Ennek eléréséhez alapvetően két dologra lesz szükség: az európai mentőalap megnövelésére és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak kibővítésére. A feltörekvő gazdaságok képviselői pedig jelezték, hogy az előbbit az utóbbi feltételének tekintik, ami a saját IMF-hozzájárulásukat illeti.
Először tehát az EU-nak kellene cselekednie, Németország azonban eddig elzárkózott az uniós mentőalap felduzzasztásától, mondván, az ellene dolgozna a tagországok pénzügyi fegyelmének szigorítását célzó törekvésnek. A németek most közölték, hogy márciusban döntenek, és a Reuters értékelése szerint ez fontos változás a hozzáállásukban.
A német kormánynak politikai természetű akadályokat kell leküzdenie, a közvélemény ugyanis erősen ellenzi, hogy a kormány újabb pénzeket adjon a Görögország és más adósságproblémákkal küszködő államok megmentésére létrehozandó alapnak.
Ha az európai mentőalap rendelkezésére ezermilliárd dollár állna, az IMF pedig jelenlegi, 360 milliárd dollárnyi forrása mellett 5-600 milliárddal rendelkezne, az csaknem kétezer milliárdosra növelné a bevethető eszközök nagyságát. A döntéshozók többsége szerint okkal remélhető, hogy ez megnyugtatná a piacokat, és így beindulhatna a növekedés.