Százmilliárdba kerül az IMF-csúszás

2012.05.29. 15:46

Három elvesztegetett negyedév 75-100 milliárd forintjába kerül az országnak azáltal, hogy a kormány nem tud megállapodni az IMF-fel a tárgyalások elkezdéséről - ez vezethető le Simor András szavaiból, aki a kamatdöntő ülés után tartott sajtótájékoztatót. Az MNB-elnök szerint a kormány ráadásul nem mindenben követte a jegybanktörvény módosításánál az Európai Központi Bank ajánlásait.

Simor András jegybankelnök a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón azt mondta a Portflio.hu szerint, hogy az Európai Központi Bank véleményének egy részét a kormány nem vette figyelembe a jegybanktörvény módosítása során.

A kormány a parlament elé küldte a jegybanktörvény módosítását, amely ahhoz kellett, hogy elindulhassanak az IMF-tárgyalások. A módosításokat június 4-én fogadhatja el a parlament, amely alapján a június végi EU-csúcs után elkezdődhetnek a tárgyalások.

Magyarország kettős viszonyban van az Unióval - mondta Simor. Egyrészt tagállam vagyunk, amelynek a szerződéseket be kell tartania, másrészt hitelkérelmezők vagyunk. Utóbbi esetben a hitelnyújtó bármilyen feltételt megfogalmazhat, amivel biztosítva látja a visszafizetést, függetlenül az alapszerződéstől. Az IMF esetében is hasonló a helyzet - tette hozzá.

Simor elmondta, hogy 2 százalékpontos átlaghozam-csökkenéssel számolva 24-30 milliárd forintba kerül Magyarországnak, ha negyed évvel később állapodik meg az IMF-fel. Vagyis a háromnegyed éves csúszás az országnak 75-100 milliárd kidobását jelenti azzal, hogy a kormány nem tudja elkezdeni a tárgyalásokat a hitelezőivel. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzéséből és a 1000-1200 milliárd forintnyi, negyedévente megújítandó hitelből számolták ki.

A jegybankelnök ismertette a monetáris tanács helyzetértékelését a sajtótájékoztatón. Simor a görög válság hatásaira is kitért, szerinte mindenkinek az az érdeke, hogy Athén az eurózóna tagja maradjon, mert ez a legolcsóbb megoldás. Hozzátette, hogy "rendelkezünk olyan eszközökkel, amelyek egy esetleges kilépés kapcsán megjelenő negatív hatásokat tompíthatják".

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a középtávú kilátásokat értékelő nyilatkozata szerint a gazdasági növekedés gyenge, az infláció viszont felpörög - ez alapján úgy döntöttek, hét százalékon tartják az alapkamatot. Simor elmondása szerint a tartás mellett volt egy 0,25 százalékpontos kamatvágási javaslat is, de a tanács "túlnyomó többséggel" a tartás mellett szavazott.

Az áfát és a jövedéki adót érintő tavalyi és idei intézkedések, a 2011 második felétől bekövetkezett árfolyamgyengülés és a 2012 eleji olajár-emelkedés idén érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet - olvasható a monetáris tanács közleményében. A Széll Kálmán-terv ugyanakkor egyszerre emeli az inflációt az adóemelések miatt, másrészt viszont visszafogja a keresletet, mivel az állam pénzt fog elvonni a fogyasztóktól.

A közleményből az is kiderül, hogy a monetáris tanács a 3 százalékos inflációs cél fölött tartósan beragadó áremelkedési ütemet vár, illetve hogy 2013-tól várja a gazdasági növekedés beindulását. A tanács "mindent megtesz annak érdekében, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések ne emeljék a középtávú inflációs nyomást".