A kormány szabadabban írathatná át a költségvetést

Év elejétől él az a szabály, hogy a költségvetést csak akkor lehet módosítani, ha azzal nem nő az államadósság, és ezt a Költségvetési Tanács is így látja. Mostantól azonban már nem is kell ehhez a KT elnökének szava.

Ha nem mond semmit a Költségvetési Tanács (KT) elnöke arról, hogy a költségvetési törvény módosítása nem veszélyezteti-e az államadósság csökkentését, akkor úgy kell tekinteni, mintha a KT nem emelt volna kifogást a módosítás ellen - ez a lényege annak a javaslatnak, amelyet a múlt héten egyszer már elfogadott a parlament, ma pedig a zárószavazás során minden bizonnyal végleg elfogadja.

A kormány kezdeményezésére a parlament tavaly év végén megalkotta a gazdasági stabilitásról szóló, kétharmados törvényt, amely január elsején lépett hatályba. Az új alaptörvény kiköti, hogy az államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányát lényegében mindig csökkenteni kell egészen addig, amíg az el nem éri az 50 százalékos szintet. (Tavaly év végén 80,3 százalék volt az adósság.) Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha recesszióba zuhanna a gazdagág. A stabilitási törvénynek az a feladata, hogy ezt részletszabályokkal bástyázza körül.

A törvény ezért kimondja, hogy csak olyan költségvetést lehet megalkotni, amely biztosítja, hogy az adósság csökkenjen. Ezt az egészet a Költségvetési Tanács ellenőrzi. A KT a költségvetés elfogadása előtt átszámolja a büdzsét, és csak akkor fogadhatja el a parlament a következő évi költségvetést, ha arra a KT elnöke rábólint, azt mondja, hogy azzal csökken az államadósság.

Most ezt puhítaná fel az alkotmányügyi bizottság, valójában azonban a kormány berkeiben íródott módosító javaslata, amelyet a múlt héten egyszer már elfogadott az Országgyűlés kormánypárti többsége. Ezentúl akkor is el lehet fogadni a költségvetést, vagy bármikor, év közben is felül lehet írni, ha a KT elnöke bármilyen okból nem közli véleményét.

Ezt a mostani módosítást vélhetően egy a kormányoldal számára kínos múlt heti parlamenti közjáték alapozta meg. A szabálysértési törvényt akarta korrigálni a kormánypárti többség, ami maga után vonta volna, hogy hozzányúljanak az idei költségvetéshez. Egy jobbikos és egy szocialista képviselő azonban a parlamenti szavazás előtt felhívta a figyelmet, hogy ilyet csak a KT véleményének ismeretében, jóváhagyása esetén lehet megtenni. Zavar támadt a kormánypárti padsorokban, a parlament ülését kétszer is félbe kellett szakítani, és a szorult helyzetből úgy lavírozott ki a kormányoldal, hogy a szabálysértési törvényt módosította, de a költségvetési törvényt nem.