Hová lett Matolcsy György csodabanánja?

Orbán Viktor az ország jövője szempontjából kulcskérdésnek nevezte tavaly, hogy működik-e a Matolcsy György gazdasági miniszter által kidolgozott növekedési terv. A nagy izgalom mára alábbhagyott, a terv végleges verziója hónapokra eltűnt a gazdasági minisztériumnál, és még most sem látszik, hogy mikor lesz belőle valami. Pedig az idén szükség lesz ötletekre, még a kormány szerint is a visszaesés szélén táncol majd a magyar gazdaság.

Kulcskérdésnek nevezte Orbán Viktor kormányfő a tavaly decemberben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kidolgozott Növekedési terv-et. Orbán azt mondta, e nélkül recesszióba kerülne a magyar gazdaság. "Ha a növekedési tervet Matolcsy miniszter úr elkészíti, és az működik, akkor a 2012-es, egyébként nehéznek ígérkező európai évet jó állapotban éljük túl, és aztán utána meg tudunk indulni egy erőteljes növekedési pályán" - fogalmazott a miniszterelnök.

A Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette a terv vitaanyagát, amelyet tavaly év végéig lehetett véleményezni az interneten. Orbán nem adott határidőt, amíg a terv végleges változatának el kell készülnie, de ahhoz képest, hogy kulcskérdésnek nevezte, két és fél hónapja nem lehetett hallani felőle, továbbra is csak a vitaanyag érhető el a minisztérium honlapján. Cséfalvay Zoltán, a gazdasági minisztérium államtitkára azt mondta az [origo]-nak, hogy a kormány dolgozik még a növekedési terven, a minisztérium sajtóosztályának konkrét időpontokat mellőző válaszából pedig az derült ki, hogy a szükséges jogszabályok előkészítése zajlik.

Mire gondolt Matolcsy?

A tervben felbukkant számos érdekes ötlet. Szó esik benne a "Vasháromszögről", amely a politikai, a közigazgatási és a gazdasági szereplők együttműködését jelenti, vagy a "Kulturális Galaxisról", amely az Ózd környéki ipari örökségvédelmi programot takarja. A tervezet szerint a régióban létre lehet hozni a "kelet-európai banánt", amely az Északkelet-Angliától Észak-Olaszországig húzódó "kék banán" mintájára alakítana ki Prága-Bécs-Pozsony-Budapest-Varsó mentén gazdasági övezetet. Erdélyből "Kelet Svájca" lehetne, amely a térség kulturális sokszínűségére utal.

A vitaanyag felvetette, hogy úgynevezett "szabad vállalkozási övezeteket" kéne létrehozni. Ezek lényege az lenne, hogy az adott zónán belül megtelepedő vállalkozások különböző kedvezményekhez jutnának, így a térség az országos átlagnál gyorsabban tudna fejlődni. Ehhez hasonló javaslatot az OECD Magyarországról készült, múlt héten bemutatott jelentése is felvetett már: az országértékelés szerint Magyarországnak el kellene gondolkodnia a regionális minimálbér bevezetésén, ami azt jelentené a gyakorlatban, hogy az egyik régiókban más összegű lenne a kötelezően fizetendő legkisebb fizetés, mint egy másikban. Ahol alacsony a foglalkoztatás (elsősorban az észak-magyarországi régióban), ott alacsonyabb minimálbérrel lehetne segíteni a vállalkozásokat a munkahelyteremtésben.

Az ötlettől nem idegenkedik a kabinet, Cséfalvay Zoltán az [origo]-nak azt mondta, hogy a kormány nagyon fontos gazdaságfejlesztési eszköznek tartja a szabad vállalkozási övezeteket, és "nagyon passzol ehhez" a regionális minimálbér mint szabályozási eszköz.

Nehéz lesz pénzt találni rá

A miniszterelnök a vitaanyag bemutatása után felvetette, a dokumentum végleges változatában konkrét beruházások szerepelnek majd, és az ezek megvalósításhoz szükséges pénzügyi források tervét is feltüntetik. A kormány mozgástere azonban szűkös. Az Európai Unió 145 milliárd forintnyi támogatás megvonásával fenyegeti Magyarországot, ha a kormány nem hajt végre hiánycsökkentő intézkedéseket. Ezek az idén 120 milliárdos, jövőre pedig még nagyobb megszorítást jelenthetnek, tehát nem lesz pluszpénz a növekedés ösztönzésére.

Az európai szabályozás miatt az sem lehetséges, hogy a Magyar Nemzeti Bank öntsön pénzt a magyar gazdaságba, az ugyanis az egyébként is megugrott inflációt pörgetné tovább. Az egyetlen lehetőség a nagyobb gazdasági alrendszerek közti átcsoportosítás, azaz a kormány csak akkor tud valahová pénzt juttatni, ha máshonnan elvesz.

Cséfalvay Zoltán, a gazdasági minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a legnagyobb feladat forrásokat találni. Az államtitkár három forrásszerzési területet nevezett meg, amely a növekedési terv finanszírozását szolgálhatja: az uniós forrásokat, a Magyar Fejlesztési Bank 180 milliárd forintos feltőkésítését, és azt a pénzt, amelyet a bankok leírhatnak a bankadóból, ha a vállalatok hitelezésére fordítják. Az utóbbihoz azonban véglegesíteni kéne a növekedési paktumot, amelyet a bankokkal tervez kötni a kormány, és amely szintén csúszásban van.

A Nemzetközi Valutaalap magyarországi irodavezetője februárban szintén a növekedést nevezte Magyarország legnagyobb problémájának, és olyan konszolidációt javasolt, amely nincs romboló hatással a munkaerőpiacra. Az OECD és a valutaalap is kiemelte, hogy a növekedéshez a befektetői környezetet kell javítani, amelyhez elengedhetetlen a válságadók kivezetése, a bankadó mérséklése és a gazdaságpolitika kiszámíthatósága.

Kelleni fognak az ötletek

A kormány ugyan nem jelezte, hogy félretette volna a növekedési tervet - amelyet még a 2012-re előrejelzett recesszió miatti félelem légkörében kért Matolcsytól Orbán -, de most kevésbé sürgeti az idő, mivel a magyar gazdaság a vártnál jobb teljesítményt nyújtott a tavalyi utolsó negyedévben. A kormány által tavaly év elején előrejelzett 3 százalék körüli növekedésből végül 1,4 százalék lett 2011-ben, igaz, az év végi várakozásoknál ez kedvezőbb adat.

Ennek ellenére valamilyen növekedési tervre szükség van, mert idénre a kormány is csak 0,5 százalékos növekedést vár, ráadásul ezt nem minden intézmény osztja. A Nemzetközi Valutaalap 0,3 százalékos növekedést, az Európai Bizottság 0,1 százalékos visszaesést, vagyis stagnálást, a fejlett országokat tömörítő OECD 0,6 százalékos visszaesést valószínűsített idénre.

Jöttek még ötletek

A gazdasági minisztérium szerint csaknem száz beadvány érkezett a tervhez, amelyek többségét magánszemélyek küldték, és "kevés kivételtől eltekintve pozitívan értékelték". Több szakmai szervezet, érdekképviselet és nagyvállalat is eljuttatta észrevételeit, de hogy kik a beküldők, azt a minisztérium nem árulta el.

Az internetes konzultációban nem vett részt a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) se. Az MGYOSZ "szóban és röviden írásban" véleményezte a kormány tervezetét - mondta Wimmer István, az érdekszervezet főtitkára. A véleményt nem hozták nyilvánosságra, de a főtitkár annyit elárult belőle, hogy pozitívumnak látják a magyar beruházások és az állam együttműködését, illetve az adminisztráció egyszerűsítését, de a túlzottan exportra koncentráló fejlesztési koncepciót kifogásolták. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára azt mondta, hogy külön nem szóltak hozzá a dokumentumhoz, ők csak a kormányprogramot és a Széll Kálmán-tervet kommentálták hivatalosan.