Óriástartalékot rejteget Matolcsy a sárgacsekk-adóban

2012.05.25. 9:50

Nincs felső korlátja a sárgacsekk-adónak, ezért nem a kormány által hangoztatott 130, hanem inkább 200-220 milliárd forint bevétellel gazdagodhat az állam jövőre. De ha így lesz, vállalatcsoportok vihetik ki pénzüket külföldre, és veszélybe kerülhet az egyik leggyakoribb banki eszköz használata is.

Messze több pénz ütné az állam markát annál a 130 milliárd forintnál, amelyről a kormány beszél, ha a parlament a benyújtott formában fogadja el a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot - mondták az [origo]-nak a sárgacsekk-adóról folyó munkálatokra rálátó kormányzati források.

A kormány két hete nyújtotta be a sárgacsekk-adóként elhíresült új teherről szóló törvényjavaslatot. Az ahhoz készült, nyilvánosságra nem hozott kormányzati előterjesztésben az szerepel az előterjesztést ismerő forrás szerint, hogy 130 milliárd forint bevétel jöhet be az adóból, ha lesz felső határa, utalásonként 30 ezer forint. Ez egy hónapja még így volt, a Széll Kálmán-terv 2.0-ban még fogadkozott a kormány (228-229. oldal, pdf formátum), hogy hiába is mozogna 30 millió forintnál több pénz egy tranzakciónál, az egy ezrelékes adóval legfeljebb 30 ezer forintot kellene utalni az államkasszába.

Ezt azonban már a parlament előtt lévő törvényjavaslat nem tartalmazza, vagyis jelen állás szerint nem lenne felső korlát a sárgacsekk-adón. A kormányzat számításokat végzett arra, hogy ha egyetlen cég, magánszemély, bank sem változtatna eddigi magatartásán, senki nem vinné ki külföldi bankhoz a pénzét, hogy onnan bonyolítsa le a pénzforgalmát, akkor mennyi adó folyhatna be. Nemzetgazdasági minisztériumi forrásból úgy tudjuk, hogy ekkor 300 milliárd forint feletti összeget kasszírozhatna a kormány a sárgacsekk-adóval. Azonban szinte biztos, hogy sok pénz megmozdulna, több banki ügyfél külföldre vinné a pénzét. Az ezzel kalkuláló számítás értesülésünk szerint arra jutott, hogy 200-220 milliárd forint adóbevétel tűnik reálisnak. Vagyis van az Orbán-kormánynak egy 70-90 milliárd forintos rejtett tartaléka.

A kormány jövőre 450 milliárd forintos kiigazítást akar végrehajtani azért, hogy az EU-nál vállalt költségvetésihiány-célt (a GDP arányában 2,5 százalékos deficit) tartani lehessen. A csomagból a legnagyobb részt a sárgacsekk-adó teszi ki, akár a kormány által bemondott számot, akár a reálisan várhatót nézzük.

Az óriási tartalék jól jöhet két szempontból is a kormánynak. A gazdaság tovább gyengélkedik, erre utal az első negyedéves recesszióról tanúskodó adat, ez pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy jövőre is bizonytalan lábakon áll majd, nem lesz meg az 1,6 százalékos növekedés, amelyre a jövő évi költségvetést alapozzák. Ilyen helyzetben pedig a sokadik megszorítást segíthet elkerülni a tranzakciós adóban elrejtett sok tíz milliárdos tartalék. Taktikai okból is aranyat érhet a kormánynak az alulbecslés, mert a bankokkal való tárgyalásokon így van miből engedni.

A vállalatcsoportok és egyes banki műveletek könnyen külföldre menekülnének

A bankok azonban már a 130 milliárd forintot is sokallják, pláne úgy, hogy jövőre ezzel párhuzamosan egy 60 milliárd forintos bankadót is ki kell préselniük magukból. A hitelintézetek részben ezért már bőszen lobbiznak azért, hogy vagy a bankadót engedje el jövőre a kormány (2014-től amúgy sem kellene egyetlen fillér bankadót sem fizetni, legalábbis ezt az ígéretet tette a kormányszóvivő két hete), vagy bizonyos ügyleteket ne terheljen adó. A bankok kardoskodnak a sárgacsekk-adó ellen néhány ponton, még úgy is, hogy ugyan ők szedik be és utalják majd az adót az államkasszába, de részben vagy egészben átterhelik a magánszemélyekre vagy céges ügyfeleikre.

A pénzügyi piacok működését belülről ismerő banki forrásaink szerint a felső határ nélküli sárgacsekk-adó két területen egészen biztosan a pénz külföldre menekítéséhez vezet. A sok cégből álló vállalatcsoportokban naponta akár többször is történik jóváírás és terhelés a vállalatcsoport tagjainak bankszámláján (minden egyes vállalatnak külön bankszámlája, illetve alszámlája van), sokszor technikai okból mozog pénz a csoporttagok között. Ha felső korlát nélkül megadóztatnák ezeket a tranzakciókat, akkor bőven megérné egy külföldi országban nyitni számlát és alszámlákat, és azokon intézni a pénzmozgásokat - magyarázta egyik forrásunk.

A másik terület a banki műveletek egyik sajátos formája, az úgynevezett devizaswap, más néven devizacsere-ügylet lenne. (Erről lásd keretes írásunkat!)

Nekiesett a kormánynak a pénzügyi szektor nyilvánosan is

A tranzakciós adóról szóló kormányzati elképzelések egy múlt heti konferencián is nagy vihart kavartak. A banki vezetők mindegyike hevesen kikelt az elképzeléssel szemben, kifogásolta az adórendszer kiszámíthatatlanságát, hiányolta a konzultációt, a Raiffeisen vezetője pedig azon fakadt ki, hogy a kormány megint csak a fejőstehenet látja a bankokban.

A bankszövetség alelnöke, a kormánnyal való egyeztetés vezetésével megbízott Gyuris Dániel is azt emelte ki szerdai nyilatkozatában, hogy európai méretekben gondolkodó cégeket űz el Magyarországról a sárgacsekk-adó a mostani formájában. Gyuris szerint átfogó módosításra szorul a törvényjavaslat.

Gyuris már korábban is előrevetítette, hogy nemcsak a kormánnyal, hanem a törvénytervezetet benyújtó képviselőkkel is szeretnék megtárgyalni az elképzelést. Szerinte erre van is elég idő, hiszen csak jövőre akarja ezt a terhet bevezetni a kormány, addig pedig akár alapjaiban is újratárgyalják a tranzakciós adó mértékét és koncepcióját.

A kormányoldalon van fogadókészség

Hogy van fogadókészség kormányzati oldalon, azt jelzi Rogán Antalnak, a Fidesz hamarosan megválasztandó frakcióvezetőjének, a parlament gazdasági bizottság leköszönő elnökének keddi nyilatkozata. Rogán megemlítette a Bloomberg hírügynökségnek, hogy valóban módosításra szorul a törvényjavaslat, a kormány pedig szerinte elfogadhat néhány korrekciót, hogy megkímélje a jelentős exportot lebonyolító vállalatokat. Hogy pontosan milyen területen tesz engedményt a kormány, még nem tudni, már csak azért sem, mert információink szerint még a héten újabb egyeztetés lesz a bankszövetség és a kormány között.

Idő még van arra, hogy a kormányoldal megrágja a dolgokat. A törvényjavaslat általános vitáját a jövő héten tervezik lezárni, azután még egy-két hétbe telhet, mire a módosító javaslatokat be lehet nyújtani, és utána szavazhat róluk a parlament. Ezt újabb egy héttel szokta követni a zárószavazás, vagyis június közepe előtt aligha jut az ügy végére a parlament. Ráadásul a 2013-as költségvetés egy részének megalkotása miatt a parlament egy hónapot rátesz a tavaszi ülésszakra, július közepéig lesz lehetőség tárgyalni az Országgyűlésben. És ha addig el is fogadják a törvényt - ami információink szerint a kormány határozott szándéka -, akkor még mindig lehet rajta csiszolni az őszi parlamenti ülésszakon.

Cserélni sem lenne az igazi

Jelenlegi formájában az adó erősen beszűkítené egy speciális bank eszköz, a devizaswap használatának a lehetőségét. A devizaswap azt jelenti leegyszerűsítve, hogy például egy magyar bank, amelynek jellemzően forintban vannak a betétei, de szüksége van euróra, megállapodik egy külföldi bankkal, amelynek eurós forrásai vannak, de szeretne a magasabb kamat miatt forintban befektetni, hogy a pénzük egy részét elcseréljék egymás között. Előre meghatározzák, hogy egy későbbi időpontban visszacserélik a pénzt, miközben a külföldi bank forint-, a devizát kérő magyar bank pedig eurókamatot fizet a másiknak.

Leegyszerűsítve úgy kell ezt elképzelni, hogy a magyar bank a devizáért óvadékként forintot ad, amelyet később visszakap. A swappiac hatalmas, és nagyon gyorsan változik. A korlátozás nélküli sárgacsekk-adó nagyon megdrágítaná ezeknek az ügyleteknek a magyarországi lebonyolítását, ezeket is könnyű szerrel külföldre vihetik a bankok, ez pedig feleslegessé teheti itteni banki alkalmazottak munkáját.

KAPCSOLÓDÓ CIKK