Így szedik be az új adókat

2012.05.09. 15:32

A kormány elfogadta a Széll Kálmán-tervben szereplő új adókat, de egyúttal döntött arról is, hogy 2014-től teljesen eltörli a banki különadót. Jövőre a korábbi különadó felét fizetik a bankok, az energiaszolgáltatók és a közműcégek viszont magasabb adókulccsal adóznak. Jön a sárgacsekk-adó és júliustól a telefonadó is.

A kormány szerdai ülésén elfogadta a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós adót és az egységes biztosítási adót - jelentette be Giró-Szász András kormányszóvivő. Hozzátette: a most elfogadott intézkedésekkel az államháztartás hiánya a következő években 3 százalék alatt marad.

 

A kormány döntött arról is, hogy 2014-től már nem terheli különadóval a bankokat és a biztosítókat. Giró-Szász ugyanakkor megjegyezte, ha az EU-ban lesz 2014-ben bankadó, a magyar kormány is megfontolja annak újbóli bevezetését.

 

Megerősítette az [origo] korábbi, az új adókról szóló értesüléseit Matolcsy Görgy gazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. A telefonadó percenként két forintos lesz, de csak havonta az első tíz perc után kell megfizetni. Magánszemélyek számára 700, a cégek számára 2500 forint lesz a felső határa. A kormány idén 30, jövőre 50-60 milliárd forintot tervez beszedni ebből. Matolcsy ugyanakkor azt is közölte, újabb emelések a jövedelmi típusú adóknál már nem lesznek.

 

Ki fizeti meg az adót?


A pénzügyi tranzakciós adó 130 ezer milliárd forintnyi tranzakciós körre terjed ki, kulcsa pedig egy ezrelék lesz, így 130 milliárd folyhat be belőle. Mentesül a teher alól a Magyar Nemzeti Bank és az államkincstár, valamint a magánszemélyek abban az esetben, ha saját számláik között utalnak. A cégek egymás közötti pénzmozgása esetében ötmillió forint felett kötelezően banki utalást ír elő a kormány.

 

Mindkét - a telefon és a tranzakciós - adó alanyai hivatalosan a szolgáltató cégek, illetve a pénzintézetek lesznek. Egy kérdésre válaszolva Matolcsy azt mondta, biztos, hogy minden érintett vállalat megpróbálja majd átterhelni ezt a fogyasztókra, de ez szerinte "nem fog sikerülni, mert nagy a verseny, és technikailag is nehéz megoldani".

 

A miniszter szerint ezért mindez nem megszorítás: "Mások engedtek a kísértésnek, mi nem: nem vezettünk be megszorító politikát" - jelentette ki. Azt állította, már most érdeklődnek külföldről a megszorítások helyetti új módszerekről. Kormányzati képviselők a közelmúltban többször elmondták, hogy jogszabályok garantálják majd, hogy az adót a pénzügyi intézmények és a telekomcégek ne hárítsák át az emberekre, de az [origo]-nak korábban nyilatkozó szakértők szerint ezt nem lehet megakadályozni.

 

A sárgacsekk-adóról szólva Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója például azt mondta, a hazai pénzintézetek évek óta nyelik a veszteségeket, a szektor egésze is közel 100 milliárd forintos mínuszban volt már 2011-ben, és az anyabankok szinte mindenhol Európában súlyos tőkehiányban szenvednek, így biztosan "nem lesznek nagyvonalúak a magyar nagyközönséggel". A díjakat, banki költségeket saját hatáskörükben a bankok állapítják meg, és a kamatmarzsot (a hitelek és betétek kamata közötti különbséget) is maguk alakítják, így tudják majd érvényesíteni a plusz terhet.

 

Az új adókról is tárgyalnak az IMF-fel

Az IMF-tárgyalásokról Matolcsy György azt mondta, azok mindenre kiterjednek majd, így az új adókra is. Amint a parlament elfogadja a jegybanktörvény már beterjesztett módositasait, indulhatnak a tárgyalások, a kormány ugyanis nem kapott írásban más feltételt, csak a kötelezettségszegési eljárásban leírtakat.


Az új biztosítási adónál a Széll Kálmán-terv eleve úgy fogalmazott, hogy ezt az adót a biztosítók ráterhelik majd az ügyfelekre, ahogyan a tavaly elfogadott baleseti adó esetében is teszik.

 

A biztosítók jelenleg három adót (a pénzügyi szervezetek különadóját, tűzvédelmi hozzájárulást és baleseti adót) fizetnek, ezeket váltja ki a jövőben az általános biztosítási adó. A gyakorlatban a baleseti adó változatlan mértékkel érvényben marad, vagyis a kötelező felelősségbiztosítás (kgfb, ebből több mint négymillió van) díjára vetítve 30 százalékot kell fizetniük a gépjármű-tulajdonosoknak. Az idén bevezetett baleseti adót a biztosítók fizetik be a költségvetésbe, de a gyakorlatban az ügyfelek állják a cechet.

 

Az általános biztosítási adó egyedül az életbiztosításokra nem vonatkozik - a közel 900 ezer casco-biztosításon 15 százalékos adókulcs lesz, a vagyoni és balesetbiztosítások pedig 10 százalékkal adóznak. A vagyoni biztosítások körébe tartoznak a lakásbiztosítások, így az adó kivetése gyakorlatilag minden biztosítással rendelkező - közel 3,2 millió - ingatlantulajdonost érint az országban.

 

A telefonadónál a kormány láthatóan figyelmen kívül hagyta a távközlési cégek érveit és javaslatait, ez utóbbiak ugyanis előfizetés-alapú adót javasoltak a percalapú kivetés helyett. Arról, hogy hogyan lehet kikerülni a percalapú telefonadót, itt olvashat tippeket.

 

Bejött, amit vártunk

 

Az először az [origo] által megszellőztetett új adónemeket az április 23-án nyilvánosságra hozott második Széll Kálmán-terv tartalmazta. A tervben legalább öt olyan új adó szerepel, amely a hazai lakosságot és a vállalkozásokat terheli: a pénzügyi tranzakciós adó (sárgacsekk-adót), a biztosítási adó, a telefonadó, a dugódíj és az e-útdíj. Ezek közül a legkorábban a telefonadót kezdi beszedni a kormány, már idén júliustó, a több adónem jövőre lép életbe, de az elektronikus útdíjról és a dugódíjról a kormányszóvivői tájékoztatón nem esett szó.

 

A Széll Kálmán-terv 2.0 erre az évre összesen 155, jövőre körülbelül 600 milliárd forintos megszorító csomagot tartalmaz, ez kell ugyanis ahhoz, hogy a deficit a GDP 2,5, illetve jövőre 2,2 százaléka legyen, ahogyan azt a kormány már egy éve ígérte az Európai Bizottságnak, és aminek teljesítését Brüsszel el is várja.

 

Matolcsy szerint a kételyek eloszlanak

 

"Az az érdekünk, hogy később eltűnjön a most 60 milliárdra csökkenő bankadó, mert az azt jelenti, hogy bement rengeteg pénz a gazdaságba" - mondta a tárcavezető, arra utalva, hogy a hitelezésük növekményét a pénzintézetek leírhatják az adóból.

 

"2011-ben Magyarország nagy sikert ért el a költségvetési trendfordulóval: a tervezetthez képest is 0,5 százalékkal kisebb lett hiány. Az volt a kérdés, hogy ezt tudjuk-e az egyszeri tételek nélkül is tartani" - mondta Matolcsy György. Felidézte, hogy az IMF-nek, az EU-nak és másoknak kétségei voltak ez ezügyben, de a mai döntések eloszlatják ezt a kételyt: később is tudjuk majd tartani a 3 százalék alatti hiányt" - jelentette ki.

 

51 adónem, magasabb kulcs az energiaszolgáltatókra

A kormány szerdai döntései azt jelentik, hogy hárommal nő és hattal csökken az adónemek száma, így a magyar adórendszerben 2013. január 1. után 51 féle adónem lesz - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán a kormányszóvivői tájékoztatón. 2010 júniusában még 58 féle adónem volt, amit 48-ra csökkentettek, majd a múlt év őszi törvénykezési hajrájában 54-re nőtt az adónemek száma.

A három kulcsossá váló társasági adórendszerről is folynak az egyeztetések. A 10 és 19 százalékos kulcs mellett 30 százalékos kulcs vonatkozik majd az energiaszolgáltató és közműcégekre - nyilatkozta Matolcsy György. Tehát az energiaszektor és közműszolgáltatók számára egy harmadik kulcsot fogunk bevezetni - mondta. Ez újdonság, mivel a Széll Kálmán-terv 2.0-ban még az állt, hogy az energiaszolgáltatókra vonatkozó különadó kulcsa ugrik 8-ról 16 százalékosra, de a társasági adó mértéke nem változik.


Hozzátette, ezzel kiszámítható lesz az adórendszer és a gazdaságpolitika, befejezhető lesz a magyar államháztartás konszolidációja. "Megvan az az adóstruktúra, amelyből már csak lefelé megyünk, az adórendszer tisztítása, az adómértékek csökkentése következik majd. Újabb adóemelések a jövedelmi típusú adóknál nem lesznek" - közölte Matolcsy.

 

Elismerte, a kormánynak az a feltételezése, hogy az Európai Unió három év alatt túljut a válságon, "nem jött be", ezért nem tudja a kabinet teljesen kivezetni a szektoradókat. "A válságnak messze nincs vége, a legveszélyesebb szakaszán sem vagyunk túl" - mondta Matolcsy, és a magyar gazdaságról is úgy vélekedett, hogy "a 2012-es év a legnehezebb éve lesz a foglalkoztatás és a növekedés szempontjából is". A GDP idei változásáról azt mondta, "reménykedem a pluszban".

 

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK