Bankszövetség: Szürkítheti a gazdaságot a sárgacsekk-adó

2012.04.24. 21:32

A sárgacsekk-adónak nevezett pénzügyi tranzakciós illeték szürkítheti a gazdaságot - jelentette ki Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a Duna Tv közbeszéd című műsorában. A devizahitelezés miatt a bankok ellen indult nyomozásról azt mondta: a pénzintézetek máshogy könyvelnek, mint a bt.-k, és reméli, hogy már szerdán lezárul a nyomozás.

Minden magyarországi pénzmozgásra kivetik a pénzügyi tranzakciós illetéket, ezért ugyanúgy érinti a bankokat is, mint mindenki mást - mondta Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára a Duna Tv közbeszéd című műsorában. Jelezte: a bankszövetség akkor alakítja ki az álláspontját, miután megkapta a tervezetet. Az egyeztetés a közeljövőben kezdődik el arról, hogy mire és hogyan vonatkozzon. A főtitkár szerint, amennyiben a pénzügyi tranzakciós illetéket mindenre kiterjesztik, a növekedést nem akadályozza, ugyanakkor a gazdaság fehérítése ellen hat.

Arról, hogy hogy nyomozás indult a devizahiteleket nyújtó bankok ellen, Kovács Levente azt mondta: a devizahitelek esetében a pozíciókat a bankoknak folyamatosan zárniuk kell, amit a jegybank folyamatosan ellenőriz; az árfolyamváltozáson a banknak sem nyereségük, sem veszteségük nem lehet.

A bankok ellen feljelentést tevő Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének (BAÉSZ) vezetője, Kásler Árpád szerint a bankok nem adóköteles nyereségként könyvelték el az adósoktól visszakapott pénzek egy részét. Álláspontja szerint ha a bank öt évvel ezelőtt 13 millió forintot folyósított, és most visszakapott 18 milliót, az öt millió forint többletbevételnek adókötelesnek kell lennie. Skoda Gabriella, a Főváros Főügyészség szóvivője a műsorban ismertette: a feljelentés alapján most adatgyűjtés folyik, elsődlegesen a speciális banki adózási szabályokat kell tisztázni.

Kovács Levente erre  azt mondta, hogy a bankok könyvelési szabályzata eltér a bt.-ékétől, az árfolyamnyereségből vagy -veszteségből származó eredményhatást máshová kell könyvelniük, mint egy bt.-nek. Akik a feljelentést tették, a nyereséget észrevették, a veszteségről meg nem vettek tudomást - mutatott rá. Hozzátette: bízik abban, ha az ügyészség megvizsgálja az információkat, azt, hogy hogyan kell egy banknak könyvelnie, és a nyomozás már szerdán lezárulhat.

A főtitkár beszélt arról is, hogy a bankok felgyorsítják a nem közszférában dolgozó ügyfelek  hozzáférését az árfolyamgáthoz, így a lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezők június 1. helyett május 2-tól, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek pedig szeptember 1. helyett augusztus 1-jétől jelezhetik igényüket bankjuknál. Hozzátette, hogy a tavaly decemberi végtörlesztési akcióra 70 ezer közszférában dolgozó jelentkezett be, közülük az árfolyamgátra indulása óta 30 ezren jelentkeztek. A bankok azonban nagyobb kapacitással készültek fel, így lehetővé vált, hogy előrébb hozzák az időpontokat, amire egyébként határozott igényt tapasztaltak a lakosság körében.

KAPCSOLÓDÓ CIKK