Ez már nem Szibéria, hanem az Északi-sark

A lakossági hitelek minőségén javíthat az árfolyamgát, de a vállalati hitelportfólió gyorsuló ütemben romlik, a hitelezés megindulásának fordulópontja pedig megint kitolódott, és 2014 előtt nem lesz érdemi hitelnövekedés - hangzott el a Portfolio.hu Hitelezés Magyarországon 2012 című konferenciáján. 

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint a magyar bankszektor Európa veszteséges bankrendszerei között van, de a tőkeereje miatt még mindig sok ország cserélne velünk.

Egyre nagyobb problémát jelent a vállalati hitelek romló minősége, idén ugyanis 20 százalék körüli lesz a 90 napon túli késésben lévő vállalati hitelek aránya, jövőre pedig 20-25 százalék közé emelkedhet - mondta el Király. Véleménye szerint viszont a lakossági hitelek romlása idén már lassulhat, mivel a tavasszal elindult árfolyamgát javíthatja a családok törlesztési képességét.

Ez már nem Szibéria, ez az Északi-sark közepe

A vállalati hitelek nálunk esnek vissza a legerősebben a régióban, és ebben nem várható gyors javulás. A banki hitelezés idén még biztosan nem indul el, és a jövő évi fordulat is kétséges, a konferencián részt vevő banki szakemberek többsége szerint 2014 előtt sem a vállalati, sem a lakossági szektorban nem lesz érdemi hitelnövekedés.

A jegybank legutóbbi hitelezési felmérésére hivatkozva Király Júlia elmondta, még ma sem látszik, hogy a kereskedelmi bankok lazítanának a hitelezési feltételeiken. "Ez már nem Szibéria, ez az Északi-sark közepe" - idézte egy jegybankos kollégáját az alelnök a helyzet illusztrálására.

A hitelezési aktivitás akadályai között több kereskedelmi bank vezetője is említette a külső körülmények tartós romlását, a gazdasági válság elhúzódását, de a magyar kormányzat kiszámíthatatlan intézkedéseit, adópolitikáját is.

A tőkekiáramlást lassítani kell

A hitelezés pangása mellett folyamatosan áramlik ki a forrás a bankrendszerből, aminek több oka van az alelnök szerint. Egyrészt az, hogy az elmúlt időszak kormányzati beavatkozásai jelentősen rontották a bankok relatív jövedelmezőségét, másrészt, hogy a korábban 150 százalék körüli, most 120 százaléknál valamivel magasabb hitel-betét arányt 90-100 százalék közé próbálják - erőltetett menetben - leszorítani a bankok, ez pedig szükségképpen akadályozza az új hitelek kihelyezését, és gerjeszti a forráskivonást. Az elmúlt 2 évben mintegy 12 milliárd euró, azaz 3500 milliárd forintnyi pénz áramlott ki a bankszektorból, ezért a jegybank alelnöke szerint ezt a folyamatot lassítani kell, és rendezett keretek közé kell szorítani.

A magyar bankrendszer legnagyobb pozitívuma a tőkeereje, amelyet a jegybank rendszeresen elvégzett stressztesztjei igazolnak. A legdurvább stresszpályát feltételezve még a tőkehiányos bankok pótlólagos tőkeigénye is legfeljebb 83 milliárd forint, miközben az egész rendszerben lévő tartalékok szintje, az úgynevezett tőkepuffer 608 milliárd forint, jegyezte meg Király.