Terjedelmes levélben részletezte az Európai Bizottság, hogy milyen kifogásai vannak a magyar termékrendelettel kapcsolatban. Az EU szerint a fogyasztó nem tudja értelmezni a különbséget a magyar termék, a hazai termék és a hazai feldolgozású termék között - írja a Népszabadság.

Az Európai Unió nem csak formai kifogásokat hozott fel a magyar termékrendelettel kapcsolatban. Az unió illetékes főosztályán úgy látták, hogy a jogszabály ebben a formában diszkriminatív, továbbá zavaros és érthetetlen a fogyasztók számára - írja keddi számában a Népszabadság.

A kormány tavaly döntött úgy, hogy rendet tesz a magyar termékeredetet jelző címkék között. A Vidékfejlesztési Minisztériumban elkészült jogszabály szerint a gyártók és a kereskedők önkéntes alapon három címke között választhatnak.

A piacon használt "magyar termék" mellett létezne az importot is tartalmazó "hazai termék" címke, végül a "hazai feldolgozású termék" megjelölés. Brüsszel szerint viszont ezeket a finom megkülönböztetéseket a fogyasztó nem tudja értelmezni.

Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője hétfőn ugyanakkor azt mondta: az unió azt kifogásolja, hogy a tervezet egyértelműen felhívná a figyelmet a magyar termékekre, ami az uniós vélemény szerint piaci előnyt jelentene a magyar előállítású élelmiszerek számára. A főosztályvezető hozzátette: a bizottság megjegyzéseire készül a magyar válasz.

A Népszabadság hazai piackutatásokra hivatkozva azt írja, hogy a magyar fogyasztó legfeljebb akkor mereng el a termék eredetén, ha az importáruval egy árban van. Az uniós kritika inkább annak szólt, hogy a kormány jogszabályban írná elő a "magyar termék" megjelölés tartalmát - írja a lap.

Korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség is felvetette, hogy a "magyar termék" jogszabályban történő körülírása kiválthatja az unió ellenkezését. A kereskedők szerint sokkal szerencsésebb lett volna, ha egy jogszabály helyett szakmai, civil szervezetek együttműködésére bíznák a nemzeti eredetet jelző címkék kialakítását.

A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás - a jogszabálytervezet szerint - kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Így a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez pedig az állatokat itt tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.