Politikai, jogi és gazdasági akadályok sora hátráltatja a magyar kormány és az EU-IMF közötti hitelkeret megkötését, a szükséges feltételek teljes mértékben hiányoznak - mondta az [origo] megkeresésére Róna Péter közgazdász, aki 2008-ban külső szakértőként végigkövette a Valutaalappal folytatott tárgyalásokat. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy nem sikerül megállapodni.

Ahhoz, hogy Magyarország szerződést köthessen az Európai Unióval és az IMF-fel, egy sor politikai, jogi és gazdasági feltételnek kellene teljesülnie. Róna Péter közgazdász - az Oxfordi Egyetemen a Blackfriars Hall tanára - szerint ezek a feltételek ma teljes mértékben hiányoznak: az EU nem köthet új szerződést egy országgal addig, amíg az szerződésszegésben áll vele szemben, az IMF nem állapodhat meg az országgal addig, amíg az nem rendezte sorait az EU-val, és profi bankárként is csak annak adhat hitelt, aki vissza is tudja azt fizetni.

Róna szerint jogi és gazdasági értelemben sakk-matt helyzetben van a magyar kormány, és erre a piac is rá fog ébredni a következő hetekben. "Mindenki előtt világos lesz, hogy hiányoznak a szerződéskötés feltételei, és bár nem tudni, hogy ennek pontosan mik lesznek a következményei, de forró lesz az április" - fogalmazott a közgazdász.

Szerinte pusztán elméletileg előfordulhatna az is, hogy Orbán Viktor hazafias felindulásból lemond kormányfői tisztségéről, hiszen több ország példájából kiderült már, mivel jár, amikor a piacok megvonják a bizalmukat egy országtól, és az is egyértelmű, hogy a magyar kormány a piac szemében nem hiteles.

180 fokos fordulat kell

Róna Péter szerint kisebb nyilvánosságot kapnak az IMF-megállapodás útjában álló gazdasági akadályok, pedig nagyon nehéz a helyzet. Véleménye szerint ahhoz, hogy az államadósság ne emelkedjen, Magyarországnak 3-3,5 százalékos növekedésre van szüksége, de ez a láthatáron sincs, és semmiképpen nincs olyan gazdaságpolitika, amely ezt bármilyen időtávon valószínűsítené.

A 8 százalék már biztos csőd

Az ország finanszírozásának költségei Róna szerint a mostani hozamszintek mellett kitermelhetetlenek, ebből a szempontból nagy a nyomás a kormányon, hogy megteremtse a hitelmegállapodás feltételeit. Az Államadósság Kezelő Központ vezetője, Töröcskei István néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta, hogy egy devizakötvény-kibocsátással az IMF-szerződés előtt is kimerészkedhetne az ország a nemzetközi piacokra. Róna szerint a befektetők ezt biztosan nem díjaznák, és ha "csak" 7,5-8 százalékos hozamot kérnének például egy egymilliárd dollárnyi kötvénycsomag lejegyzéséért, már az sem volna finanszírozható. "Nyolc százalék már a biztos csőd" - fogalmazott a közgazdász.

Hogy ezt az utat a kormány is kockázatosnak látja, arra a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn kiadott közleménye utal. Ebben a tárca úgy fogalmazott, "a magyar kormány érdeke a nemzetközi hitelkeretről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdése, és vizsgálja az EU/IMF-megállapodás után sorra kerülő devizakötvény-kibocsátás lehetőségét". Megjegyezték azt is, hogy "a kormány továbbra is elkötelezett a hitelkeretről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdése iránt, ezen szándékát a kormány már többször is erőteljesen kinyilvánította, és ennek érdekében több lépést is tett".



Ennek hiányában viszont nincs az a megszorító csomag, amellyel az államadósságot kordában lehetne tartani, és ennél is nagyobb probléma, hogy ha mégis sikerülne felpörgetni a GDP-t, az a gazdaság szerkezete miatt további gondokat idézne elő.

Ha a növekedés 3 százalék fölé emelkedik, akkor nagyon könnyen borul a külkereskedelmi mérleg, amely most éppen a növekedés hiánya miatt többletet termel. Ha gyorsulna a növekedés, akkor működésbe lépne a gazdaság óriási importbeszívó jellegzetessége, és borulna a mérleg, ami azt jelenti, hogy a külkereskedelmen keresztül nem tudjuk kitermelni a devizát, ami pedig az adósság kezeléséhez kellene.

Az IMF mint profi bankár, amely a tagországainak a befizetéseiből csak felelősen adhat hitelt, 180 fokos gazdaságpolitikai fordulatot vár el az általa nyújtott hitelért cserébe, ennek részeként akár az egykulcsos adó visszavonását is. Róna szerint a forszírozott lépések egy részéről a magyar miniszterelnök - a nyilvános megszólalásai alapján - hallani sem akar, ez is hiányzó feltétel a megállapodáshoz.