Korrupciós gyanú az ELMŰ-tulajnál

Vágólapra másolva!
A Mátrai Erőműben és az Elmű-Émász csoportban egyaránt tulajdonos, német EnBW orosz cégénél fizettek ki 120 millió eurót, ennek sorsát kutatják Németországban.
Vágólapra másolva!

Hűtlen kezelés, adócsalás és korrupció úgynevezett kezdeti gyanúja miatt ügyészségi vizsgálat indult Németországban a Mátrai Erőműben és az Elmű-Émász csoportban egyaránt részesedéssel rendelkező EnBW német energetikai óriáscég oroszországi tevékenységével kapcsolatban.
A mannheimi ügyészség egyelőre előzetes vizsgálatot folytat, amely ismeretlen elkövető ellen irányul, a nyomozati cselekmény alapja pedig kezdeti gyanú, vagyis egy feltételezés arról, hogy történhetett hűtlen kezelés, adócsalás és korrupció - erősítette meg az ügyészség kedden a Handeslblatt című üzleti lap értesülését. Hozzátette: húsvétig nem várható döntés arról, hogy indítanak-e eljárást megalapozott gyanú alapján. Az EnBW szóvivője csupán annyit közölt, hogy nem kaptak hivatalos tájékoztatást ügyészségi nyomozásról.

A hatóság összesen 120 millió euró sorsa iránt érdeklődik. Az EnBW - a harmadik legnagyobb német energetikai társaság - a pénzt egy orosz vállalkozó svájci cégeinek utalta át 2005 és 2008 között, a vonatkozó szerződések szerint egyebek között uránium szállítása és urániumbeszerzési források biztosítása fejében. Az EnBW az összeg visszafizetését követeli, mert úgy véli, hogy az orosz fél nem teljesítette a szerződésekben foglaltakat.

Az orosz fél 2011 szeptemberében a karlsruhei bírósághoz fordult az ügyben. Az eljárás jelenleg szünetel, mert nem érkezett meg a perindításkor fizetendő előleg a bírósági költségre. Ezzel kapcsolatban a bíróság egy szóvivője kedden - miután a Handelsblatt beszámolt az ügyészségi vizsgálatról - a dapd német hírügynökségnek azt mondta, nem szokásos, hogy valaki bírósághoz fordul, az eljárási előleget viszont hosszú ideig nem fizeti be.

Az ügyészség érdeklődését az EnBW orosz partnerének állításai keltették fel. Ezek szerint az EnBW követelése érvénytelen álszerződésekre vonatkozik, a pénzt pedig ténylegesen elvégzett szolgáltatás, lobbitevékenység ellentételezéseként vették fel. Az EnBW követelését bíróságon támadó orosz érdekeltségű cégek szerint a német társaság az ő közreműködésükkel kísérelt meg hozzáférést szerezni oroszországi földgázforrásokhoz, ennek palástolására pedig azért volt szükség, mert az érintett időszakban az EnBW egyik főrészvényese a nukleáris energiára koncentráló francia EdF volt, amely nem támogatta a földgázzal kapcsolatos üzleti tevékenységet.