Könnyítenék a bűncselekményből származó pénzek elkobzását

Vágólapra másolva!
A belügyi EU-biztos javaslatai alapján könnyítenék a bűncselekményből származó jövedelmek elkobzását egész Európában. Akár harmadik féltől is elkobozhatnák a jövőben a pénzt.
Vágólapra másolva!

Új szabályokat javasolt hétfőn az Európai Bizottság annak érdekében, hogy könnyebben lehessen elkobozni a bűncselekményből származó javakat - pénzt, illetve egyéb vagyontárgyakat. Nemzetközi statisztikák szerint jelenleg a szervezett bűnözésből - kábítószer-kereskedelemből, hamisításból, emberkereskedelemből, fegyvercsempészetből - származó hatalmas jövedelmek csak nagyon szerény hányadát sikerül visszaszerezni.

A Cecilia Malmström belügyi EU-biztos által hétfőn ismertetett javaslatok közül az egyik legfontosabb, hogy európai szinten megkönnyítenék a korlátozott vagyonelkobzást olyan esetekben, amikor azért nem születhet bűnösséget megállapító ítélet, mert a gyanúsított elmenekült, meghalt vagy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A másik kiemelkedő jelentőségű újítás, hogy európai szinten biztosítanák a hatóságok számára - ügyészi döntésre, bírói engedély alapján - a vagyoni javak ideiglenes, megelőző jellegű befagyasztásának lehetőségét, ha fennáll a javak eltűnésének a veszélye.

A fekete bevételek túlnyomó részét tisztára mossák, és befektetik a legális gazdaságban. Globális szinten a bűncselekményekből származó jövedelem kevesebb, mint 1 százalékát fagyasztják be, illetve kobozzák el a hatóságok. "A legérzékenyebb ponton kell csapást mérnünk a bűnözőkre, azáltal, hogy a pénzüket vesszük üldözőbe, és a jövedelmüket vissza kell irányítanunk a legális gazdaságba" - fogalmazott Malmström.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye egyebek közt átláthatóbb és hatékonyabb szabályokat indítványoz az olyan javak elkobzására, amelyek nem közvetlenül egy konkrét bűncselekményhez, hanem az elítélt személy által elkövetett hasonló tevékenységekhez kapcsolhatók. Ez az úgynevezett kiterjesztett elkobzás.

A harmadik féltől való elkobzás akkor jöhet szóba, ha a harmadik félnek - akihez a gyanúsított átutalta a pénzt - tudnia kellett arról, hogy az bűncselekményből származik. A Malmström-indítványok értelmében adott esetben az elkobzást foganatosító uniós tagállamnak lehetővé kell tenni azt is, hogy kezelje a befagyasztott vagyoni javakat, mert azok ellenkező esetben elveszítenék gazdasági értéküket.