Pénz híján csak ötletelnek az új Malévről

2012.03.07. 14:08

Az [origo] információi szerint három különböző koncepció is készült egy új Malév létrehozására, de befektetőt még nem sikerült találni. Az idő fogy, és egyre kisebb az esélye, hogy bárki is 10-15 milliárd forintot vagy akár többet költene egy új nemzeti légitársaságra.

"Lehet még magyar nemzeti légitársaság" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Malév február eleji leállásának napján az MR-1 Kossuth Rádiónak adott interjújában. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott, hogy "kellene egy nemzeti légitársaság, de az európai gazdasági válság miatt nem tolonganak a befektetők az európai repülési piacon. Azonban ha van olyan befektető, aki a saját pénzét is kockáztatva megpróbál nyereségesen, de legalábbis nem veszteségesen működtetni egy nemzeti légitársaságot, akkor létrehoznak egy ilyen új céget."

Az [origo] információja szerint légügyi szakmai körökben három különböző csapat is kidolgozott koncepciókat, de befektetők továbbra sincsenek a láthatáron.

Profik és civilek

A három csapat közül Déri Tamás, a Tensi-csoport utazási iroda tulajdonosa, egykori Malév-vezérigazgató lépett egyedül a nyilvánosság elé. Rajta kívül a Malév jelenlegi menedzsmentjében biztosan készült egy koncepció. A harmadik lehetőség: a Malév ügyeivel kormányzati, üzleti oldalról foglalkozó döntéshozók között tényként kezelik, hogy Vágó József, a Nemzeti Közlekedési Hatóság légügyi osztályának korábbi igazgatója is kidolgozott egy modellt. Vágó azonban az [origo] kérdésére telefonon azt mondta, nem foglalkozik egy új Malév tervével. 

Egy új légitársaság elindításának érdekében egy civil szervezet is létrejött. A Malért vezetője, Vécsei Mihály a Magyar Nemzetnek kedden azt mondta, több befektetői csoporttal is tárgyalnak, "de még nem jött el a nagy bejelentés ideje", szerdán pedig bejelentette, hivatalosan is megkeresi a fejlesztési minisztériumot, és egyeztetést kezdeményez a tárcával.

A Malév egykori piaca négy fő részből állt. A nemzeti légitársaság repült a nagy nyugat-európai csomópontokra és a fontosabb városokba. Emellett regionális összeköttetést is jelentett a környező országokkal és a Balkánnal, plusz rendelkezett az államközi egyezményekhez kötött, az Európai Unión kívüli célállomásokra vonatkozó engedélyekkel is, amilyen Isztambul vagy Szentpétervár. Külön kategóriába tartoznak még a nagy távolsági járatok, amelyeket a Malév a OneWorld szövetség tagjainak járataival együttműködve fedett le.

A részpiacok közül a regionális járatok és az EU-n kívüli desztinációk azok, amelyeket a Malév csődje után nem próbáltak megszerezni a gyorsan reagáló konkurensek. A kihívást azonban az jelentené egy új légitársaságnak, hogy a már kimazsolázott útvonalakra is szükség lenne, az ezeken a vonalakon beindult versenytársakat viszont csak irracionálisan drágán lehetne kiszorítani.

Állami tulajdonnal

Déri Tamás az [origo]-nak megerősítette, az általa irányított csapat már összeállított "egy modellt, egy vitaanyagot", részleteket azonban nem kívánt elárulni a terveikről. Szerinte olyan céget volna érdemes felépíteni, amelyben az állam is részt vesz tulajdonosként.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A már kimazsolázott útvonalakon irracionálisan drágán lehetne kiszorítani a versenytársakat

Az új társaságnak ugyanis el kellene foglalnia a kormányközi légügyi egyezményekhez kötött járatokat, az állam viszont szerinte könnyebben adhatja oda ezeket olyan cégnek, amelyre van rálátása. Arról azonban nem kívánt beszélni, hogy egyeztetett-e már kormányzati képviselővel, illetve, hogy lát-e erre nyitottságot a kabinet részéről. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) arra a kérdésünkre, hogy tárgyaltak-e bárkivel egy új Malévról, úgy válaszolt, hogy jelenleg egy új, Budapest központú nemzeti légitársaság létrehozásához szükséges feltételeket mérik fel, amelybe beletartozik a lehetséges befektetők körének meghatározása is. 

Tíz géppel indulnának

Dériék mellett egy többségében a Malév jelenlegi menedzsmentjéből álló csapat is letett egy új nemzeti légitársaságról szóló koncepciót. A légügyi szakemberekből álló csoportban van egy jelenleg kormányzati tisztviselő is, ez azonban nem jelent automatikus kormánytámogatást - mondta neve elhallgatását kérve a terv egyik kidolgozója. Elképzelésük szerint 10-15 milliárd forintos beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy egy új cég tíz géppel elinduljon. (A Malévnek huszonkét gépe volt, amikor leállt.)

Az állami szerepvállalást ez a koncepció is fontosnak tartaná, de nem feltétlenül tulajdonosi formában, inkább a kormányzati egyezményekhez kötött járatok biztosításában. A terv létezéséről és tartalmáról megkérdeztük Limburger Lórántot, a Malév vezérigazgatóját, ő azonban nem kívánta megerősíteni értesülésünket.

Fehérvári Géza, a Malév vezérigazgató-helyettese ugyanakkor az MTI-nek kifejtette, hogy egy új légitársaság versenyelőnyt jelentene a korszerű technikája és a fiatal flottája miatt. A Malév leállásával a 1,5 millió átutazó hiánya miatt szerinte vákuum keletkezett, a "vákuum pedig a fizika törvényei szerint nem tartós állapot" - fogalmazott. Fehérvári azt szorgalmazza, hogy gyorsan jöjjön létre az új légitársaság az átszálló utasokra is építve, és szerinte három év alatt lehetne egy 30-40 repülőgépből álló flottát felépíteni regionális és középtávú fuvarozásra, ahogy azt a Malév menedzsmentje fél éve javasolta.

Meredek a pálya a célig

Turi Ferenc, a Capitol Consulting Group tanácsadó cég vezetője - akinek egyik korábbi megbízása az volt, hogy dolgozzon ki egy koncepciót a Malév működtetésére - szkeptikus egy új cég létrehozásával kapcsolatban. "Független, piaci szempontok alapján gondolkodó befektető jelentkezésére nagyon minimális az esély" - jelentette ki, hozzátéve, a most készülő koncepciók inkább "érzelmi fellobbanások". Szerinte egy új cég esetében, ahogy ez a Malévnál is volt, hiányozna a megfelelő méret ahhoz, hogy nyereséges legyen.

A tanácsadó úgy látja, évi 4,5 millió utas és 25-30 gép már profitot hozhat, ezzel szemben a Malévnek is csak 3,5 millió utasa és 22 gépe volt. Hasonlóan nyilatkozott egy kormánytagnak dolgozó közlekedési szakember is, aki szerint a szakmai csapatok nem lesznek képesek befektetőt találni. Így látta a helyzetet az a pénzügyi szakember is, aki hónapokon át dolgozott az új Malév elindításán annak csődje előtt.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Vécsei Mihály, a Malért vezetője több befektetővel tárgyal, de még nem jött el a bejelentés ideje

A koncepciók készítői is inkább a nehézségeket, mintsem a cél könnyű elérését hangsúlyozták az [origo]-nak. Déri Tamás arról beszélt, hogy "nehéz befektetőt találni, nagy munka, ezért lépésről lépésre kell haladni". A Malév-menedzsment irányításával készülő elképzelés egy szerzője pedig úgy fogalmazott, hogy egyelőre nem kaptak pozitív visszajelzést sehonnan.

Az új nemzeti légitársaságot álmodók ideje rohamosan fogy. Az utasok egyre visszafordíthatatlanabbul pártolnak át a nagy nyugati légitársaságok (Lufthansa, British Airways) és a fapadosok (Wizz Air, Ryanair) járataira. A Malév egyik vezetője korábban úgy fogalmazott az [origo]-nak: a Malév február eleji leállása után három hónapon belül mindenképp létre kell jönnie egy új cégnek, egyébként esélytelen lesz a vállalkozás. Azóta egy hónap eltelt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK