Félig enged az EU-nak az Orbán-kormány a jegybanktörvény módosításával. Maradnak még vitás pontok, de azok a hiteltárgyalások elkezdését nem gátolják, mivel ezek miatt az Európai Bíróságra megy Brüsszel és a kormány.

Az Országgyűlésben megkezdték a tavaly év végén elfogadott új jegybanktörvény első módosításáról szóló vitát. A törvénymódosításra azért kényszerül a kormány, mert az Európai Bizottság és az IMF a hiteltárgyalások elkezdésének feltételéül szabta a korrekciót.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett előterjesztés azonban kevesebb intézkedést tartalmaz, mint amennyit az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) kért.

A kormány szándékai szerint ugyanis maradna a monetáris tanács bővítésének lehetősége, kinevezhetnének egy harmadik alelnököt, továbbá a kamatokról és más lényeges monetáris politikai kérdésekről döntő monetáris tanács ez év január elsejétől kibővített hatásköréhez sem nyúlna az Orbán-kormány.

A benyújtott törvényjavaslatban a kormány abban enged Brüsszelnek, hogy a monetáris tanács ülésére tanácskozási, megfigyelő jelleggel delegált kormányzati képviselőt visszahívja. Fejet hajt a kormány abban az ügyben is, hogy ezentúl nem kell, hogy a monetáris tanács megküldje számára az ülésének előzetes napirendjét.

Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a Simor András jegybankelnök által is kifogásolt, most a parlament asztalára került törvényjavaslatról azt mondta, fontosnak tartja, hogy az MNB függetlenségét ne érje sérelem. Úgy vélte, a benyújtott javaslat elfogadható, a többi kérdésben a kormány elküldte állásfoglalását Brüsszelnek, amennyiben az EU azokat nem fogadja el, akkor a parlamenti vita során is lehet korrigálni. Az általános vitában Rogán állította, hogy ha nem nyúlnának egyetlen ponton sem a januártól élő jegybanktörvényhez, az akkor is megfelelne a nemzetközi normáknak. Hozzátette, el tudják fogadni, ha Brüsszelnek néhány kérése van, ezért történik a törvénymódosítás.

A kötelezettségszegési eljárás más tészta

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a parlament költségvetési bizottságának hétfői ülésén világította meg annak a hátterét, hogy egyes kérdésekben a kormány enged Brüsszelnek, másokban pedig nem. A tisztségviselő elmondta, hogy a jegybanktörvénynél szét kell választani a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatandó hiteltárgyalások elkezdését az uniós kötelezettségszegési eljárástól. A hiteltárgyalások elől elhárult az akadály azzal, hogy - mint Nátrán mondta - a kormány meggyőzte az Európai Bizottságot arról, hogy a jegybanki vezetők fizetésének csökkentése és a jegybankelnöki eskü rendben van.

Ezt, állította Nátrán, elismerte a bizottság elnöke, José Manuel Barroso és a pénzügyi biztos, Olli Rehn is. Ezzel szemben a magyar kormány és Brüsszel tovább vitatkozik azon, hogy egy új, harmadik jegybanki alelnök kinevezésének lehetősége, a monetáris tanács létszámának két taggal való bővítése és a monetáris tanács hatáskörének szélesítése sérti-e az EU-ban megkövetelt jegybanki függetlenséget. Ezeket az ügyeket vélhetően az Európai Bíróság elé viszik a felek, vetítette előre Nátrán. A kormány által nemrég benyújtott jegybanktörvény-módosítás ezért helyben hagyja az év elején hatályba lépett kapcsolódó részeket, azok megváltoztatása egy Magyarország szempontjából elmarasztaló európai bírósági ítélet esetén várható csak.

Nátrán hétfőn elmondta azt is, hogy a benyújtott törvényjavaslatban ennek ellenére lehet még változtatás. A hatályos törvényből az Európai Bizottság pár héttel ezelőtti kérésének megfelelően kitörölnék a monetáris tanács tagjainak felmentésére, visszahívására vonatkozó szabályokat, ezért ebben a kérdésben lyukas lenne a törvény. Mivel azonban az EKB felhívta az Európai Bizottság figyelmét erre a pontra, Nátrán szerint elképzelhető, hogy a parlament előtt heverő törvényjavaslatot ennek megfelelően módosítják.

Szakításhoz vezetett a korábbi tervezet

A most terítékre került jegybanktörvény első változatát tavaly december 14-én nyújtotta be a parlamentnek Matolcsy. Az a tervezet a jegybank fő döntéshozó testületének, a monetáris tanács tagjainak a számát 9-ben maximálta, szemben az akkor hatályos törvényben foglalt 7 taggal. A javaslatban az is szerepelt, hogy az alelnökök személyére nem az MNB elnöke, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot.

A törvénytervezet már akkor kiverte a biztosítékot az EKB-nál, amely a törvény benyújtása utáni napon közölte, nagyra értékelné, ha az NGM a jövőben betartaná a konzultációs lehetőségét, valamint újabb egyeztetést és pontosítást kért a jegybanktörvényről szóló javaslatról. Az EKB aggályosnak tartotta a monetáris tanács bővítését és a politikai befolyás látszatának elkerülésére figyelmeztetett. A jegybanktörvény tervezete miatt nézeteltérés alakult ki a magyar kormány és az IMF, valamint az Európai Bizottság képviselői között. Az IMF és az Európai Bizottság küldöttsége december 16-án az előtt hazautazott, hogy az érdemi tárgyalások megkezdődtek volna a Magyarország által igényelt pénzügyi segítségről. Orbán Viktor miniszterelnök akkori nyilatkozata szerint jogértelmezési vitáról volt szó az EB és Magyarország között, és ez "nem a világ botránya".

Tavaly decemberben egyébként Rogán Antal több módosító javaslatot is benyújtott a törvényhez, indoklásában az EKB véleményének figyelembevételét jelölve meg. Rogán szerint a módosítók átültetik az EKB javaslatainak kilencven százalékát, köztük a bérezésre, a parlamenti beszámoltatásra, a monetáris tanács tagjainak megválasztására vonatkozókat. Rogán egyébként már akkor azt mondta, hogy "ez a törvény erősíti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét". Hangsúlyozta, hogy az Európai Központi Banktól érkezett észrevételek több mint 90 százalékát a kormánytöbbség "elfogadta, átvezette". A jegybankot azért védi az új törvény Rogán szerint, mert a kétharmados jogszabályt a jövőben nem lehet "l'art pour l'art módosítgatni", mint szerinte korábban a szocialisták tették.