Megint nem nyúlt a kamathoz a jegybank

2012.03.27. 14:02

Hét százalékon tartotta az alapkamatot a monetáris tanács. Erre a döntésre számítottak az elemzők is, a piac az IMF-tárgyalások húzódása miatt kivár.

A monetáris tanács mai kamatdöntő ülésén sem nyúlt az alapkamathoz, így az a harmadik egymást követő hónapban maradt 7 százalékon.

A bejelentés nem okozott meglepetést, a Reuters múlt heti felmérésében részt vevő, valamint a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők döntő többsége erre a döntésre számított, és londoni közgazdászok is így vélekedtek. Az, hogy a héttagú monetáris tanácsban hogyan alakult a szavazati arány, felmerült-e komolyabban más alternatíva, a jegybankelnök három órakor kezdődő sajtótájékoztatóján, illetve az ülésről készített, pár hét múlva nyilvánosságra hozandó jegyzőkönyvből derülhet ki.

Februárban mindenesetre a szinten tartás mellett felmerült egy negyed százalékpontos csökkentési javaslat is, arra akkor egy tag szavazott. Januárban pedig kettészakadt a tanács és a várakozások ellenére nem emelte a kamatot a monetáris tanács.

Több oka is lehetett az MNB-nek, hogy kiváró álláspontra helyezkedjen. Az IMF-EU-tárgyalások ügye vontatottan halad, a befektetők között pedig egyre erősödik az az érzés, hogy a magyar kormány húzza az időt, meg akarja úszni a hitelfelvételt. Márpedig korábban a monetáris tanács is kitért a kamat szinten tartás után kiadott közleményeiben arra, hogy egy védőháló segíthet feloldani a piaci bizonytalanságot, a hozamcsökkenést eredményezhet, ami alapot teremthetne a kamatvágásra.

A hozamok év eleje óta megfigyelt csökkenése az elmúlt hetekben megállt, a forint nem tudott tovább, a 290-es szint alá erősödni az euróval szemben. Eközben egy rossz hír is napvilágot látott: februárban a vártnál erőteljesebben nőttek a fogyasztói árak, ami az inflációs kockázatok növekedésén keresztül a kamatemelés mellett szólhatott volna.

A kamatpálya további alakulását nagy bizonytalanság övezi, azt főként a már említett EU-IMF-megállapodás létrejötte befolyásolja leginkább. A Reuters által megkérdezett elemzők év végéig mindösszesen fél százalékpontos kamatvágást valószínűsítenek, és 2013 végéig is csak 6 százalékra mehet le a kamatszint.

IMF-megállapodás nélkül elfelejthetjük a kamatcsökkentést

A februári ülés óta eltelt időszakban az év eleji javulást követően márciusban ismét inkább negatív irányba változott a piacok helyzetértékelése - kommentálja a kamatdöntést Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliomenedzsere. "Emelkedtek az állampapírhozamok, nőtt az országkockázati, cds-felár, és a forint erősödés is megtorpant. A vártnál magasabb januári és februári infláció is óvatosságra int. Az év eleji számok tanúsága szerint az adóhatásoktól szűrt adat is emelkedést mutatott, és feltehetően a márciusi jelentésében az MNB is feljebb húzza a várakozásait, a növekvő nemzetközi olajárak és a változó élelmiszerár dinamikára alapozva. Továbbra is úgy gondoljuk azonban, hogy az alapkamat kilátásait illetően a döntő tényező az ország pénzügyi stabilitásának alakulása lesz. A bizonyos kérdésekben megosztottnak tűnő monetáris tanács a jegyzőkönyvek tanúsága szerint egy dologban, az IMF megállapodás sürgősségében egyetérteni látszik. Az elmúlt hónap során több olyan információ került napvilágra, amely abba az irányba mutat, hogy a kormány nem törekszik gyors megállapodásra. A megállapodás előtti devizakötvény kibocsátás lehetőségének meglebegtetése is inkább azt az üzenetet hordozta, hogy a jelenlegi magas finanszírozási költségek ellenére a döntéshozók komolyan fontolgatják a forrásbevonást, ami időlegesen csökkentené az IMF-re való rászorultságunkat. A piac jelzése a megugró hozamszintekkel egyértelmű volt, IMF nélkül a jelenlegi bizonytalan globális környezetben fölöslegesen nagy kockázatokat vállalna az ország."

KAPCSOLÓDÓ CIKK