Offshore ingatlanmutyit is vizsgálnak a nyugdíjpénztáraknál

2012.05.22. 13:22

Lesznek még újabb feljelentések a magánnyugdíjpénztárakkal szemben, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) több gyanús ingatlanbefektetést is vizsgál. Ezekben az ügyekben néhány önkormányzat is érintett lehet.

Bizonyos gyanús ingatlanbefektetések, néhány önkormányzatot is érintő visszaélések miatt további feljelentések várhatók néhány magánnyugdíjpénztárral szemben - tudtuk meg Gaál Szabolcs Barnától, a KEHI elnökétől, azt követően, hogy a hivatal az AXA, az Aegon és az Erste magánnyugdíjpénztár működése miatt eddig összesen 9 feljelentést már megtett ismeretlen tettes ellen; 8 feljelentést hűtlen kezelés, egyet pedig sikkasztás alapos gyanúja miatt.

Az eddigi feljelentéseket öt nagy magánnyugdíjpénztárnál - az Allianz, AXA, az Erste, az ING és az Aegon pénztáránál - elvégzett ellenőrzések után tette meg a hivatal, az Aegon esetében a Magyar Nemzet értesülései szerint már a nyomozást is elrendelte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

A KEHI tájékoztatása szerint a három érintett pénztár legalább 5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a pénztártagoknak, így közvetve a magyar államnak, erre rakódik rá a Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott által feltárt 700 milliárd forintnyi elmaradt befektetési hozam és további 150 milliárd forintnyi felesleges kiadás, amelyet a jelentés szerint a magánpénztári szektor egésze hozott össze. 

Fiktív tagok, magas bónuszok, pazarló gazdálkodás

A hivatal elnöke az [origo] kérdésére elmondta, több pénztárnál felmerült, hogy a cégcsoporton belüli, "házi" vagyonkezelő cég indokolatlanul drágán vagy pályáztatás nélkül forgatta a tagok vagyonát, jóllehet a felszámítható díjakra törvényileg megszabott korlátot nem lépték át.

Ugyanezt egyébként a letétkezelésnél is feltárta a KEHI, mondván, egy cég úgy nyerte el az egyik pénztár letétkezelését, hogy nem is az övé volt a legjobb, legolcsóbb ajánlat, ezáltal a pénztártagok veszteséget szenvedtek el.

Az öt legnagyobbat vizsgálták

A vizsgálatokat 2011 májusában kezdte el a KEHI azzal, hogy az akkor működő 18 magánpénztártól adatokat kért be. A gazdasági súlyuk, a befektetési teljesítményük, a működési és befektetési költségeik alapján végül 5 pénztárnál folytattak részletes helyszíni vizsgálatot, miközben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is rendszeresen ellenőrizte a kasszákat. A KEHI jelentését és Selmeczi Gabriella vizsgálatának dokumentumait sem kapták meg a pénztárak - megkeresésünkre név nélkül több pénztári vezető elmondta, hogy a főbb megállapításokat csak a sajtóból ismerik, így ezekre nem tudtak érdemben reagálni. Az AXA hivatalosan annyit tett közzé, hogy álláspontja szerint a nyugdíjpénztár mindig jóhiszeműen, a mindenkori jogszabályi előírások maradéktalan betartása - és a PSZÁF folyamatos ellenőrzése - mellett, átláthatóan végezte a tevékenységét.


Arra is volt példa, hogy úgy fizettek ki közvetítői jutalékot, hogy az ügynökök fiktív, nem létező tagokat léptettek be az egyik pénztárba, több magánkassza pedig olyan költségeket számolt el, amely valójában az önkéntes nyugdíjpénztári tagokat terhelte volna. Az AXA esetében gyanúsnak találta a KEHI, hogy a pénztár dolgozói között összesen 27 millió forintos bónuszt osztottak szét, két olyan évben, amikor kifejezetten rosszul teljesített a pénztár, és az állami rendszerbe visszalépő tagok kétharmada egyáltalán nem vagy legfeljebb tízezer forintos reálhozamot kapott.

Önkormányzati ingatlanmutyi

Néhány pénztár ingatlanbefektetéseivel kapcsolatban a KEHI további feljelentések lehetőségét is vizsgálja. Az ellenőrzések ugyanis arra világítottak rá, hogy bizonyos önkormányzati ingatlanokat offshore-hátterű cégeknek eladtak, majd azt bármiféle értéknövelő beruházás nélkül jóval több pénzért továbbértékesítették egy befektetési alapkezelőnek - az offshore cég és az alapkezelő vezető tisztségviselői és székhelye megegyezett. A pénztár ezt követően vásárolt az ingatlanbefektetési alapból. A KEHI szerint ezzel kapcsolatban szintén felvethető a pénztár felelőssége, hiszen a jó gazda gondosságával kellett volna eljárnia, amikor befektetési jegyet vásárolt.

A KEHI elnöke szerint ugyanakkor több esetben az a gyanú is felmerül, hogy maga az önkormányzat szándékosan áron alul értékesített valamilyen kft.-nek ingatlanokat, amelyeken az utóbbi cég aztán sokkal többért adott túl. A többi visszaélésnél sem egyedül a pénztárak vezetőinek a felelőssége merül fel, például az alacsony vagyonkezelői teljesítményhez a jogalkotó is hozzájárult, a szabályok ugyanis nem voltak kellően szigorúak.

A jelentés végkövetkeztetése szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszer nyertesei a pénztárak és azok alapítói, míg vesztesei a pénztártagok és a magyar állam voltak. Hasonló értelmű megállapítást - kormányzati forrásokra hivatkozva a Magyar Nemzet értesülései szerint - az Országgyűlés határozatba is foglalna, amelyben kimondanák, hogy "a magán-nyugdíjpénztári rendszer hazai bevezetése és működtetése drága és felesleges kísérlet volt". Abban azonban a hivatal vezetője sem biztos, hogy a feljelentések nyomán esetlegesen elinduló nyomozás, illetve jogi procedúra eredményeként bármilyen okozott kár megtérülne.

Eltőzsdézték?

A Fidesz kormányra kerülése óta folyamatos támadások érik a magánnyugdíjpénztárakat, a legfőbb vád szerint a magánkasszák eltőzsdézték a tagok pénzét. Ennek alátámasztására több szálon futnak, futottak a vizsgálatok, a KEHI által eddig feltárt szabálytalanságok mellett Selmeczi Gabriella a rossz befektetési teljesítményekről készített jelentést. A KEHI-vizsgálat által kimutatott 5 milliárd forintos vagyoni kár a teljes egykori mintegy 3000 milliárdos pénztári vagyon nagyságához képest elenyésző, annak kevesebb, mint 2 ezreléke.

Selmeczi Gabriella már nagyobb összegekről beszél, szerinte 700 milliárd forintos kár érte a pénztártagokat az alacsony hozamok és 150 milliárd az indokolatlanul magas vagyonkezelési költségek miatt. Ezt a számítást azonban érdemes a pénztárakra vonatkozó befektetési szabályok ismeretében értelmezni. A nyugdíjvédelmi biztos ugyanis a tisztán állampapír-befektetésekhez viszonyította a pénztári hozamokat, miközben ha a pénztárak csak államkötvényeket vettek volna, akkor megszegték volna a rájuk vonatkozó jogszabályokat. Ez utóbbiak szerint ugyanis muszáj volt nekik részvényeket is vásárolniuk, sőt, éppen az elmúlt években úgy változtak a befektetési szabályok, hogy a korábbinál lényegesen magasabb részvényhányaddal kellett forgatniuk a tagok pénzét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK