Lényegében zsarolás a bérkompenzáció

Az MTA egyik közgazdásza szerint Európában példátlan, hogy párbeszéd nélkül, "lényegében zsarolják" a cégektől a bérek emelését. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tanácsadója szerint jó a cél, de kérdéses a módszer.

Köllő János, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója azt mondta a bérkompenzációról, hogy a vállalatok "lényegében meg vannak zsarolva", hogy emeljék azon munkavállalóik bérét, akik az adórendszer változásaival rosszul járnak.

Aki pedig ezt nem teszi, nem kaphat állami támogatást, ez pedig olyan típusú beavatkozás, amelyre "nem hiszem, hogy találunk példát Európában" - tette hozzá. Szerinte ez teljességgel elképzelhetetlen egy olyan piacgazdaságban, ahol valamiféle párbeszéd folyik a kormány és az üzleti szféra között".

Egy budapesti sajtótájékoztatón a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bérpolitikai szakértője a magyar bérkompenzációs rendszerről azt mondta, fontos, hogy a kormány felismerte, javítani kell a legalacsonyabb keresetűek bérszínvonalát, és emelni kell a minimálbért.

Később azonban azzal árnyalta a dicséretet, hogy a kérdés az, pontosan hogyan - mikor és milyen mértékben - lehet kompenzálni a nettó jövedelemvesztést - mondta Daniel Vaughan-Whitehead. Szerinte egyszerű és jól átlátható bérkorrekciós rendszerre van szükség, különben a munkavállalók maguk is demotiválttá válnak - fűzte hozzá.

Az egykulcsos adózásra való átállás miatt az átlag alatt keresők rosszabbul jártak volna, ezért a kormány béremelésre venné rá a munkaadókat. Ennek segítésére kompenzációs rendszert dolgoztak ki, ezekről bővebben itt olvashat.