Simornak sok baja van a jegybanktörvénnyel

2012.04.23. 14:02

A gazdasági tárca szerint a jegybanktörvényhez benyújtott módosítók egy sor vitás kérdést rendeznek, Simor András jegybankelnök szerint viszont még sok a problémás pont. Cséfalvay Zoltán államtitkár, Rogán Antal, bizottsági elnök és Simor András az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt fejtette ki a véleményét.

A jegybanktörvényhez benyújtott módosító indítvány Cséfalvay Zoltán államtitkár ismertetése szerint azokat a kérdéseket rendezi, amelyekben már megegyezés született, Simor András jegybankelnök azonban éppen a még általa hiányolt és továbbra is problémásnak tartott pontokat szedte számba az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának hétfői ülésén. A gazdasági bizottság kormánypárti többsége később általános vitára alkalmasnak találta a módosítót.

Simor András továbbra is a monetáris tanács létszámának bővítését, egy új, harmadik alelnök kinevezésének lehetőségét és az MNB döntéshozói fizetésének csökkentését kifogásolta. Emlékeztetett rá, hogy e három pontot nemcsak a jegybank, hanem az EKB is kifogásolja. Indokolatlannak nevezte a monetáris tanács bővítését és új alelnök kinevezését, a fizetések kapcsán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az MNB döntéshozói nem köztisztviselők és nem közalkalmazottak.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy az MNB függetlenségét ne érje sérelem. Úgy vélte, a benyújtott javaslat elfogadható, a többi kérdésben a kormány elküldte állásfoglalását Brüsszelnek, amennyiben az EU azokat nem fogadja el, akkor a parlamenti vita során is lehet korrigálni.

Beadták a módosítót

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a múlt héten nyújtotta be a jegybanktörvényről szóló módosító javaslatát. Az NGM ezt követően kiadott közleményéből kiderült: a tárca úgy gondolja, hogy ha a benyújtott javaslatot elfogadja a parlament, akkor a jegybanktörvény összhangba kerül az uniós joggal, és az EU-s tárgyalások megkezdését gátló kötelezettségszegési eljárásban az egyetlen nyitott kérdés az MNB elnökének és alelnökének fizetése marad.

Ezt a kérdést annak ellenére sem sikerült rendezni, hogy Simor két hónappal ezelőtt felajánlotta, 2010 őszéig visszamenőleg 1 forintért végzi a munkáját, hogy a bére ne legyen akadálya az IMF-EU-tárgyalásoknak. Ehhez azonban törvényt kellene módosítani, a kormányfő pedig a mai napig nem reagált a jegybankelnök felajánlására.

Az NGM közleménye szerint a javaslatot elküldték véleményezésre a jegybanknak, az Európai Központi Banknak és az Európai Bizottságnak is, azt azonban nem tették egyértelművé, hogy a korábbi brüsszeli és frankfurti aggályokat milyen mértékben vették figyelembe a törvénymódosítás előkészítésénél.

Sok kifogás volt

Az Európai Bizottságnak számos kifogása volt a jegybanktörvénnyel kapcsolatban: nehezményezték az új jegybankalelnöki poszt létrehozását, illetve, hogy ezzel párhuzamosan kettővel nőne a monetáris tanács létszáma. Azzal sem értettek egyet, hogy a jegybankelnök csak a magyar alaptörvényre tenne esküt, és így előfordulhatna, hogy olyan lépés megtételére kényszerítenék vagy a saját akaratából tenné meg, amely szembe menne azzal a szereppel, hogy az MNB tagja az európai uniós központi bankok rendszerének.

Matolcsy módosító javaslata olyan pontokon korrigál, mint például az, hogy a hatályos szabályozással szemben mégsem kellene megküldeni a monetáris tanács előzetes üléstervét a kormánynak, és a kormány képviselője nem lenne ott a monetáris tanács ülésén. A kormány az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit is módosítja: hatályát vesztené az a rendelkezés, amely a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges összevonására teremtett volna alapot.

KAPCSOLÓDÓ CIKK