Óvatosságból nyúl mélyen a zsebünkbe a kormány

2012.04.23. 21:08

Főleg bevételnövelő tételeket tartalmaz a kormány hétfőn bemutatott gazdasági terve, amellyel megpróbálja felpörgetni a gazdaságot. Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint a befektetők "nem vágják hanyatt magukat" a kormány ötleteitől, mert azok főleg a meglévő adók átrendezésével vagy újak bevezetésével oldanák meg a magyar gazdaság nehézségeit. Ez azonban, ha agyon nem is üti, de mindenképpen leszorítja a növekedést.

Ez a csomag annyiban nevezhető strukturális intézkedésegyüttesnek, hogy azokra az adókra, amelyeket be akar vezetni vagy meg akar emelni a kormány, bevallottan nem csak átmeneti intézkedésként tekint, amelyeket egy idő után valamivel fel kell váltani, hanem úgy, hogy azok véglegesen a rendszerben maradnak - mondta Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője az [origo]-nak a Széll Kálmán-terv 2.0-ról, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra a kormány.

A csomag idén 155, jövőre durván 600 milliárd forinttal szorítja le a költségvetési hiányt, amire azért van szükség, hogy a deficit csökkenő pályán maradjon, az államháztartási hiány a GDP 2,5, majd 2,2 százaléka legyen, és az államadósság is csökkenjen. A csomag négy új adót tartalmaz, és egy már létező adót, az energetikai különadót terjeszti ki egy bővebb körre és emeli duplájára az adókulcsot, az esetleges kivezetésükről pedig nincs szó a mellékletek nélkül 270 oldalas dokumentumban.

Bevételtúlsúlyos kiigazítás

A csomagban idén ugyan dominál a kiadáscsökkentés, 155 milliárdból 115 milliárd forint a takarékoskodásból jöhet össze, de jövőre már csak 230 milliárd forinttal javíthatja a költségvetési egyenleget a dokumentum tanúsága szerint a kiadásmérséklés. Vagyis nem igaz az az állítás, amelyet a konvergenciaprogram hangsúlyoz, nevezetesen, hogy a kiigazítás több mint fele a kiadási oldalra koncentrál. "A kormány láthatóan nem akar kockáztatni: a már meglevő szektorális különadókat viszi tovább, de úgy, hogy változtatja az adóalanyok körét, eddig a cégek fizették az adókat - noha az egészet vagy egy részüket áthárították az ügyfeleikre -, mostantól pedig hivatalosan is a lakosságot és a vállalati ügyfélkört terhelik. Vagyis az a bevétel, amit vár az átalakulva tovább élő adóktól a kabinet, ezért elég biztosnak tűnik" - mondta Németh.

Ugyanezt emelte ki Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere is, aki szerint, mivel forgalmi típusú adókról van szó, olyan termékekre kivetve, amelyek keresletrugalmassága alacsony, a kormány szemlátomást "biztosra akar menni". Sőt, a pénzügyi forgalmi adó (sárgacsekk-adó) esetében célként kitűzött széles bevételi sáv (130-230 milliárd) arra utal, hogy ez pufferként működhet, ha más számok nem teljesülnek - például szükség esetén el lehet törölni a felső, 30 ezer forintos határát, hogy több pénz folyjon be belőle.

Az óvatosság visszaköszön ott is - mondta Németh -, hogy az államháztartás kiadási oldalán tervezett megtakarítások egy része - például a 45 milliárdos zárolás a minisztériumoknál, vagy az önkormányzatoknál a központi támogatás csökkentése - is elég jól kontrollálható, nagy ráhatása van ezekre a kormánynak.

Növeli a kormány mozgásterét az is, hogy az oktatásban vagy az egészségügyben az átalakításokból nyert megtakarítást nem írják be nyomban hiánycsökkentő tételként. Ehelyett az ezeken a területeken megtakarított pénzt minőségjavításra fordítják, például bért emelnek. De ha a hiány mégis elszállna, a kormánynak lehetősége lenne rá, hogy ezt a spórolást is beépítse a hiánycsökkentő tételek közé. Így pedig Németh szinte biztosra veszi, hogy a hiánypálya tartható lesz.

Lekerülhetünk az uniós szégyenpadról

Ez azért is fontos, mert Magyarország már nyolc éve áll uniós túlzottdeficit-eljárás alatt, ez pedig most már azzal fenyeget, hogy 145 milliárd forintnyi uniós támogatást befagyaszt jövőre Brüsszel. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy hacsak nem kifogásolja az EU a bankforgalmi adót, akkor "az elfogadott program megnyithatja az utat mind a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés, mind pedig a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kezdődő tárgyalások előtt".

Az Európai Uniónak június 22-ig kell bemutatni, hogy a deficitet hihetően és tartósan leszorítja a kormány, erre hivatott a mostani konvergenciaprogram. A program elemeit már jövő héten az Európai Bizottság itt járt küldöttségének tudtára hozta a Nemzetgazdasági Minisztérium, de hogy mi lesz kedden, Orbán Viktor és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso találkozója után, azt nem lehet megjósolni. A kormány mindenesetre arra számít, hogy a mostani anyag meggyőzi Brüsszelt, és még ezen a héten időpontot kap a kormány a tárgyalások megkezdésére az IMF-fel és az EU-val.

Vannak szerkezetátalakító elemei is

Nem lehet azonban azt állítani a mostani pakkról, hogy egyoldalúan csak a pénzbehajtásra koncentrálna, pláne, ha hozzá vesszük a Széll Kálmán-terv tavalyi változatát is - mondta Németh. Inkább csak az jellemző a 2.0-s verzióra, hogy elsősorban a bevételnövelésre apellál, és rövid távon már eredményeket akar elérni, de a strukturális intézkedéseket is továbbviszi.

"Az önkormányzatoktól az állam nemcsak adósságot és támogatást, meg az adóbevétel egy részét veszi el, hanem intézményeket is, és a központosított feladatellátással lehet spórolni is. A tömegközlekedés átalakításának is nekiugrik a kormány, ez is egyik eleme a mostani konvergenciaprogramnak. A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatát már az első program is meghirdette, a mostani továbbviszi, de leszámol azzal az illúzióval, hogy sok tízmilliárd forint megtakarítás lehet ebből" - sorolta Németh a kiadási oldalról azokat a dolgokat, amelyek szerinte ésszerűsítik az ország működését. Ezek a szerkezeti lépések Török szerint is áthatják az állam egészét.

A gyors egyenlegjavítási kényszer és a biztosra menő kormányzat kombinációjának azonban megvan az ára: ha nem is üti agyon az amúgy sem acélos jövő évi gazdasági növekedést a csomag, de nem is erősíti. Németh szerint lefelé nyomja a növekedési kilátásokat a pakk, Bebesy szintén kissé túl optimistának gondolja a jövő évre a kormány által várt 1,6 százalékos GDP-növekedést az idei szerény, lényegében stagnálásnak megfelelő 0,1 százalékos bővülés után. Éppen ezért szerintük a csomagtól "nem dobják magukat hanyatt" a befektetők, az államadósság fenntarthatóságát inkább a költségvetési oldalról igyekszik biztosítani a kormány, a növekedés háttérbe került. A visszafogott piaci reakciók is erre utalnak: a forint árfolyama a dokumentum nyilvánosságra hozása után csak minimálisan tudott erősödni, de késő délután újra megközelítette az euróárfolyam a 300 forintos határt.

Az intézkedésegyüttes egyes elemeinél azonban az általános óvatosság nem érződik - mondta Németh és Bebesy is. Németh nem látja azt, hogy a gyógyszerkasszából hogyan lehetne újabb 40 milliárdot kivenni úgy, hogy már tavaly is jócskán lecsípett a keretből a kormány, és idén is folytatódik ezen a területen a megszorítás. Bebesy az e-útdíj jövő évi bevezetését nevezi nagyon ambiciózus vállalásnak.

"A befektetőknek sokat segítene, ha látnák, középtávon hova érünk el ezzel az egésszel" - mondta Németh. Szerinte ugyanis a befektetők szeretnék látni azt is, hogy a kormány például egy ötéves időtartamon belül hogyan építi le a most bevezetett új adókat, vagy hogyan csökkenti a teljes adóterhelést, miután helyreállította a költségvetés egyensúlyát a megemelt terhekkel. Ez azonban Németh szerint nem derül ki a hétfőn bemutatott tervekből.

A londoni elemzők óvatosan bizakodók

Az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) valószínűleg elfogadja majd a Széll Kálmán-terv 2.0 című programot - vélekedtek a program hétfői ismertetése után londoni felzárkózópiaci elemzők. Az MTI által idézett szakértők szerint a programnak vannak végrehajtási kockázatai, de a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez és a kohéziós támogatások részleges felfüggesztéséről hozott döntés visszavonásához jó eséllyel elégséges lesz.

A Barclays Capital közgazdászai szerint a Széll Kálmán-terv 2.0-t az IMF és az EU várhatóan elégségesnek fogja ítélni az idei és a jövő évi államháztartási deficitcélok teljesítéséhez, de valószínűleg kérdéseket fognak feltenni az egyes intézkedések hatásaival kapcsolatban. Az elemzőintézet szerint a programnak vannak végrehajtási kockázatai, amelyek a kormányzati előrejelzéseknél alacsonyabb megtakarításokat eredményezhetnek. A 4cast nevű vezető pénzügyi elemzőcég közgazdászai szerint a tervben felvázolt rövid távú makropálya "többé-kevésbé reálisnak tűnik", legalábbis ami a GDP-növekedést illeti, de ők is látnak "jelentős" végrehajtási kockázatokat. A JP Morgan elemzői hétfő este azt mondták, lehetséges, hogy az EU és az IMF nem lesz megelégedve a programmal.

KAPCSOLÓDÓ CIKK