Ki keresi magát degeszre pénteken?

2012.05.17. 13:44

Megsokszorozhatják a pénzüket a Facebook igazgatói és legjelentősebb befektetői, akik a korábban tervezettnél sokkal több részvényüket kínálják fel eladásra a társaság tőzsdére lépése során. A súlyos adóssággal küzdő Kalifornia állam gondjain is enyhítene a kibocsátás, melyből mintegy 1,5 milliárd dollár adóbevételre számíthat.

A Facebook legnagyobb befektetői azt tervezik, hogy a pénzzé teszik a kezükben lévő részvények mintegy felét a május 18-ra tervezett részvénykibocsátás során - írja a Wall Street Journal üzleti napilap. A lap szerint a Facebook maga kérte arra több befektetőjét, hogy a korábban tervezettnél több részvényt adjon el.

A cég szerdán már közölte az amerikai tőzsdefelügyelettel, hogy 421 millió részvény kívánnak eladni a korábban jelzett 337 millió helyett. Ez azt jelenti, hogy a világ legnagyobb közösségi portálját működtető társaság akár 16 milliárd dollárra is szert tehet, miután néhány nappal ezelőtt megemelte a kibocsátandó részvények célárát is, 34-38 dollárra 28-35 dollárról.

A Wall Street Journal szerint az előzőleg tervezettnél több részvényt dob piacra a Facebook több igazgatója is. Peter Thiel például, aki 2004-ben 500 ezer dollárral szállt be a cégbe, most azt tervezi, hogy a kezében lévő részvénymennyiség felét eladja, a korábban felajánlott 20 százalék helyett. Ezzel pedig 847 millió dolláros bevételre számíthat.

Egy másik igazgatósági tag, James Breyer és kockázati tőkealapja, az Accel Parnters 12,7 millió dollárt fektetett a Facebookba 2005-ben. Most a részvényeinek 28 százalékát kínálja fel a korábban tervezett 22 százalék helyett, ezzel pedig 2,14 milliárd dollárra tehet szert. A cégalapító Mark Zuckerberg a lap szerint nem változtatott az általa felajánlott részvények mennyiségén. Neki egyébként 28 százalékos, a menedzsmentnek 70 százalékos részesedése van a Facebookban.

Kalifornia államnak is nagy hasznot hoz majd a Facebook-kibocsátás jövedelemadók formájában. A Seattle Times legfrissebb beszámolója szerint a Facebook tőzsdére lépéséből 1,5 milliárd dolláros adóbevételre számíthat az állam 2013 júniusáig. Az állam kormányzója, Jerry Brown épp most nyújtotta be 91 milliárd dolláros költségvetési javaslatát, mely számos megszorítást tartalmaz, amely még nagyobb mértékű lenne, ha nem lenne a Facebook - írja a lap, mely szerint a Google 2006-os tőzsdei kibocsátásából befolyó 380 millió dolláros adó több mint 3000 állami alkalmazott bérét fedezte.

"Nem tudjuk, mekkora lesz az összeg, de ha annyira jelentős, mint azt jósolják, akkor a nagyon hálás állam nevében boldogan elmegyek Mark Zuckerberg házához, megpucolom az ablakait, és még a füvet is lenyírom" mondta februárban viccelődve Jerry Brown kormányzó pénzügyi szóvivője újságíróknak.

Hogy mekkora hatása van a jövedelemadónak, mutatja az is, hogy Eduardo Saverin, a Facebook társalapítója még amerikai állampolgárságáról is lemond miatta. Saverin tulajdonában a Facebook részvényeinek négy százaléka van, ami körülbelül négymilliárd dollárt ér. Amennyiben megtartja amerikai állampolgárságát, úgy 600 millió dollárnyi adót kellene fizetnie a részvénycsomag után, ezért úgy döntött, inkább szingapúri állampolgár lesz a jövőben.

Intézményi befektetők kiárusítanak

A Goldman Sachs és a Tiger Global Management is több mint megkétszerezte az általa piacra dobandó részvények mennyiségét. Ezután a gyakorlatban az a helyzet alakul ki, hogy a kibocsátás során felajánlott részvénymennyiség 57 százaléka azok jelenlegi tulajdonosától jön, ami szokatlanul nagy arány a Wall Street Journal írása szerint. Összehasonlításképp, amikor a Google 2004-ben a tőzsdére ment, az akkori részvényesek a kibocsátott mennyiség 28 százalékát adták. A magántulajdonosok a kilencvenes években a Yahoo és az Amazon esetében pedig nem is ajánlottak fel semennyit.

Az amerikaiak fele múló szeszélynek tartja a Facebookot

Az Associated Press-CNBC legutóbbi felmérése szerint az amerikaiak csupán egyharmada tartotta megfelelőnek a cég várható piaci értékét, 50 százalékuk azonban túlságosan magasnak találta az összeget. Mindezektől függetlenül az 1004 válaszadó fele úgy vélte, hogy a Facebook jó befektetés, míg 31 százalékuk nem értett ezzel egyet. Leginkább a 35 évesnél fiatalabb felnőttek érdeklődnek a vállalat részvényeinek tőzsdei bevezetése iránt, mivel ők voltak a közösségi háló első felhasználói. A 65 éves vagy idősebb amerikaiak mindössze 21 százalékának van Facebook-fiókja.

A fiatal felnőttek szűk többsége - 51 százalékuk - véleménye szerint a Facebook idővel veszíteni fog vonzerejéből, míg 44 százalékuk hisz a fennmaradásában. Összességében az amerikaiak 46 százaléka jósol rövid életet a közösségi oldalnak. Minden ötödik amerikai állítja, hogy sohasem hallott még Zuckerbergről.



A tervezett nagymértékű eladások vegyes üzeneteket küldenek a potenciális befektetőknek. Egyesek szerint jó ötlet, hogy több részvény kerül ki a piacra. Másokat azonban elővigyázatosságra int, és azt jelzi, hogy a részvényeseknek ez a megfelelő alkalom arra, hogy nyereséget realizáljanak.

A Wall Street Journal egy ügyet jól ismerő, pontosan meg nem nevezett személyre hivatkozva azt írta, hogy a Facebook azért szorgalmazza a részvénymennyiség növelését, hogy segítsen enyhíteni a részvénypiaci nyomást a következő hónapokban.  Az aggodalom az után jött, hogy a korábbi tulajdonosok és a cég munkavállalói csak hat hónappal a kibocsátás után adhatják el részvényeiket szabadon, (amikor az értékesítési korlátozásokat teljes mértékben megszüntetik), az pedig leszoríthatja majd az árakat.

Az év legjelentősebb tőzsdei eseményéből a magyar befektetők egyébként ki lesznek zárva. Az [origo]-nak nyilatkozó tőkepiaci szakértők szerint a kibocsátást az amerikai befektetőknek szánták, így valószínű, hogy a jegyzés során a magyar érdeklődők nem vásárolhatnak. Ezt követően viszont, amikor már a tőzsdén forognak a papírok, ennek nem lesz semmi akadálya, de ebben az esetben feltehetően már drágábban juthatnak majd hozzájuk a befektetők.

KAPCSOLÓDÓ CIKK