A Mercedes tarthatja víz felett a fuldokló magyar gazdaságot

kecskeméti mercedes gyár
Vágólapra másolva!
A gazdaság a recesszió környékén egyensúlyoz, ha csütörtökön nem nyílna meg a Mercedes-gyár, szinte biztos lenne a zsugorodás. Így viszont van esély a stagnálásra vagy növekedésre. Az autóipar már máskor is segített Magyarországnak, az 1990-es éve közepén is ez volt az egyik húzószektor. A Daimler három éve döntött a helyszínről, Romániát, Szerbiát és Miskolcot előzte meg Kecskemét. 
Vágólapra másolva!

A Mercedes-gyár elindulása az idén fél százalékponttal járulhat hozzá a GDP emelkedéséhez, az összes várható autóipari beruházás (Opel, Audi) előkészítésével együtt pedig a többlet bőven 1 százalékos vagy annál is jobb lehet az idén.

Az autós beruházások jelentőségét mutatja, hogy a legfrissebb adatok szerint tavaly 1,4 százalékkal növekedett a gazdaság, vagyis a Mercedes egymaga a felét hozhatja ennek az eredménynek. Az elmúlt napokban, hetekben több gazdaságkutató intézet is azt vetítette előre, hogy a recesszió környékén egyensúlyoz 2012-ben a magyar gazdaság. A Századvég szerint épp csak nem fog zsugorodni, a GKI és a Pénzügykutató viszont 0,7 illetve 1,5 százalékos visszaesést jósol. Elképzelhető, hogy a gyárindítás tartja majd meg a pluszt.

Ráadásul az autóipari beruházások hatását nem szabad kizárólag egy évre vetíteni. Egyrészt a gyárépítés, a gépek beszerzése miatt már a termelés indítása előtt is javítják a mutatókat, tehát a Mercedes-hatás már a tavalyi számokban is jelentkezett, másfelől egy autógyár termelése fokozatosan fut fel, ezért áthúzódhat a következő évre is a gazdaságot felpörgető hatás.

Orbán Viktor a Győrben megtelepedett Audi - 2010 őszén bejelentett - bővítését nem véletlenül nevezte nemzetgazdasági jelentőségűnek. Szerinte a kibővített üzem csúcskapacitáson plusz 2 százalékpontos növekedési potenciált jelent a magyar gazdaságnak 2013-tól.

Drágább lesz a fémdarab

Az autógyárak, így a Mercedes-üzem vagy a jövőre induló Audi-gyár elindítása azonban csak egyszeri lökést ad, a következő években a növekedéshez akkor tesz hozzá, ha növeli a termelését, azaz az egy évvel korábbinál több autót készít.

Németh Dávid, az ING elemzője arra számít, hogy a kecskeméti gyár több mint 0,5-0,8 százalékpontos növekményt eredményezhet az idei GDP-ben, a másik két beruházás jótékony hatásával együtt pedig 1,3-1,5 százalékpont lehet a többlet.

A GDP mellett a külkereskedelmi mérleget, ezen belül a nettó exportpozíciót is javítja a Mercedes, azzal, hogy a Kecskeméten gyártott autókat külföldön adják el. Leegyszerűsítve ezt úgy kell elképzelni, hogy beérkezik a gyárba egy fémdarab, azt ott megmunkálják, beépítik az autóba, amelynek részeként sokkal többet fog érni, a kettő különbsége pedig a haszon. További plusz, hogy a munkahelyteremtés is segíti a növekedést, a munkához jutó emberek felhalmozása, megtakarítása és fogyasztásra fordított kiadásai is hozzájárulnak a GDP-hez. Nem beszélve a kecskeméti lakásfejlesztésekről vagy a város szállodáinak kihasználtságáról.

Forrás: MTI/Ujvári Sándor
Mercedes B osztályú gépkocsi áll a Mercedes-Benz kecskeméti gyára előtt

Magyarországnak szerencséje van, hogy nálunk épp a drágább autók gyártói telepedtek meg. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben több autógyár problémákkal küzd, a prémium kategóriát képviselő cégek modelljeire nagy a kereslet, márpedig az Audi és a Mercedes is ebbe a körbe tartozik. Ezt igazolja, hogy a Mercedes anyacége, a Daimler februárban közölte, a kecskeméti gyárban készülő modellekre már akkor 100 ezer megrendelése volt.

Egyszer már segített

Az autógyárak eddig is sokat hozzátettek a magyar gazdaság növekedéséhez. Urbán László, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese tavaly egy autóipari konferencián közölte, az autóiparban 65-70 ezer fő dolgozik, a tavaly kiadott járműipari nagykönyv szerint pedig a GDP legalább 8 százalékát adja a szektor. A már működő gyárak - az esztergomi Suzuki, a szentgotthárdi Opel és a győri Audi - fontos szerepet játszottak abban, hogy a kilencvenes évek közepén magára talált a gazdaság.

Forrás: Mercedes-Benz
A Mercedes B osztály belső tere

Az autóipar nagy súlyának egy gazdaságon belül kockázata is van. Jan Pociatek szlovák pénzügyminiszter 2009-ben úgy nyilatkozott: "Szlovákia hibát követett el, amikor gazdaságát túl szorosan az autóipar fejlesztéséhez kötötte. Az autógyártás gazdaságunk egyik fő pillére, ám egyben túlságosan kiszolgáltatottak vagyunk neki." Egy NGM-es tanulmány szerint ezt már az ezredforduló környékén is felismerték, ezért a szlovák gazdaságirányítás az elektronikai cégek felé fordult.

A megkérdezett elemzők szerint is kockázatot jelent, ha túlzottan az autóiparra támaszkodik egy gazdaság, de hozzátették, egyrészt Szlovákia gyorsan kilábalt a válságból, másrészt a magyar gazdaság, ezen belül az ipar nem csak ebből a szektorból él. Ott van például az elektronikai vagy a gyógyszeripar kiegészítőnek.

Régiós versenyt nyertünk

A gazdaságnak lökést adó kecskeméti gyár létrehozásáról több mint három évvel ezelőtt, 2008 nyarán döntött a Mercedes tulajdonosa, a Daimler-csoport, amelynek ez az első kelet-európai üzeme. A bejelentés előtt német lapok azt írták, hogy a Daimler Romániába, az erdélyi Nemeszsukra (Jucu) telepíti a gyárát, Emil Boc, Kolozsvár akkori polgármestere meg is erősítette, hogy az óriásvállalat által megbízott tanácsadó cég valóban érdeklődött a beruházási lehetőségek iránt. A cég emellett szerbiai és lengyelországi helyszínnel is szemezett, de Miskolc is pályázott, végül Kecskemétre esett a választás.

A bejelentés napján - 2008. június 18-án - Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök azt mondta, nem az állami támogatás mértékével nyertek, mert mind a három ország beígérte az EU által megengedett maximális támogatást. Szerinte két fő oka volt, hogy a Mercedes Kecskemétet választotta. Az egyik az autópálya-építési program, amelynek köszönhetően sztrádán elérhető a város, a másik pedig a Daimlert győzködő magyar szakemberek képzettsége.

Az ünnepségen Rainer Schmückle, a Mercedes-Benz személygépkocsi-üzletágának ügyvezető igazgatója azt is közölte, nem öt-tíz évre terveznek, a márka százéves története során még egyik gyárát sem zárta be, így Kecskeméttel is hosszú távra gondolkodnak. Egyelőre a következő három évre koncentrálnak, a tapasztalatok alapján döntik majd el, lesz-e további beruházásuk.

Mit is gyártanak Kecskeméten?

A csillagos emblémát két modell orrára is felerősítik majd a kecskeméti szerelőszalagon. Elsőként a B osztály második generációjának gyártását jelentették be, a másik modell egyelőre még titkos, annyi valószínűsíthető, hogy az A osztály egyik modellváltozata lesz.

Maga a B osztály önmagában közel sem lenne olyan érdekes autó, ha egyik gyártási helyszíne nem Kecskemét lenne. Első generációja nem tartozott a legjobban sikerült Mercedesek közé, renoméján így már csak javítani lehetett. Egy kicsit egyterűs, de valójában alig tágasabb, mint egy hagyományos alsó középkategóriás.

Egy benzines és egy dízelmotorral kapható, két-két teljesítményszinttel. Már csak turbómotort szerelnek bele: vagy az 1,6-os feltöltött benzinest választjuk 122 (B180) vagy 150 (B200) lóerővel, vagy az 1,8-as dízelt 109 (B180 CDI) vagy 136 (B200 CDI) lóerővel, felárért a nem valami jól sikerült dupla kuplungos váltóval. Árlistája 6 845 300 forinttól 7 454 900 forintig terjed, itthon nem lesz népautó, Nyugat-Európa nyugdíjasai azonban tárt karokkal várják.