Protézis-nagyhatalmat építene a kormány

2012.03.23. 16:50

Tranzitország helyett legyünk "hub", a Kárpát-medence legyen az európai Szilícium-völgy, Magyarország pedig "protézis-nagyhatalom" - olvasható a Nagy Reformkönyv gazdaságpolitikai értékelésében, amelyből az előző nagy tervhez képest kimaradt viszont a kelet-európai banán és "a Kelet Svájca" kifejezés. A kormány az eddigi nagy reformjairól készített összefoglalót.

Nagy Reformkönyv - A fenntartható fejlődéshez vezető növekedés és foglalkoztatás magyar útjacímmel írt kormányzati politikai értékelést a kormány. A közel 300 oldalas dokumentum főleg a gazdaságpolitikai átalakításokat veszi sorra, de megjelenik benne például a belügyi vagy az egyházreform is.

A dokumentum összefoglalja a kormány gazdaságfejlesztési stratégiáit. Szó esik az új Széchenyi-tervről, amelyet 2011-ben indított a kormány az egymillió új munkahely megteremtése érdekében és amely gyakorlatilag az uniós pénzek átcsoportosítását jelenti. Feltűnik olyan stratégia is, amelyet még nem jelentett meg a kormány, pedig tavaly decemberben sürgős jelleggel adott feladatul Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetgazdasági tárcának.

A Magyar Növekedési Tervre keresztelt stratégia vitája december végén zárult, de a minisztérium még nem adta ki a kész tervet. A Nagy Reformkönyv-be viszont már beillesztették egyes részleteit, így bepillantást enged a céljára, szerkezetére. A növekedési terv öt szinten elemzi a magyar gazdaságot: vizsgálja az egyes ágazatokat, a makrogazdasági összefüggéseket, de a termékszintű vizsgálatot is elvégzi annak érdekében, hogy támogatni lehessen a sikergyanús termékeket a piacra jutásban - legalábbis ezt ígéri a reformkönyv.

Valójában a növekedési terv gyorsan összedobott vitaanyaga nem sok újdonságot hozott annak ellenére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részletes elemzést kért. Annál inkább feltűntek benne olyan jövőképek, amelyeket színes hasonlatokkal igyekezett lefesteni a dokumentumot készítő gárda. A vitaanyagban szerepelt a "kelet-európai banán", amely a nyugat-európai "kék banánt" másolná - ez egy ív alakú fejlődési régiót takarna Prágától Varsóig Budapestet is érintve. Erdélyt "Kelet Svájcává" tenné a kormány, az állam, az önkormányzatok és a vállalkozók együttműködését pedig a "vasháromszög" amerikai mintája adná.

A kormány abban gondolkodik, hogy az alacsony hozzáadott értékű munkát felváltsa a nagy hozzáadott értékű, mivel a globális (főként kínai), olcsó munkaerő az előbbit elcsábítja. Ezért "a Kárpát-medencéből közép-európai Szilícium-völgyet kell fejleszteni" - írta a dokumentum.

A másik kitörési ágazat a gyógyszeripar, amelyet a reformkönyv a leginnovatívabb ágazatnak nevezett. Kissé ellentmondásos, hogy miközben a dokumentum is azt írta, hogy 13 ezer főt foglalkoztat az ágazat, beillesztették a "zömmel alulképzett munkanélküli tömegek visszahozását a munka világába". Azt azonban nem írta a könyv, hogy miként foglalkoztatna tömegeket ebben a kutatás-fejlesztésre épülő iparágban. Az viszont kiderül, hogy a hazai gyógynövényeket Magyarországon dolgoztatnák fel, valamit azt, hogy az országot "protézis-nagyhatalommá" kellene tenni az Európai Unióban.

Ezzel szemben a kormány nem tenné a vas és az acél országává Magyarországot, mivel az értékelés szerint a jelenlegi kapacitásokat sem használják ki a vállalkozások, miközben a gyártás beruházás- és energiaigénye magas. Ez azt jelenti, hogy csak drágán lehetne friss beruházásokat indítani az ágazatban, miközben kérdéses, hogy lenne-e vevő a megtermelt árukra. Javítani lehetne viszont az arányon azzal, ha a fejlődő járműipar egyre nagyobb arányban használna fel magyarországi alapanyagokat.

A reformkönyv gazdasági fejezetei többször említik a "hub" kifejezést, amely a logisztikai útvonalak mentén fekvő központot jelentik. A kormány arra törekszik, hogy minél több ágazat szempontjából legyen "hub" Magyarország. A csomóponti gazdaság előnye a dokumentum szerint a középkori árumegállító joghoz hasonlítható, mert nagyobb gazdasági értéket jelent, ha az áruk mozgása nem csak keresztülmenne az országon, hanem Magyarország is hozzátenné a maga részét. Ezt a dokumentum úgy nevezi, hogy a tranzitország helyett csomóponti (hub) gazdaságnak kéne nevezni Magyarországot.