Adományokból élnének túl a magánnyugdíjpénztárak

2012.02.20. 13:46

Csak önkéntes tagi adománnyal lehet a még működő magánnyugdíjpénztárakat tovább üzemeltetni, bevételek hiányában ugyanis rövid időn belül a teljes ágazat elérheti a működőképesség határát - tette közzé a Stabilitás Pénztárszövetség. A szervezet azt javasolja, hogy a maradás mellett döntő tagok működési célú adományokkal segítsék pénztárukat.

Március 31-ig dönteniük kell a magánnyugdíjpénztári tagoknak (mintegy 100 ezer embernek) arról, hogy visszalépnek-e az állami nyugdíjrendszerbe vagy továbbra is a pénztárban maradnak. A döntést nagyban akadályozza az a bizonytalanság, hogy a jelenlegi feltételek mellett a magánkasszák működésképtelenek, hiszen friss tagdíj nem folyik a tagok egyéni számlájára, így a működési költségek fedezete sincs meg.

A Stabilitás Pénztárszövetség hétfőn kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagság hathatós segítsége nélkül a magánpénztári szektor nehéz helyzetbe kerül.

Havi néhány száz forintos önkéntes befizetés mellett viszont működőképes maradhat a rendszer, ezt a pénzt azonban nem tagdíjként, hanem működési célú adományként várnák el a pénztárak. A tagdíjaknak ugyanis csak 0,9 százalékát vonhatják le a kiadások fedezésére, az adományt viszont akár teljes összegben a működés finanszírozására fordíthatják.

Ha a tagdíjakból lecsippenthető pénzből próbálnának fennmaradni a pénztárak, akkor jóval magasabb havi befizetésekre volna szükség a túléléshez, mint amennyit most adományként kérnek a pénztárak. A szövetség korábbi számítása szerint, 100 ezer tagot feltételezve, tagonként minimum átlagosan évi 168 ezer forintos önkéntes tagdíjbefizetésre lenne szükség csak ahhoz, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni a pénztárak (csak a felügyeleti díj például éves szinten 80 millió forintot tesz ki). A tagság visszajelzései alapján ezt a plusz terhet már sokan nem tudják vállalni - derül ki a Stabilitás Pénztárszövetség közleményéből.

Az adomány mértéke pénztáranként eltérő lehet. Függ a még meglévő működési tartalékok nagyságától, a tagok számától és az operációs költségektől. A működési célú adomány lényege, hogy azt a tag egy támogatási szerződés megkötésével közvetlenül a pénztárának juttathatja, amely összeget a pénztár a tag rendelkezése értelmében teljes egészében a működési költségek fedezésére fordíthat. Az így befizetett összeg, a tagdíjjal ellentétben - a tag egyéni számláját ugyan nem gyarapítja, de biztosíthatja a pénztár működőképességét.

A szövetség szerint az önkéntes adomány bevezetése mellett sok tagnak megérheti a pénztári rendszerben maradni, ugyanis egy nagyon alacsony költségű, hosszú távú privát megtakarítási forma előnyeit élvezhetik. Hosszabb távon azonban a magánpénztárak jogszabályi környezetének felülvizsgálatát látja szükségesnek a szövetség, amely javaslatokat dolgoz ki a kormányzat számára.

KAPCSOLÓDÓ CIKK