Kevesebb pénzt kapnak a görögök

Egymilliárd euróval kevesebb pénzt fog átutalni csütörtökön Görögországnak az eurózóna - döntött az európai pénzügyi alap vezetősége szerda este. Korábban felmerült az a lehetőség is, hogy a vasárnapi választások után kialakult görög belpolitikai bizonytalanság miatt törlik a teljes összeg, mintegy 5,2 milliárd euró átutalását.

A felmerült kétségek ellenére az eurózóna tagországai nem tartják vissza a görög hitelcsomag csütörtökön esedékes részletét, de egy milliárd euróval kevesebbet fognak utalni - írja a Wall Street Journal. "4,2 milliárd kifizetésre kerül május 10-én" - közölte a Pénzügyi Stabilitási Eszköz vezetősége a szerda esti megbeszélés után. A fennmaradó összegre a közleményük szerint júniusig nem lesz szüksége Görögországnak, így annak az átutalásáról majd Görögország akkori pénzügyi szükségleteitől függően döntenek.

Elbukhatja Görögország azt az 5,2 milliárd eurót, amelyet csütörtökön kellene megkapnia az eurózóna tagállamaitól - írta korábban a Wall Street Journal. A pénz része annak a 130 milliárdos hitelkeretnek, amelyet márciusban biztosított Görögország számára az eurózóna és az IMF. Az eurózóna tisztviselői az újság szerint csütörtökön fognak dönteni az utalásról.

A lap szerint Németország, Finnország és más államok "óvatosan" akarják kezelni a pénz kifizetését a vasárnapi választások utáni görög helyzet miatt. A választáson második, baloldali Radikális Baloldali Szövetség (Szüriza) olyan kormánykoalíciót próbál létrehozni, amely elveti az uniós hitel feltételéül szabott megszorításokat, és felmondja az IMF-fel és az EU-val kötött megállapodást.

Az európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz vezetősége szerda este ülést hívott össze, hogy döntsenek a csütörtökön kifizetendő pénzösszegről. "Általánosságban a kifizetés még mindig esedékes, semmi sem változott Görögországban" - mondta Jean-Claude Juncker euró-övezeti vezető szóvivője. Hozzátette azonban azt is, nem tartja kizártnak, hogy "egyesek másképp vélekednek a dologról".

A Nemzetközi Valutaalap meg nem nevezett tisztviselői a Wall Street Journalnak azt mondták, a pénz visszatartásáról szóló tárgyalások azt a célt szolgálhatták, hogy nyomást gyakoroljanak Athénra, hogy egy olyan koalíciós kormány alakuljon, amely támogatja a hitelcsomagot. Korábban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt mondta, hogy az Európai Uniónak nincs felhatalmazása arra, hogy az eurózónában tartsa a görögöket. "Ha a görögök nem akarnak a valutaunióban maradni, akkor az Európai Uniónak nem tehet semmit, hogy bent tartsa őket" - mondta, azt viszont hozzátette, hogy ha mégis maradni akarnak, akkor arra "nincs jobb út, mint a korábbi megállapodás".

Politikai bizonytalanság Görögországban

Egyelőre a vasárnapi voksoláson győztes konzervatív Új Demokrácia párt és a második helyen végzett Sziriza-blokk sem képes kormányt alakítani Görögországban. Eredménytelenül végződött szerdán a koalíciós tárgyalások második fordulója is a két párt között. Alexisz Ciprasz, a Sziriza vezetője ezért csütörtökön visszaadja megbízatását az államfőnek

"Ciprasz úr valami egészen mást akar, mint mi" - fogalmazott Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia vezetője. "A takarékossági csomagot érvénytelennek akarja nyilvánítani. Az katasztrófával érne fel az ország számára" - fűzte hozzá Szamarasz, akinek pártja hajlandó bármely koalíció támogatására, azzal a feltétellel, hogy Görögország az euróövezet tagja marad.

Elutasította a Szirizával való közös kormányzást a szocialista PASZOK vezetője is. Az államfő ezután a választáson harmadik helyen végzett szocialisták vezérét, Evangelosz Venizeloszt fogja felkérni kormányalakításra.

"Felajánlottam az együttműködést minden olyan párttal, amelyik az eurózónában maradás mellett áll" - jelentette ki a szocialisták vezetője. Ebbe a baloldaliakat is beleérti. Ciprasz széles koalíciót javasolt, viszont minden megszorító intézkedést befagyasztana. Mivel azonban ez az EU-val való szakítással fenyegetne, Venizelosz elutasította az ajánlatot.

Az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a bizonytalanság miatt elhalasztották május közepére tervezett athéni útjukat, amelyen egy több tízmilliárd eurós újabb hitelrészlet kifizetéséről tárgyaltak volna a görög vezetéssel.

A Süddeutsche Zeitung szerint akár újabb választást is rendezhetnek június 17-én, addig pedig az unió és az IMF mindenképpen befagyasztja a 130 milliárd eurós hitelprogramot. A most esedékes 5,2 milliárd euró után ennek a következő eleme egy 31 milliárd eurós részlet átutalása volna, aminek az a feltétele, hogy a görög törvényhozás az adórendszer átalakításával hajtson végre egy újabb, ezúttal 11,5 milliárd euró nagyságú költségvetési kiigazítást.