Így kevesebbet törlesztenek a görögök, mint mi

Egy szakasz lezárult, de a görög válság még nem oldódott meg a sikeres kötvénycsereprogrammal. A görög állam ezentúl többségében nemzetközi intézményeknek, azokon keresztül más országok adófizetőinek tartozik. Ráadásul az sem zárható ki, hogy újabb hitelcsomagra szorulnak még a következő években.

Fellélegezhet a görög válság miatt aggódó piac, mert bár Görögország még nem ért a megpróbáltatásai végére, a magánhitelezők mostantól biztonságban tudhatják a pénzüket. Ennek persze nagy ára van, le kell nyelniük százmilliárd euró veszteséget, de ez semmiségnek tűnik ahhoz képest, amit a rendezetlen csőd esetén kaptak volna a nyakukba.

A nagybankok és biztosítók közül a francia BNP Paribas körülbelül 850, a német Commerzbank 740, az olasz Intesa Sanpaolo 310, a holland ING 160 millió euró veszteséggel kalkulálhat, mivel a kezükben lévő adósságállomány 53,5 százalékát kell leírniuk veszteségként. A pénzügyi szervezetek érdekképviselete hétfőn arról beszélt, hogy 1000 milliárd eurós veszteség érné a hitelezőket a rendezetlen csőd esetén.

Csütörtök estig lehetett jelentkezniük a görögök magánhitelezőinek a kötvénycsereprogramra, amelynek lényege, hogy a régi kötvényeket csökkentett értékű, vagyis hosszabb futamidejű és alacsonyabb kamatú újakra cserélik. A görög kormány péntek reggeli közleménye szerint a 206 milliárd magánkézben lévő hitelállományból 197 milliárdot feleznek meg.

A lépés hatására a legnagyobb európai hitelminősítő pénteken Londonban közölte, hogy Görögország hosszú futamidejű szuverén hazai és küladósságának osztályzatát az eddig is rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető C-ről korlátozott mértékben nem törlesztői - restricted default, RD - szintre süllyesztette tovább. Egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's már a múlt héten SD-re - selective default, vagyis szelektív nem törlesztő kategóriába - sorolta át Görögországot, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Moody's Investors Service pedig a nála lehetséges legrosszabb adóskockázati osztályzatra, C-re minősítette vissza minap a görög besorolást.

Biztosan visszakapják

"Ez a történet lezárult" - mondta Zsiday Viktor, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, de hozzátette, hogy ez a piaci hitelezőkre vonatkozik, vagyis a közösségi hitelezőkre (EU, IMF) nem. A kötvények kicserélése azt jelenti szerinte, hogy Görögország jelentősen csökkenti egyik napról a másikra az államadósságát és a költségvetésre háruló kamattörlesztést is. Ezentúl a görögök kevesebbet fognak költeni hiteltörlesztésre, mint Magyarország - tette hozzá Zsiday.

Óriási veszteség ugyan a kötvénycsere a bankoknak, biztosítóknak, befektetési alapoknak, nyugdíjalapoknak, de Zsiday Viktor szerint mindenki felkészült már erre, megképezték rá a céltartalékot, így a bankrendszert már nem ingatja meg a leírás. Igaz ugyan, hogy csökkent a görög állampapírok értéke, de a bankok jóval biztosabbak lehetnek abban, hogy megkapják érte a pénzüket. Az új kötvényeket ugyanis Nagy-Britanniában bocsátják ki, a brit jog vonatkozik rájuk, oda pedig nem ér el a görög kormány keze. Ráadásul a régiekkel ellentétben az új kötvényeket az Európai Központi Bank elfogadja fedezetként, vagyis a bankok hitelt tudnak felvenni rájuk.

Megédesített döntés

Nouriel Roubini, aki a 2008 válság előrejelzésével vált ismer közgazdásszá, a Financial Timesban egyenesen azt írta, hogy a megállapodást alaposan "megédesítették" a befektetők számára. Szerinte félreértés azt gondolni, hogy minden veszteséget a magánhitelezők állnak, a közpénzből hitelező intézmények pedig semmit. "A valóság az, hogy a magánhitelezők nagyon megédesített alkut kötöttek, miközben a legtöbb jelenlegi és jövőbeli veszteséget az intézményi hitelezőkre hárítottak" - írta.

A kötvénycsere ugyanis feltétele volt annak, hogy Görögország megkapja az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap 130 milliárdos hitelcsomagját. Mivel Athén akár egy évtizedre is kiesett a piacról, vagyis nem tud felvenni magánbefektetőktől hitelt, így a folyamatosan lejáró kötvényeket a nemzetközi szervezetek által nyújtott hitelekből fizetik ki. Ez ahhoz vezet, hogy 2014-ben a görög hitelállomány háromnegyede a nemzetközi szervezetek kezében lesz, amelyek pedig közpénzből gazdálkodnak.

Jobban jártak így

Roubini azzal is érvelt, hogy a 130 milliárdos hitelcsomagból 25 milliárd közvetlenül a bankok feltőkésítésére megy. Mivel az európai bankoknál már elvégezték ezt, főleg a görög bankokról van szó, ott viszont szinte minden bank rászorul a tőkepótlásra.

"Görögország magánhitelezői abbahagyhatnák a panaszkodást" - írta a még a csütörtöki határidő előtt Roubini, aki szerint az új kötvények többet érnek, mint amit a régiek után láttak volna, ha Görögország valóban rendezetlen csődbe kerül. Hasonlóan a most történt esethez, a rendezetlen csődnél is leül a kormányzat a hitelezőkkel tárgyalni, de az unió akkor nem adott volna pénzt, és jóval kisebb összeget láttak volna viszont. Így pedig azáltal, hogy nagyobb arányban kerül a nemzetközi szervezetekhez a görög adósság, a jövőbeli veszteségeket is közpénzből (az Európai Unió tagállamai) fogják kifizetni.

Lesz még csomag?

Nem egyértelmű, hogy a kötvénycsere végleg megoldotta-e a görög válságot, vagy nem. Roubini szerint a második hitelcsomag nem lesz az utolsó, mivel a görög adósság valószínűleg továbbra is fenntarthatatlan marad.

Zsiday Viktor szerint viszont ha átvészelik a görögök az idei évet, akkor az adósság csökkenő pályára fog állni. Ha mégsem lenne elég a mostani program, akkor az Európai Unió később is tud még adni hitelkönnyítést. Az IMF azonban nem, a szervezet ugyanis csak úgy ad hitelt, hogy elsőbbséget élvez a törlesztéskor.