Különbséget tehet Brüsszel a tagállamok között

Mérlegelhet az Európai Bizottság, amikor azt vizsgálja, hogy egy tagállam megfelel-e az uniós költségvetési hiánycélnak - jelentette ki Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. A finn politikus azt ígérte, hogy nem szorítják ki a szuszt egy tagállamból a deficit tartása érdekében, inkább egyensúly tartanának a megszorítás és a növekedés közt.

Az Európai Unió rugalmas lesz a költségvetési hiány kezelésében, hogy a kiadáscsökkentés ne menjen a növekedés rovására - mondta Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi és gazdasági biztosa szombaton a Bloomberg szerint.

A bizottságnak érvényesítenie kell a március elején aláírt megállapodást, amelyet költségvetési paktumnak is neveznek. Ennek lényege, hogy az uniós költségvetési szabályokat (legfőképpen a 3 százalék alatti deficitet) az Európai Bizottság ellenőrizheti, és ha egy tagállam nem felel meg, akkor szankcionálhatja is.

Olli Rehn viszont amellett, hogy "elkerülhetetlennek" nevezte a költségvetés rendbetételét, azt mondta, hogy "a fenntartható növekedést támogató aktív politika is fontos". A biztos egyben elutasította azokat a kritikákat, hogy az unió minden országot egy szabvány alapján akar megszorításokra bírni.

Mérlegelés, egyensúlyozás

"A Stabilitási és Növekedés Paktum nem butaság" - mondta, mert szerinte bár vannak egységes szabályok és szankciók is, ha kell, de "a paktum tág teret enged a mérlegelésnek, amelyet gazdasági elemzésekre és a jogszabályokra alapozunk". Rehn beszédében (amely a bizottság honlapján angolul olvasható) azt mondta, a költségvetési konszolidációt "növekedésbarát és differenciált módon" kell végrehajtani, hogy megtalálják az egyensúlyt a megszorítás és a növekedés közt. A szavai fordulatot jelentenek a bizottság korábbi közléseihez képest, mivel eddig a költségvetési fegyelem volt előtérben, nem "a mérlegelés", és az egyensúlyozás.

Rehn nyilatkozata szerint a bizottság különbséget tehet az egyes tagállamok között aszerint, hogy mekkora a költségvetési mozgásterük, és milyen a makrogazdasági állapotuk. Az április végéig benyújtott konvergenciaprogramok alapján a bizottság minden ország számára egyéni gazdasági javaslatokkal fog előállni május végéig.

Beruházási paktum

Arra is ígéretet tett Olli Rehn, hogy a bizottság tizenkét mélyreható tanulmánnyal áll elő májusban. A bizottság ugyanis nemcsak pénzügyi szempontból vizsgálja a tagállamokat, de a gazdaság alapjait is áttekinti, ennek alapján tesz javaslatokat.

Egy új ötlettel is előállt Olli Rehn, amelynek célja infrastrukturális beruházások támogatása lenne az energetika, szállítás, kommunikáció, innováció és kutatás-fejlesztés területén. A biztos a magánbefektetők pénzét szeretné mozgásba hozni, és ehhez "beruházási paktumot" tartana szükségesnek. A gyakorlatban a bizottság kötvényeket bocsátana ki, amelyet a befektetők kis kockázat vállalása mellett vásárolhatnak meg, mert az uniós költségvetés és az Európai Beruházási Bank forrásai is kiegészítik. Rehn szerint a jogszabályok már júniusban elkészülhetnek, így néhány hónapon belül elindulhatnának az első projektek. A kis- és középvállalkozások számára is segítséget nyújtana az EU garanciaalapok segítségével, így a bankok könnyebben adhatnának hiteleket.

Szabadulnának a megszorításból

Vasárnap választást tartanak Franciaországban és Görögországban is. Párizs az előzetes felmérések szerint elnököt vált: a Németországgal együtt eddig a költségvetési szigort erőltető Nicolas Sarkozy helyett a szocialista jelölt, Francois Hollande következhet. Hollande többször élesen bírálta a költségvetési hiányt mindenáron leszorítani akaró gazdaságpolitikát, helyette a növekedésre fókuszálna. A német kormány már üzent is a várható nyertesnek: a költségvetési paktumból nem engednek.

Görögországban a szélsőjobb előretörése mutatja, hogy a társadalom elégedetlen a kormánnyal. A görögöket megmentő európai hitelcsomag feltétele 325 millió eurós megszorítás volt, de ez csak egy extra csomag a korábbi kemény hiánylefaragás után. A 10 százalék feletti görög deficitet gyors ütemben kellene úgy leszorítani, hogy közben a gazdaság visszaesik. A felmérések szerint újra nagykoalíció alakulhat, mivel sem a 30 százalék körül mért jobbközép párt, sem a 20 százalék körüli szocialisták nem tudnának önállóan többséget szerezni. Eközben a tavaly még alig mérhető, de amúgy 20 éve létező Arany Hajnal nevű, neonáci elemeket is magába foglaló párt már az 5 százalékos küszöb fölött jár.