Reformok sora maradt a 2010-ben hatalomra került Fidesz-KDNP-kormányra Cséfalvay Zoltán szerint. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és a régiónak most esélye van a fejlett nyugat-európai országokhoz való gyors felzárkózásra.

Az elmúlt évtizedet elvesztegette Magyarország - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Világgazdaság konferenciáján. Szerinte a kormány egy reformdugót örökölt, vagyis sok végrehajtandó reform gyűlt össze, amit a kormánynak gyorsan kellett átvinnie az elmúlt két évben.

A Széll Kálmán-terv 2.0 költségvetési kiigazítást is tartalmaz, állami kiadáscsökkentést és adóintézkedéseket, de elindította a reformokat is - magyarázta, hogy a kormány elkezdte ezeket a reformokat. Ez azonban mind hosszú távon hat - mondta Cséfalvay. Kiemelte, hogy a pénzügyi stabilitás mellett a munkaerőpiac rugalmassá tételével válik Magyarország versenyképessé.

Cséfalvay szerint a stabilitási törvény, a nyugdíjrendszer, az adórendszer átalakítása mind a reformokat célozta, a két Széll Kálmán-terv pedig a költségvetési egyenleg kiigazítását. Hozzátette viszont, hogy a különadókkal egyszeri tételeket is bevont a kormányzat a hiány rendbe tételére. A költségvetési hiányszámokat bemutató ábráról azt mondta az államtitkár, hogy "tankönyvbe való".

Hamis dilemma az, hogy egy ország a növekedés és a stabilitás közül akar választani - mondta az államtitkár arról az európai vitáról, amelyben a német típusú költségvetési szigor és a megszorításokat elutasító országok növekedésélénkítése közt zajlik. Az államtitkár szerint ezek nem zárják ki egymást, ugyanis nincs tartós növekedés stabilitás nélkül.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Cséfalvay Zoltán előadást tart

Az eurózóna válságáról azt mondta, ennek következménye, hogy egyre kevesebben mentenek meg egyre többeket. A legerősebb európai gazdaságokat megterheli a gyengék kimentése, az adósságtól szenvedő Dél-Európa egy évtizedre elveszett, ezért Kelet-Európának most esélye van gyors felzárkózásra - érvelt Cséfalvay.

Az államtitkár az Eurostat adatait használta előadásában, így előadásában -0,3 százalékos magyar GDP-változás szerepelt. Ez azért érdekes, mert a kormány hivatalosan még mindig növekedésre számít, igaz, éppen csak, mert 0,1 százalékos bővülés szerepel a hivatalos előrejelzésben. Kormánytisztviselők közül most először van valaki, aki a recessziót vázolja fel, igaz, Cséfalvay figyelt arra, hogy ezt ne a kormány hivatalos becsléseként mondja.