Egymillió, söralátét méretű adóbevallást szeretett volna a kormány, de az első évben még húszezer sem jött össze. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az a baj, hogy az emberek félnek az újtól, Selmeczi Gabriella szerint a szocialistákban van a hiba, valójában viszont roppant bonyolult lett. A kormány bizakodik, hogy jövőre több söralátét lesz.

Egymillió helyett közel húszezer úgynevezett söralátét-bevallást adtak be a magyar adózók - közölte az [origo] megkeresésére az adóhatóság. Az adat lényegében véglegesnek tekinthető, mert május 21-éig kellett elkészíteni a söralátétes adóbevallást, de a pontos adatokról csak augusztus végén tud beszámolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A szám azt jelzi, hogy a kormány egyik szimbolikus, hangzatos intézkedése nem vált be, pedig nagy volt a felhajtás körülötte. Orbán Viktor kormányfő a 2010-es parlamenti választások előtti kampányban vetette fel először a söralátét méretű adóbevallást. A győzelem utáni első sajtótájékoztatóján már adóforradalmat ígért, és azt, hogy olyan adóbevallást szeretne, amely elfér egy söralátéten.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter később többször is megerősítette, hogy azt várják, legalább egymillióan így fogják bevallani a jövedelmüket. Az adóhivatal január végéig közel egymillió embernek külön el is postázta az egyoldalas lapot, amelyet ki kellett volna tölteni. A minisztériumban még pár hónappal ezelőtt is hittek abban, hogy a kitűzött cél elérhető. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért felelős helyettes államtitkára, Balog Ádám az [origo]-nak februárban adott interjújában is azt mondta, hogy egymillió ilyen bevallást vár. Igaz, hozzátette, ha nem is lesz ennyi az első évben, annak az lehet az oka, hogy félnek az újdonságtól az emberek.

Félünk az újtól

Az NGM most is lényegében ugyanezzel magyarázza a számok láttán eléggé nyilvánvaló kudarcot. A tárca azt írta az [origo]-nak, hogy "a magánszemélyek túlnyomó többsége egyelőre egyszerűbbnek találta a régi, jól bevált módszerrel a normál személyijövedelemadó-bevallás benyújtását, mint az újdonsággal való kísérletezést." A szaktárca arra utalt, hogy a legegyszerűbbnek kikiáltott söralátéten kívül három módon lehetett még letudni a bevallási kötelezettséget. Bárki megkérhette a munkáltatót és az adóhivatalt is, elkészíthette saját maga is a hagyományos adóbevallást, és ha azt a NAV internetes programjával tette, akkor a program le is ellenőrizte, hogy nincs-e hiba a bevallásban.

Selmeczi szerint a szocialisták a hibásak

Zajlik a magyar adórendszer radikális átalakítása, amelynek során jövőre lényegesen egyszerűsödik az adóbevallás rendszere - közölte csütörtökön Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője a szocialista Burány Sándor sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva. Az MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy pártja szerint több és többféle adót kell fizetniük az embereknek, mint két éve, az adóbevallás pedig söralátét méretű helyett a korábbinál bonyolultabb lett. "Igaza van Burány Sándornak abban, hogy sokkal jobb is lehetne a helyzet, ha a szocialisták olyan állapotban adják át az országot, mint amilyenben átvették" - írta Selmeczi Gabriella.

A munkáltatók által elkészített dokumentumokat június 11-éig kell beküldeni, ezért ezek számáról még nincs adat. Az adóhatóság bevonásával kitöltött, hivatalos néven egyszerűsített adóbevallást 222 ezren küldték vissza a NAV-nak, önállóan pedig több mint hárommillióan teljesítették ebbéli kötelességüket.

Szimplának tűnik, de nagyon bonyolult

Ránézésre a söralátét-bevallás tényleg nem volt bonyolult feladat: csupán három számot kellett beírni egy lapra. A jogosultsághoz azonban olyan sok feltételnek kellett megfelelni, hogy az jelentősen leszűkítette az ilyen bevallást teljesítők potenciális körét.

Akinek például a munkáltatója nem vonta le év közben pontosan az adóelőleget (vagy több mint ezer forinttal félreszámolt), az nem választhatta a söralátétet. Az sem élhetett ezzel, aki a családi adókedvezményt megosztotta a házas- vagy élettársával. Kiesett a rendszerből az is, aki önkéntes nyugdíjpénztári vagy nyugdíj-előtakarékossági adókedvezményt vett igénybe. Akire az úgynevezett tételes költségelszámolás vonatkozott, az sem lehetett söralátétes. Ha olyan jövedelmet kapott valaki, amely után a kifizető nem pontosan vonta le az adót, vagy a magánszemélynek kellett az adót befizetnie, akkor sem tudott söralátétezni. Ha pedig valakinek máshonnan is volt jövedelme - például tartott egy előadást vagy írt könyvet -, akkor hiába vonta le a pénz kifizetője pontosan az adót, nem választhatta a söralátétet, ha a bruttó jövedelem meghaladta a százezer forintot.

A NAV az év elején a megannyi feltétel ellenére a legegyszerűbbnek gondolt adóbevallás mellé egy 14 oldalas tájékoztatót tett közzé, hogy segítse az adózók életét. Abban egy 13+1 kérdésből álló totó is volt, amely segíthetett eldönteni azt, hogy valaki jogosult-e az ilyen bevallásra vagy sem. Az NGM szerint a várakozásoktól elmaradó szám oka részben ebben is keresendő. Mint írják: "feltehetően sokakat visszatartott a söralátét választásától az is, hogy el kellett dönteniük, jogosultak-e egyáltalán annak választására."

Ha ezt a lécet átugrotta valaki, akkor sem volt könnyű dolga. Azt is össze kellett gyűjtenie, hogy azok közül a jövedelmek közül, amelyeket tavaly kapott, melyek adókötelesek, és ezeknek az összegét kellett beírni az első sorba. Az, hogy mi adóköteles jövedelem, megint csak a tájékoztatóból derült ki. A második sorba ezek adóját kellett beírni, a harmadikba került a kifizetőktől, munkáltatótól kapott igazolás alapján a ténylegesen levont adó összege.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
A söralátét-adóbevallás

Voltak, akik ebben a fázisban buktak el. Az adóhivatal közlése szerint a húszezerből közel kétezren mindhárom sorba nullát írtak, vagyis állításuk szerint nem volt jövedelmük. Ez esetben viszont nem is kellett volna adóbevallást készíteniük. Voltak olyanok is, akik a második és harmadik sorba semmit nem írtak (hogy hányan, azt nem közölte a NAV), ez is hibás volt az adóhatóság szerint. Pár százra tehető azok száma, akiknél a ténylegesen levont és a számított adó közötti különbség meghaladta az ezer forintot, ők nem is lettek volna jogosultak a söralátétes bevallásra.

És persze akadtak tipikus hibák is: az adózók egy része nem írta alá a papíron beadott bevallást, vagy a személyes adatok közül nem mindegyiket adta meg.

A kormány szerint hosszú távon beérik

Az adóbevallás bonyolultságát a napokban egy kormánytag kritizálta. Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős államtitkár a Hír Tv adásában ugyan nem a söralátétről beszélt, de a hagyományos adóbevallásról megosztotta személyes tapasztalatát. Úgy nyilatkozott, hogy "amióta szja-törvény van, azaz több mint húsz éve, mindig magam csinálom az szja-bevallásomat, de ilyen bonyolult bevallást még nem kellett elkészítenem. Ilyen rossz bevallási év a bevallók szempontjából nem volt".

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő pedig a Népszabadságnak arról beszélt, hogy a söralátét szerinte nem vált be, és nincs is jövője. Az NGM és a NAV azonban bizakodik. A tárca így fogalmaz: "úgy gondoljuk, hogy a magánszemélyek idővel megtapasztalják az adónyilatkozat előnyeit, és felismerik, hogy a korábban megszokottnál sokkal egyszerűbben is eleget tehetnek bevallási kötelezettségüknek. A söralátét hosszú távon mindenképpen be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket, ezzel számos munkavállaló bevallását könnyítve meg. A tapasztalatok tükrében pedig a kormány vizsgálni fogja, hogy milyen módon lehet a magánszemélyek adókötelezettségének teljesítését tovább egyszerűsíteni, könnyíteni."

A törvényeket alkalmazó adóhivatal pedig a lendületvételben reménykedik. Azt írják, hogy "az adózók részére a korábban bevezetett csökkentett adattartalmú és nyomtatványkitöltő programmal segített bevallás lehetősége is már jelentősen megkönnyítette az adókötelezettség teljesítését, így a bevallási rendszer további egyszerűsítését szolgáló adónyilatkozat alkalmazásának felfutása az új lehetőség ismertségének növekedésével párhuzamosan várható."