Példátlan büntetést mért a kormányra Brüsszel

Az Európai Unió pénzügyminiszterei szoros szavazáson úgy döntöttek, hogy 2013-tól befagyasztanak a pályázatok forrásául szolgáló 145 milliárd forintnyi kohéziós támogatást, ha a kormány nem bizonyítja nyárig, hogy lejjebb tudja szorítani a költségvetési hiányt. A döntés előtt olyan hírek is kiszivárogtak, hogy elhalasztják a döntést részben osztrák és német érvek hatására, de végül erre nem került sor. 

Az uniós pénzügyminiszterek szentesítették az Európai Bizottság három héttel ezelőtti ajánlását, amelyben 495 millió euró (forintban mérve mostani árfolyamon több mint 145 milliárd forint) kohéziós támogatás befagyasztására tett javaslatot a bizottság, de arról is határoztak, hogy a döntésüket azonnal felfüggesztik, ha június 22-ig a magyar kormány bizonyítani tudja, hogy leszorítja a költségvetési hiányt. A döntés annak ellenére megszületetett, hogy hírügynökségi jelentések szerint váratlanul nagy vita alakult ki a pénzügyminiszterek között a tanácsban.

Peter Attard Montalto, a Nomura bank vezető elemzője azt írta gyorsértékelésében, hogy szoros volt a szavazás, ugyanis a pénzügyminiszteri tanácsban az indítvány elfogadásához 255 szavazatot kellett összeszedni (minden országnak meghatározott számú szavazata van), és kedden pontosan 255 szavazat gyűlt össze a Bizottság indítványa mellett.

"Magyar kollégánk erős elkötelezettséget mutatott, hogy végrehajtják a szükséges reformokat" - mondta el Matolcsy Györgyre utalva a döntés követő sajtótájékoztatón Margrethe Vestager dán pénzügyminiszter, aki a soros elnök a pénzügyminiszterek tanácsában. Olli Rehn pénzügyi biztos azt mondta, hogy a költségvetés 0,5 százalékát érintő kiigazítást várnak Magyarországtól az idei költségvetésben. A korábban bejelentett intézkedések után ez további 120 milliárd forintos kiigazítást jelent idén. (A költségvetési politikai lehetőségeiről olvassa el korábbi cikkünket.)

Matolcsy: megszűnt a kettős mérce

Matolcsy György szerint a magyar nemzeti érdekek és az európai uniós értékek szempontjából egyaránt ésszerű megoldás született kedden Brüsszelben, az EU-tagországok pénzügyminisztereinek értekezletén a Magyarországgal kapcsolatos kezdeményezésekről. A miniszter szerint a döntéssel megszűnt az országgal szembeni kettős mérce.

Az ülés után újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy "első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett". Hozzátette: az ésszerű megoldás megszüntette a Magyarországgal szemben sokak által alkalmazott kettős mércét is. Úgy látta, az ülésen elismerték azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország az államadósság csökkentésében, a szigorú költségvetési politikában, az EU-átlag fölötti gazdasági növekedésben és a bővülő foglalkoztatásban elért.

Az Associated Press szerint négy ország (Nagy-Britannia, Lengyelország, Ausztria és Csehország) lobbizott a döntés elhalasztása mellett, a Reuters pedig úgy tudta, hogy Németország és Ausztria támogatta volna a döntés későbbre tolását. A halasztás azért lett volna meglepő, mert a korábban a magyar kormány is biztosra vette az elmarasztaló döntést.

Az kohéziós forrásokat útépítésre, csatornahálózat fejlesztésére, szennyvíztisztítókra költötték eddig, így az ezeket megrendelő önkormányzatok és a kivitelező cégek bánnák leginkább a pénzek megvonását.

Túl nagy a hiány

Az EU történetében példátlan büntetést azért mérte Magyarországra Brüsszel, mert hazánk nem tett eleget a bizottság elvárásainak. Az uniós csatlakozásunk óta nyolcadik éve tartó - és ebben a tekintetben is páratlan hosszúságú - túlzottdeficit-eljárást akkor szüntette volna be Brüsszel, ha a magyar kormány a 2011-es költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítja, és a kilátások is olyanok, hogy a következő két esztendőben sem megy efölé a bűvös határ fölé a deficit, valamint az államadósság is minden évben csökken.

A hiánycsökkentést úgy kellett volna produkálni, hogy szerves, fenntartható módon következzen be, vagyis ne azért, mert egyszeri (például magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása) vagy átmeneti (például három évre kivetett szektorális különadók) intézkedéseket vet be a kormány.

Mind a három feltétel teljesítésével gond volt: tavaly ugyan az államháztartásban jókora többlet keletkezhetett, és idén a határon billeghet a hiány, de a bizottság legfrissebb előrejelzése szerint 2013-ban már újra túllépi a deficit ezt a kritikus határt. A költségvetés tavalyi és idei rendbe tétele nagymértékben támaszkodik egyszeri vagy átmeneti intézkedésekre, és amikor ilyeneket már nem helyezett kilátásba az Orbán-kormány (2013), akkorra újra 3 százalék fölé kúszhat a deficit. Az államadósság is csak 2010-ről 2011-re, és 2011-ről 2012-re apadhat, utána ez a mérséklődés elakad.

Egy kis megszorítás már elindult

A kormány sokáig nem hitte el, hogy Brüsszel erre vetemedik, ez magyarázhatja azt, hogy már csak az utolsó utáni pillanatban, a február 22-i bizottsági ajánlás megfogalmazása előtti nap késő délutánján hozta nyilvánosságra az Orbán-kormány újabb megszorító csomagját. Emiatt azonban Brüsszel akkor nem is tudta még figyelembe venni, nem tudta beárazni a kormány hirtelen hozott, az idei és a 2013-as évet is érintő kiigazító intézkedéseit.

Mostanra kiderült, ezzel az is a baj, hogy kevés: Brüsszel szerint a GDP fél százalékának megfelelő, vagyis durván 150 milliárdos takarékossági csomagra van szükség a kormány által vállalt 2,5 százalékos hiánycél eléréséhez idén, ezzel szemben a bejelentett intézkedéscsomag 30 milliárd forintos egyenlegjavuláshoz elegendő csak.

A jövő évre a csomagtól annak kidolgozása, részletezése, megvalósítása esetén 0,4 százalékos hiánycsökkenés remélhető, a bizottság e nélkül 3,6 százalékos deficitet vár, és arra biztatja a kormányt, meg se álljon a deficit a GDP 2,2 százalékáig - vagyis újabb 300-320 milliárdos megszorítást vár el az EU a kormánytól anélkül, hogy a pontos intézkedésekben megkötné a kabinet kezét. Csupán azt a feltételt támasztja a csomag minőségét illetően, mint eddig, vagyis hogy tartós lépések alkossák, ne tűzoltó jellegű intézkedéseket vessen be a kormány.