A nettó fizetések alig emelkedtek

2012.03.20. 9:59

A múlt évi átlagkeresetekhez képest a bruttó fizetések közel három százalékkal emelkedtek, a nettó fizetéseknél azonban csak minimális volt az emelkedés. A pénzügyi ágazat fizet a legjobban, a vendéglátás a legrosszabbul. A foglalkoztatottak száma januárban közel negyvenezer fővel csökkent.

Idén januárban a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 219,1 ezer forint volt, ez 4,3 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben. A családi adókedvezmény nélkül számolt nettó keresetek pedig 1,4 százalékkal 141,6 ezer forintra nőttek - közölte kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal.

A januári fizetések a múlt évi átlagos fizetésekhez képest is emelkedtek, a bruttó bérek 2,8, a nettók azonban csak 0,4 százalékos növekedést mutatnak. A február végén közzétett adatok szerint ugyanis tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete átlagosan 213,1 ezer, a családi adókedvezmény nélkül számított nettó kereset 141,1 ezer forint volt. Utóbbi adatok éves összevetésben, 5,2, illetve 6,4 százalékos növekedésnek feleltek meg.

Januárban a magánszférában dolgozók bruttó keresete 225 ezer forint volt, a költségvetési szervezetek alkalmazottai 206,8 ezer forintot kaptak. A különböző gazdasági szektorok közül továbbra is a pénzügyi fizet a legtöbbet, az ágazatban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete januárban 439,3 ezer forintra rúgott. A legrosszabb kereseti mutatót a vendéglátás produkálta, átlagosan fejenként 137,3 ezer forint bruttó fizetést kaptak hivatalosan a szektorban dolgozók. 

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak egy részére 2012. januártól havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére kompenzáció kifizetésére kerül sor. 2012. januárban a költségvetésben a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka átlagosan 10,3 ezer forintot kapott ezen a címen.

Kevesebben dolgoznak

A KSH-jelentésből kiderül az is, hogy a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál közel 1,8 millió fő volt alkalmazásban januárban, ez 31,8 ezerrel kevesebb a 2011 januárjában feljegyzett adatnál. A költségvetési szférában 12,5 ezerrel, 680 ezerre csökkent a létszám. Közülük átlagosan 16 ezren közfoglalkoztatás keretében, ebből a közszféra átlagkeresetének szintjét befolyásoló teljes munkaidősök létszáma mindössze 4,8 ezer fő volt. Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti  vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - alkalmazásban állók száma 38,6 ezerrel csökkent.



Idén az új adószabályok szerint megszűnt az adójóváírás és az átlagbér alatti fizetéseknél a szuperbruttósítás. Előbbi célja eddig az volt, hogy a minimálbért mentesítsék a személyi jövedelemadó-fizetés alól. Mivel megszűnt a jóváírás, a minimálbéresek több ezer forinttal vittek volna haza kevesebbet, ha a kormány nem emeli meg radikálisan, 93 ezer forintra a legkisebb adható bért. A szakképesítésért járó garantált bérminimum ugyanekkor 108 ezer forintra nőtt.

A bruttó 216 ezer forint alatti fizetéseknél az adóváltozás fizetéscsökkenést hozott volna a kézhez kapott összeg esetében, ezért a kormány megalkotta az elvárt béremelésről szóló rendeletet, amelynek célja, hogy senkinek ne csökkenjen a nettó fizetése. E szerint azok a cégek, amelyek a dolgozóik kétharmadánál nem emelik a bért az elvárt mértékben, két évre elesnek az állami támogatásoktól, és közbeszerzési pályázatokon sem indulhatnak. Ezzel együtt ösztönzőket is felállított a kormány. Azok a cégek, amelyek az összes dolgozójuknál bért emelnek, igénybe vehetik az adókedvezményt, amely lényege, hogy a béremelés 5 százalék fölötti részét leírhatják a munkaadói járulékból (amelynek a neve szociális hozzájárulási adó lett). Amely cégek ezt sem tudják állni, azok további támogatást kaphatnak.

Czomba Sándor államtitkár február végén ismertette a támogatási rendszer, más néven bérkompenzáció feltételeit. Közölte, hogy az 5 százalékos bérkompenzációt sok cég nem tudja kigazdálkodni, ezért volt szükség arra, hogy a kormány támogatást nyújtson a munkaadóknak. A pályázaton 21 milliárd forintot osztanak szét, és a támogatás a kormány számításai szerint 450 ezer munkavállalót érint - fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, a kormányhivatalok felügyelete alatt működő munkaügyi központoknak lehet benyújtani a pályázatot, amely harminc napig lesz nyitva. Czomba szerint a bérkompenzációs támogatás a júniusi bérekben jelenhet meg. Az államtitkár elmondta, hogy azok a cégek pályázhatnak, amelyeknél az átlagos állományi létszám nem csökken 2011-hez képest, továbbá a pályázó cégnél a bruttó átlagkereset nem lehet magasabb 215 ezer forintnál. Azokat a cégeket tudják támogatni, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt, és további feltétel, hogy a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke nem lehet több 20 százaléknál.