A kamatcsökkentés is felmerült a Monetáris Tanácsban

A monetáris tanács túlnyomó többséggel döntött a jegybanki alapkamat tartása mellett. Két javaslatot tárgyaltak, a tartást és egy 25 bázispontos csökkenést - mondta Simor András jegybankelnök kedden a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón.

Simor András elmondta, a januári kamatdöntés óta érezhetően optimistább a befektetői hangulat, Magyarország kockázati megítélése javult. Hozzátette: a kormány többször és hangsúlyozottan kommunikálta, hogy mielőbbi megegyezésre törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval, ennek hatása érzékelhető volt az elmúlt hónapokban Magyarország kockázati megítélése vonatkozásában.

Tartós javuláshoz azonban a megállapodás megkötésére van szükség - mondta.

Simor kitért a fizetésével kapcsolatos múlt heti bejelentésre is. Mint mondta, most kellett lépnie, mert az akadálya lehet az EU/IMF és Magyarország közötti megállapodásnak. Újságírói kérdésre kiemelte: amíg a fizetése körüli nézeteltérés pusztán jogvita volt az Európai Unió, az IMF és Magyarország kormánya között, addig nem lépett. Mostanra azonban ez a vita már akadálya lehet a nemzetközi szervezetek és Magyarország közötti megállapodásnak, ezért tette meg felajánlását a fizetésével kapcsolatban.

Kedden az elemzői várakozásoknak megfelelően a Monetáris Tanács nem változtatott a jegybanki alapkamat 7 százalékos szintjén. Az MNB-alapkamat 2011. január-november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben, két 0,5 százalékpontos lépéssel, 7 százalékra emelkedett. 

A keddi kamattartás indoklásában a testület kiemeli, hogy az elmúlt hónapokban javult az ország kockázati megítélése, ugyanakkor a pénzpiacok elmúlt időszakban megfigyelt jelentős ingadozása továbbra is óvatos monetáris politikát indokol. A Monetáris Tanács szerint a magyar gazdaság érdemi növekedése 2013-ban indulhat meg, a kibocsátás az idén és jövőre is elmarad potenciális szintjétől. A fogyasztói árak januárban a vártnál erőteljesebben növekedtek, részben a számottevően emelkedő üzemanyagárak, részben az inflációs alapfolyamatok hatása miatt. A globális növekedés lassulása, valamint az euroövezet adósságválsága kedvezőtlen konjunktúrát vetítenek előre Magyarország külső piacain, ami rontja a magyar gazdaság növekedési kilátásait is. 

A testület szerint egyelőre nehezen ítélhető meg, hogy a negyedik negyedéves előzetes GDP vártnál kedvezőbb alakulása mennyiben tekinthető tartós tendenciának. Míg az export alakulása az év végén is segítette a növekedést, a belső keresleti tételek a negyedik negyedévben is visszafogottan alakulhattak - jegyzik meg. Előretekintve a bizonytalan nemzetközi és hazai gazdasági környezet és a hitelfeltételek szigorodása visszafogják a beruházási aktivitást, a bizonytalan jövedelemkilátások és a szigorú költségvetési politika miatt alacsony fogyasztás várható. A költségvetési hiány tartását célzó kormányzati intézkedések ugyanakkor szükségesek Magyarország kockázati megítélésének javulásához.

Az elmúlt hónapban javult Magyarország kockázati megítélése, ami a forint árfolyamának erősödésében és a kockázati mutatók csökkenésében is tükröződött. A javulás mögött a kedvező globális folyamatok álltak, emellett az ország-specifikus, a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodással összefüggő várakozások is kedvező irányba hatottak. A kockázati megítélés alakulását nagymértékű volatilitás jellemezte az elmúlt hónapokban, ezért a Monetáris Tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megegyezés szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében - emeli ki a tanács közleménye.

KAPCSOLÓDÓ CIKK