Milliárdokat nyelnek el a sárga csekkek

Fejenként tízezer forintunk bánja évente azt, hogy ragaszkodunk a sárga csekkes befizetéshez, a Posta mégis szerencsejátékokkal buzdítja erre az embereket. A saját szempontjából ez nem meglepő, több tízmilliárd forintos bevétele származik a világon máshol szinte ismeretlen fizetési megoldásból.

A postafiókokban szórólapokkal, az utcákon hirdetésekkel népszerűsíti a Magyar Posta a sárga csekkes fizetést: a feladott csekkek után pontokat lehet gyűjteni, a szerencsések elutazhatnak Londonba, eljuthatnak az olimpiára. Nem ez az egyetlen éppen futó akciója a Postának, a SzerenCsekk játékkal két éve ösztönzi a csekkek használatát a cég, itt a befizetett összeget lehet visszanyerni.

"Az akciók a készpénz-átutalási megbízást (sárga csekket) feladó ügyfelek bizalmának elismerését szolgálják" - közölte az [origo] kérdésére a Posta, amely a sárga csekkeken egy korábbi jegybanki becslés alapján évente legalább 30 milliárd forintos bevételt kasszíroz. Így nem meglepő, ha a költségmentesnek tűnő fizetést reklámozza, ezzel azonban a gazdaság egésze szempontjából óriási láthatatlan költséget generál. Összgazdasági szinten sokkal inkább arra lenne szükség, hogy a nyereményjátékok nélkül is túlzottan népszerű fizetési mód visszaszoruljon.

Százmilliárdos tétel

A sárga csekkre az utóbbi hetekben fokozott figyelem irányult, részben a pénzügyi tranzakciók megadóztatásáról szóló törvénytervezet (a sárgacsekk-adó) megjelenése nyomán, részben egy korábbi törvénymódosítás miatt. A fogyasztóvédelmi törvényhez áprilisban benyújtott, azóta elfogadott módosító indítvány megtiltja a szolgáltató cégeknek, hogy külön díjat számítsanak fel a sárga csekkek kiállításáért. A javaslatot benyújtó két fideszes képviselő szerint erre a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmében van szükség.

A lépés önmagában kedvező a különböző rezsiszámláikat postán befizető emberek számára, de az alapproblémát nem oldja meg. A Magyar Nemzeti Bank számos tanulmányban kimutatta már, hogy a sárga csekkes fizetés és a túlzott készpénzhasználat összesen mintegy 100 milliárd forintos társadalmi költséget jelent.

Ezen az összköltségen a friss törvénymódosítás sem enyhít, azt ugyanis nem tiltja meg, hogy maga a Posta ne számoljon fel pluszdíjat. A helyzet tehát annyiban változott, hogy júliustól a csekkes befizetés terhét nem az emberek, hanem a telekommunikációs vagy közműszolgáltatók állják, de ettől még az összkiadás a rendszerben marad, a Posta pedig továbbra is ugyanannyit kasszíroz, mint azelőtt, sőt még többet is, ha nyereményekkel édesgeti a fiókjaiba a lakosságot.

Nagyok a cipőtalpköltségek

A Magyar Postának több tízmilliárdos bevételt hozó hozó csekkes fizetést Bakati Gábor, a cég pénzforgalmi vezérigazgató-helyettese május végén az IT-Business szaklapban azzal védte, hogy ez a fizetés egyszerű, mert a számla kitöltve kerül az emberekhez, és azt folyószámla hiányában is bármikor befizethetik, előnyös, mert a családok ellenőrizni tudják a fizetendő összeg nagyságát és jogosságát, ráadásul pénzügyi gondok esetén sorba is állíthatják a fizetendő tételeket.

A szakember ezzel arra a gyakorlatra utalt, hogy az akár napi gondokkal küzdő embereknek kifejezetten hátrányos lehet az úgynevezett csoportos beszedési megbízás, amelynél a szolgáltatók és a bank akkor is leemeli az éppen esedékes villany- vagy telefonszámlát, ha azzal nullára írják a családi kasszát. A sárga csekknél azonban van némi mozgástér, lehet sakkozni a számlák kifizetésével.

Ez ellen szól, hogy a szolgáltatók egy része már tud elektronikus számlát is küldeni (egyes bankok a számlavezetési díjból adnak például kedvezményt), és a sárga csekken is minden adat rendelkezésre áll ahhoz, hogy az emberek elektronikus úton (online banki utalással) befizessék a pénzt. Ebben az esetben a csekkek előállítása és a postázás kidobott pénz, de a készpénzmentes fizetés legalább valamelyest javítja az összesített szaldót. Bakati azt is hozzátette, szerinte a sárga csekk a legolcsóbb fizetési mód is, hiszen nem kell hozzá sem infrastruktúrát, sem folyószámlát fenntartani.

Bartha Lajos, a jegybank szakértője a Posta vezérhelyettesének érvelésével szemben a szaklap cikkében úgy fogalmazott, a sárga csekk "igazi rejtőzködő". Bár az azzal fizető emberek számára úgy tűnhet, a legolcsóbb fizetési metódus, valójában jelentős költségei vannak, amelyek a gyártásból, a postázásból, a pénzkezelésből és -feldolgozásból, utalásból adódnak össze. A sárga csekk díját az azt kiállító cég állja, de ezt a költséget nem nyeli le, hanem beépíti a költségeibe, és szétteríti az ügyfelek között.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a csekkes fizetés árát mindenki megfizeti, még az is, aki minden átutalását elektronikus úton bonyolítja, hiszen a csekkes költségekbe akaratán kívül is kénytelen beszállni. A jegybank tavalyi tanulmányában a papíralapú és az elektronikus átutalási megbízások összevetésekor arra mutatott rá, hogy az előbbiek időráfordítása főként az úgynevezett cipőtalpköltségek révén (bankba, postára járás, várakozás, kitöltés ideje) generál jelentős költséget. Bartha szerint lehetőséget kell adni az embereknek, hogy kiválasszák a nekik megfelelő fizetési módot, és annak a költségeit ők állják. Ez versenyt indítana el a fizetési piacon, amelynek eredményeként a teljes költség feltehetően mérséklődne.

A Posta készül valamire?

A Magyar Posta eközben nem érdekelt abban, hogy a sárga csekkes fizetés visszaszoruljon, sőt, ha ez bekövetkezne, azt a saját szempontjából problémaként élné meg. A cég 2010-es jelentésében például az állt, hogy "a pénzpiac fejlődése miatt a leginkább veszélyeztetett pénzforgalmi szolgáltatás a készpénz-átutalási megbízás. Megőrzése, illetve kiváltása érdekében meg kell teremteni a számlavezetési képességet, amelyre új szolgáltatások is telepíthetők".

Az [origo] megkereste a Postát, hogy milyen lépéseket tettek az említett számlavezetési képesség és az új szolgáltatások megteremtése érdekében. A cég közölte, a Magyar Posta 2011-ben elindította el az elektronikus fizetési és számlavezetési szolgáltatások bevezetésére irányuló fejlesztési programját, ez ugyanis kitüntetett szerepet játszik a stratégiai jövőképében. A szolgáltatásokat jövőre kezdi meg a társaság.

Össznépi játék

- a háztartások 90 százaléka ad fel havonta legalább egy sárga csekket
- átlagosan egy háztartás havonta 4,7 ilyen tranzakciót hajt végre
- a háztartások 30-35 százaléka azért szereti, mert kényelmes és gyors, további 15-20 százalék szerint megbízható és biztonságos is
- csak a háztartások egytizede mondja azt, hogy a csekkes fizetés olcsó
- darabszám alapján az összes tranzakció 8 százaléka történik sárga csekken, a készpénzeseknek 10 százaléka
- értékben az összes tranzakció 27 százaléka, a készpénzzel történő fizetések egyharmada történik csekken
- a sárga csekkes tranzakciók átlagos értéke 22,1 ezer forint
- az összes postai tevékenység negyedét teszi ki a sárga csekkek kezelését is magában foglaló pénzforgalmi szolgáltatás

Forrás: Magyar Nemzeti Bank