Nagy kudarcok után lesi a lakástulajdonosok zsebét a kormány

2012.05.17. 7:38

A Medgyessy-kormány az ötletig jutott, Gyurcsányék luxusadóját és Bajnaiék vagyonadóját az Alkotmánybíróság kaszálta el. A Fidesz a 2010-es választások előtt hadakozott az általános ingatlanadó ellen, de tavaly már szabadabb kezet adott volna az önkormányzatoknak a lakástulajdonosok megadóztatásához.

Magyarországon az ingatlanadónak kicsi, a nyugat-európai országokban és a régiós országok nagy részénél alkalmazotthoz képest jóval kisebb szerepe van az adórendszerben. A kommunális adót, illetve az építmény- vagy telekadót magánszemélyekre és vállalkozásokra is kiróhatják, de az egyes önkormányzatok döntik el, hogy ezt megteszik-e. Ennél általánosabb, az ingatlant sújtó, de nem vagyoni jellegű adó, ha valaki nyereségre tesz szert a lakásának vagy más ingatlannak az eladásakor. Az szja-törvény szerint a szerzéskori érték és az eladási érték különbözete jövedelem, amelyet 16 százalékos személyi jövedelemadó sújt.

Sokan próbálkoztak

Általános, országos, a központi költségvetést megillető ingatlanadóval 2003-ban Medgyessy Péter kormánya próbálkozott, de a kiszivárgott tervek óriási felháborodást okoztak a lakosság körében, ezért napok alatt elvetette az akkori kormány.

A Gyurcsány Ferenc vezette kabinet 2006-ban a luxusadóval rukkolt elő. A 100 millió forintnál drágább lakások tulajdonosainak a 100 millió forint feletti rész fél százalékát kellett minden évben (tehát nem csak akkor, ha eladják az ingatlant) befizetni, a pénz az önkormányzatokhoz került. Azonban alig néhány száz millió forint jött be az adóból, ezért a fenntartása ilyen adókulcs és adóhatár mellett sem érte meg, és 2008-ban az Alkotmánybíróság (AB) meg is semmisítette az adót, mert az adóalanyoknak nem volt a kezében érdemi eszköz arra, hogy a törvényben megszabott értékhatárok alapján kikalkulált ingatlanértéket, és így az adót, vitassák.

2009-ben Bajnai Gordon kormánya vezette be az ingatlanokat sújtó vagyonadót, amelyet a 30 millió forintnál drágább ingatlanok után kellett volna megfizetni, és az ingatlan teljes értékének 0,25-0,5 százalékát tette ki. Az Alkotmánybíróság itt is közbeszólt, 2010 elején ezt a jogszabályt is megsemmisítette, arra hivatkozva, hogy az adó beszedésének a módja túlságosan nagy kockázatot jelentett az adóalanyra nézve (ugyanis az ingatlantulajdonosoknak kellett volna belőniük, mennyiért is adhatnák el a lakásukat, de 10 százaléknál nagyobb tévedésért az adóhatóság büntethetett volna).

A Fidesz két éve ellenezte

A Fidesz a 2010-es parlamenti választások előtt több ízben is azt hangoztatta, hogy kormányra kerülése esetén eltörli a vagyonadót, de ezt végül megtette helyette az Alkotmánybíróság még 2010 februárjában.

Az ingatlanadót elutasító fideszes kommunikációval a választási kampányban azonban szembement egy emlékezetes nyilatkozat. Mádi László, a párt lakásügyi szakpolitikusa azt mondta, hogy rövid távon lehetetlenné vált az általános ingatlanadó bevezetése, de kellő előkészítés és a társadalommal való egyeztetés után vissza lehetne hozni a rendszerbe. Mádit ezért a megszólalásáért a Fidesz megbüntette, kizárta a választáson induló képviselőjelöltek sorából, és azóta eltávolodott a politikától (2010 nyarán a sörgyártók szövetségének elnöke lett, de most már nem ő az elnök).

Tavaly ősszel fordulatot vettek a kormánypártok. Ki akarták terjeszteni az önkormányzatok adóztatási jogkörét, aminek keretében szabadabb kezet akartak adni az önkormányzatoknak arra, hogy olyan adót vessenek ki, amilyet akarnak, és a meglevő ingatlanadókat is megemelhessék. Az adócsomagba ez bele is került, de a parlamenti vita során végül visszakozott a kormányoldal. Egyedül az maradt a törvényben, hogy új adókat könnyebben vethetnek ki a helyhatóságok (például ebadót néhány önkormányzat már bevezetett), a kommunális adó felső határát pedig évi 12 ezerről 17 ezer forintra emelték.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a vagyonadó elterjesztését, szerepének növelését évek óta sürgeti Magyarországon, a 2008-ban felvett hitel egyik feltétele volt az általános ingatlanadó bevezetése. Annak eltörlése mégsem járt az IMF-szerződés megszűnésével. A belügyminisztérium törvénytervezetében most megjelent értéknövekedési adó is egyfajta ingatlanadó lenne, az önkormányzatokhoz kerülne. Ezt az ötletet eredetileg egy éve Tarlós István budapesti főpolgármester vetette fel.

Most nem aktuális

Az [origo] három fideszes képviselővel beszélt az értéknövekedési hozzájárulásról, mindhárman a parlament költségvetési bizottságának tagjai, és névtelenséget kérve beszéltek a javaslatról. Egyikük sem hallott a BM tervéről, ezért ketten még általánosságban sem mondták meg, hogy támogatnák-e az adó bevezetését. A harmadik szerint elvileg lenne létjogosultsága egy ilyen adónak, de csak akkor, ha a lakáspiac pörögne, és a gazdaság is jól menne, a lakosságot pedig nem újabb és újabb adókkal bombázták volna az elmúlt években. Úgy fogalmazott: most biztosan nem aktuális ez az adó.

KAPCSOLÓDÓ CIKK