Lebénultak a magyar bankok

2012.05.25. 14:07

Egyre több a veszteséges pénzügyi intézmény Magyarországon, amelyek egyre nagyobb mínuszt kénytelenek elkönyvelni. A PSZÁF szerint a hazai bankrendszer kockázatai nőttek, egyre kevésbé képes a funkcióját hatékonyan betölteni, ráadásul a kelet-közép-európai régióban csak Magyarországon estek vissza a hitelezések.

A hazai bankrendszer kockázatai nőttek, részben a romló nemzetközi környezet, részben a gazdasági növekedés hiánya, részben több hazai speciális körülmény miatt - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) idei első kockázati jelentéséből.

A szervezet szerint utóbbiak közé tartozik a hitelezés szűkülése, a finanszírozási szerkezet változása, valamint a nemteljesítő-állományok folyamatos növekedése. Az ezek következtében romló eredményességet a válságadók és a végtörlesztés nettó hatása ugyancsak terhelte - állapítja meg jelentésében a PSZÁF.

A felügyelet szerint a piaci szereplők 2011-ben a még rendelkezésre állt tartalékok mozgósításával igyekeztek mérsékelni a veszteségeket. Ennek ellenére a jövedelmezőség minden szektorban romlott, a bankrendszer pedig 13 év után szektorszinten is ismét veszteségessé vált. A jelentés megállapítása szerint valamennyi pénzügyi szektorban egyre több a veszteséges intézmény, miközben a veszteség átlagos mértéke is emelkedik. A negatív fejlemények ellenére a hazai bankrendszer és a pénzügyi rendszer egésze mind a tőke-, mind a likviditási helyzetét tekintve továbbra is stabil - fogalmazott jelentésében a PSZÁF.

A szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy a változások az intézményi szerkezet átrendeződésében, elsősorban a fiókteleppé alakulásokban, a piacról történő kilépésekben, illetve a piaci pozíciók változásában is tükröződnek. "Mindezek következtében  a pénzügyi szektor egyre korlátozottabban képes a funkcióját hatékonyan betölteni és a gazdasági növekedéshez hozzájárulni" - jelentette ki a PSZÁF.

A hitelezési aktivitás mind a bankszektorban, mind a pénzügyi vállalkozások esetében nagymértékben visszaesett 2011-ben, és a szövetkezeti hitelintézetek is csak a végtörlesztés során nyújtott forinthitelek révén tudták a hitelállományt növelni. A kelet-közép-európai régió országaiban ezzel szemben a hitelezés - és a gazdasági növekedés - változó mértékű erősödése tapasztalható. A külföldi források csökkenése az eddigiekben még nem vezetett a hitelezés kényszerű szűkítéséhez, sőt a bankrendszer jelenleg is közel 2000 milliárd forint hitelezési kapacitással rendelkezik - derül ki a jelentésből.

A PSZÁF jelentése szól arról is, hogy amikor a kormány visszaállította az állami nyugellátás elsődlegességét, a magán-nyugdíjpénztári tagok döntő többsége az állami rendszerbe történő visszalépésről döntött 2011-ben. A maradó mintegy 100 ezer tag egynegyede a 2012-es változások hatására lépett vissza. Ennek következtében a magán-nyugdíjpénztári vagyon a korábbinak a töredékére esett vissza, csökkentve ezzel a vagyonkezelési bevételeket a vagyonkezelők - alapkezelők, biztosítók, közvetetten a bankok - esetében.

Az öngondoskodás érdemi megerősödése a második pillér változása ellenére egyelőre nem látható a  PSZÁF szerint, bár megjegyzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetések a taglétszám csökkenése ellenére valamelyest nőttek, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztári tagok kissé megemelték a pénztári nyugdíjcélú megtakarításaikat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK