Hárítottak, vonakodtak, leülnek tárgyalni

Négy hónapba telt a magyar kormánynak, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal az IMF-fel közösen nyújtandó hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások megkezdéséről. Sokáig az sem volt biztos, hogy a kabinet tisztában van azzal, mit várnak el tőle Brüsszelben, az utóbbi hetekben mégis felgyorsultak az események. De ez még nem jelenti azt, hogy lesz IMF-hitelünk.

Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár 2011 szeptemberében még azt mondta, hogy a kormány kitart a 2010 nyarán meghozott döntése mellett, és "nagyobb visszaesés esetén sem" fordul a Nemzetközi Valutaalaphoz forrásokért. Októberben pedig Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke mondta azt, hogy "nincs realitása egy újabb hitelmegállapodásnak az IMF-fel".

Ennek ellenére november 17-én a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd az IMF-fel és az Európai Unióval egy "új típusú együttműködésről". A lépéssel valószínűleg a leminősítést akarta elkerülni a kormány, de az így sem maradt el, kisvártatva mindhárom nagy hitelminősítőnél befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába került az ország.

Decemberben Matolcsy György gazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy idén január 10-e körül kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az IMF-fel. Az előkészítő egyeztetések azonban megszakadtak az új jegybanktörvény módosításáról kialakult vita miatt, és az EB ebben, valamint a bírók nyugdíjazásának és az adatvédelmi biztos hivatala megszüntetésének ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. (Az IMF nem folytat hiteltárgyalást uniós ország kormányával addig, amíg az Európai Bizottság ehhez nem járul hozzá, és ebben az esetben külön is jelezte, hogy addig nincs tárgyalás, amíg nincs megegyezés az EU-val.)

A bizottság nem titkolta, hogy a jegybanki függetlenség kérdésének rendezését alapvető feltételnek tekinti a hiteltárgyalások megkezdéséhez. Januárban Orbán egy német lapnak adott interjúban azt mondta, ha nem is az érvek, de a hatalom előtt meg fog hajolni. Egy hét múlva találkozott Barrosóval Brüsszelben, és a legtöbb kérdésben engedett, de maradtak még nyitott kérdések, holott a kormányfő arra számított, létrejöhet a végleges megállapodás.

Hol pattog a labda?

Varga Mihály ekkortájt még bízott abban, hogy márciusra összejöhet a megállapodás az EU/IMF-hitelről. A következő hónapokban Fellegi Tamás, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter időnként elutazott Washingtonba informális megbeszélést tartani, de ez az időszak alapvetően üzengetéssel telt - erősítve azt a piaci félelmet, hogy a kormány valójában a török úton jár, vagyis a megállapodás lebegtetésével próbál bizalmat szerezni a piacon. Vélhetően ez volt az elsődleges oka a forint folyamatos gyengülésének és az országkockázati felár emelkedésének.

Fellegi többször megerősítette, hogy Magyarország nem játssza ki a török kártyát, hanem minél előbb el szeretné kezdeni a hivatalos tárgyalásokat. Közben Giró-Szász András kormányszóvivő először még azt is kétségbe vonta, hogy vannak előfeltételek, aztán hol Orbán Viktor beszélt arról, hogy ő már "egy hónapja ott ül a tárgyalóasztalnál", csak az EU és az IMF nem jön, hol a szóvivője, Szijjártó Péter jelentette ki, hogy a kormány bármely percben készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat.

Az IMF képviselői viszont minden megszólalásukban azt hangsúlyozták, hogy a kormány térfelén pattog a labda, ők a gazdasági stabilitás irányába tett kézzelfogható lépésekre várnak a magyar kormánytól. Tavaszra már valóságos nyilatkozatháború bontakozott ki az EU-val: Oliver Bailly, az EB szóvivője nem volt hajlandó tételesen felsorolni a feltételeket, mire Fellegi sajtóirodája közleményben tudatta, ez megerősíti, hogy továbbra sem ismert, pontosan mit vár el az EU a hiteltárgyalások megindulásához. Fellegi a parlamentben személyesen is elutasította a "politikai feltételeket".

Még most sem biztos a megállapodás

A múlt héten optimistábbra váltott a kormányzati kommunikáció. Az NGM közölte, már csak egy lépés hiányzik a megegyezéshez, Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár pedig egyenesen arról beszélt, hogy megnyílt az út a formális tárgyalások előtt. A szerdai bizottsági sajtótájékoztatón Baillytől megkérdezte egy újságíró, mi változott az utóbbi hetekben, ami miatt sikerült áttörést elérni, és azt a választ kapta a szóvivőtől, hogy a kormány által nyújtott politikai garanciák elegendő alapot adnak a bizalomra.

Bár a kedvező hír nyomán kisebb eufória alakult ki a magyar eszközök piacán - egyebek mellett rég látott erősödésnek indult a forint is -, az, hogy az EU most zöld utat adott a tárgyalásoknak, még nem jelenti azt, hogy lesz is megállapodás. A kölcsönért cserébe ugyanis az IMF több olyan dolgot kérhet, amelyet a magyar kormány nem teljesíthet politikai veszteségek nélkül - például az egykulcsos adó kivételét a kétharmados törvények közül, vagy szigorú szerkezeti átalakításokat (minderről bővebben itt olvashat).