Fellegi: A kormánynak nincs B terve

A kormány továbbra is várja az EU-tól, hogy írásban küldje el, pontosan milyen feltételei vannak az IMF-fel közös tárgyalások megkezdésének - jelentette ki Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter egy konferencián csütörtökön. Hangsúlyozta: a kormány meg akar állapodni. Elemzők ugyanakkor úgy látták, hogy a megállapodást végső soron a piac fogja kikényszeríteni.

Az IMF-EU-val való tárgyalások mielőbbi megkezdésére és lezárására törekszik a kormány - tette világossá Fellegi Tamás IMF-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter a Portfolio.hu makrogazdasági konferenciáján csütörtökön. "Nincs B terv, az egyetlen cél a mielőbbi megállapodás."

A lényeget már tudjuk, fogalmazott Fellegi: a tárgyalás megkezdése, lefolytatása szorosan összefügg a kötelezettségszegési eljárásokkal, amelyekkel kapcsolatban a témák közel 90 százalékában megállapodás született. A kormány készen áll az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal az egyeztetésekre - tette hozzá Fellegi, aki bejelentette, hogy a jövő héten Washingtonban egyeztet az IMF-fel.

Várják az írásos feltételeket

A miniszter arról is beszélt, hogy Olli Rehn pénzügyi uniós biztos levélben foglalja össze a jegybanktörvénnyel kapcsolatos elvárásait. Ez fontos momentum a tárca nélküli miniszter szerint, eddig a kormány ugyanis nem kapott írásban feltételeket.

A vitatott pontok továbbra is főként politikai vitákat takarnak, amelyek jogi köntösbe vannak ágyazva, jelentette ki Fellegi, aki szerint ezt fontos hangsúlyozni. Szerinte nem helytállóak azok az elemzői állítások, hogy a török kártyát vette elő a kormány, és időhúzásra játszik az IMF-fel szemben, és valójában nem is akar megállapodni. "Meg akarunk állapodni, de ehhez a másik félnek is le kell ülni az asztalhoz. Ehhez előbb bonyolult politikai feltételekről kell megállapodnunk." A kormány érti a gazdasági folyamatokat, a megoldás része az IMF-megállapodás - jelentette ki. A megállapodás teremt lehetőséget a hozamcsökkenésre, a forint stabilizálódására, és több tízmilliárd forintos megtakarítás érhető így el a költségvetésben.

Ennek szellemében kijelentette, hogy minden olyan feltételt elfogadnak, amely az ország hosszú távú gazdasági stabilitását, a gazdaság fenntartható pályára állítását segíti.

Ugyanakkor a nemzeti érdekek védelmét nem fogják feladni. Nem nyugszanak bele abba, hogy a 27 tag közül egyedül Magyarország ne fordulhasson az Európai Bírósághoz, ha védeni akarja az igazát, valamint abba, hogy az EU kettős mércét alkalmazzon - tette hozzá.

Látják, milyen témák jönnek

Fellegi beszélt arról is, hogy a tárgyalások majdani tematikája világos a kormány számára. Az IMF év elején közzétett országjelentése, a bizottsági emberekkel folytatott konzultációk, a kötelezettségszegési eljárások alapján ezek kirajzolódnak Fellegi szerint. Úgy látja, bizonyára téma lesz a személyi jövedelemadó és a társasági adó összefüggése a költségvetési bevételekkel, valamint ezek munkaerő-piaci hatásai. A konvergenciaprogram és a hiány fenntartható módon való leszorítása is fel fog merülni szerinte, ahogy a Széll Kálmán-terv állása és esetleges megújítása is előkerül majd.

A tárca nélküli miniszter azzal számol, hogy számos témában ütközni fognak, mert az EU és az IMF elvárásai sérthetik a kormány stratégiai érdekeit. Ilyen lehet például a közteherviselésről való elgondolások vagy a középosztály megerősítése, jelezte Fellegi.

Azt azonban nem merte megbecsülni, hogy mennyi idő alatt lehet ezeket végigtárgyalni, de a megszokott időkeretben akarják lezárni az egyeztetéseket.

A megingott piaci bizalom teljes helyreállításában vagyunk érdekeltek - mondta Fellegi. "Készen állunk, akár ma kezdhetjük a tárgyalásokat, a delegáció rendelkezik a szükséges mandátummal" - tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy a tárgyalások transzparens vitelével a külső szemlélők megértsék a folyamatot.

Van elég tartalék

A Fellegi előadása utáni panelbeszélgetésen abban egyetértettek a résztvevők, hogy a magyar kormány még nincs rákényszerítve arra, hogy gyorsan megállapodjon az EU-val és az IMF-fel, legalábbis nincs pénzszűkében. A mozgósítható források több hónapig elegendők. Ugyanakkor veszélyes stratégiát játszik a kormány, ha azért húzza-halasztja az időt, mert vannak tartalékok.

Bódis Péter, a Pioneer Pekao Investment Management befektetési igazgatója szerint a tárgyalások elindulása nagyban függ attól is, hogy milyen a külső környezet, ha jó a kockázatvállalási étvágy a pénzpiacokon, akkor a magyar állampapírok iránt is lesz kereslet.

Ezért a befektetési igazgató szerint a piac fogja rákényszeríteni a kormányt, hogy üljön le a tárgyalóasztalhoz, mindaddig, amíg nem ég a lába alatt a talaj, a kabinet ki fog várni. Vele szemben Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője arra számít, májusban vagy júniusban már megszületik az EU-val és az IMF-fel a megállapodás, amivel sikerül stabilizálni a forint árfolyamát, és más haszna is van.

Miért húzzák az időt?

Ha ennyi haszna van a megegyezésnek, akkor mégis miért érzi azt a piac, hogy mintha a kormány időhúzásra játszana - tette fel a kérdést Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A panelbeszélgetés résztvevői szerint ennek a legfőbb oka, hogy a megállapodásnak politikai ára is lesz, és a kormány, ha lehet, megpróbálja ezt megúszni. Ugyanakkor az EU sincs könnyű helyzetben, mondta David Lubin, a Citigroup feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető elemzője.

Brüsszel dilemmáját szerinte az okozza, hogy Európa-szerte szeretné megakadályozni a szélsőjobb erősödését, márpedig a Magyarországon gyökeret vert szélsőjobb akkor is erősödhet, ha létrejön a megállapodás, mert az az ország szuverenitásának egy részének feladásával jár, és akkor is, ha megállapodás hiányában eszkalálódnának a piaci folyamatok, gyengülne a forint.

Máshol is zajlik a tőkekivonás

Magyarország gondjait az okozza, hogy vérszegény a gazdasági növekedés, és a beruházási aktivitás nagyon gyenge, évek óta esnek vissza a beruházások - mondta David Lubin. Rámutatott, hogy Magyarország rendkívül sérülékeny, a gazdasági növekedés nagyban függ attól, hogy a külpiacokon jól mennek-e a dolgok. A nettó exportot (az export és az import különbsége - a szerk.) leszámítva a GDP tavaly visszaesett volna, szemléltette az elemző azt, hogy mennyire kitett Magyarország a külső eseményeknek.

A beruházások csökkenése azonban nem csak amiatt van, mert az Orbán-kormány ellenségesen viszonyult a pénzügyi szférához (nemzetközi összehasonlításban kirívóan magas bankadót vetett ki, lehetővé tette a végtörlesztést, és a magán-nyugdíjpénztári vagyonokat is magához irányította), ez a kép rajzolódik ki a panelbeszélgetés résztvevőinek hozzászólásaiból. A külföldi anyabankok folyamatosan, 2008 óta vonják ki a forrásokat a magyar leánybankokból, építik le a nagyon magas hitel-betét arányt, de ez a tőkeleépítés világszinten zajlik, mondta Lubin.