteken elküldött levelében azt közölte, hogy a felügyelet és a jegybank összevonásának tervétől eltekint, mint ahogy több kifogásolt ponton is hajlandó változtatni. A magyar kormány azonban nem módosítana a jegybankelnöki eskü szövegén, és az elnöki fizetésen sem.