Vérlázító, amit a multik a tejjel művelnek - interjú Fazekas Sándor agrárminiszterrel

2012.06.15. 7:18

Nem teszi hiteltelenné az állami földbérleti pályázatokat a néhány vitatott eset, melyeket egyébként egytől egyig kivizsgáltatott - mondta az [origo]-nak adott interjújában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A tárcavezető beszélt arról is, hogy milyen vitára számít az NGM-mel a földvagyon-adó kérdésében, milyen eszközt vetne be a zsebszerződések ellen, és hogy szerinte miért nem protekcionizmus a magyar tej védelme a külföldivel szemben.

A földbérleti pályázatokkal kapcsolatos újabb és újabb gyanúkra a minisztérium mindig elismétli, hogy nincs korrupció, igenis a helyi gazdálkodók nyernek, nem a Fidesz-közeliek. Miért nem hozzák nyilvánosságra a pályázati anyagokat, hogy világosan lehessen látni, ki miért nyert vagy vesztett?

Mindenekelőtt rögzítsünk egy-két fontos számot: eddig hétszáz pályázaton hirdettünk nyertest, és ezek között öt-tíz olyan van, amelyről vita folyik. Az elbírálási szempontokat az MSZP - visszaélve a törvény adta lehetőséggel - már nyilvánosságra hozta. A feltételrendszer korábban is ismert volt: húsz kilométeres körzeten belül lakás, állattartási kötelezettség, egységes bérleti díj, húszéves jogviszony.

De miért nem hozzák nyilvánosságra magukat a pályázatokat? A pályáztatás egész rendszerét hiteltelenítik el a botrányok. Ha valóban nincs igazság a vádakban, elemi érdeke lenne a kormánynak, hogy minden legyen megismerhető.

A pályázatok egyik eleme, az üzleti terv cégadatokat, személyes adatokat tartalmaz, ezért van egy jogszabály, amely tiltja ezeknek a nyilvánosságra hozatalát, különben a konkurensek megismerhetnék egymás üzleti információit. Nekem egyébként meggyőződésem, hogy aki nem nyer, az mindenképp elégedetlen, akármilyen mélységig tud betekinteni a dokumentumokba. Ezt az elégedetlenséget pedig politikai küzdelemben politikai tőke képzésére használják fel. Nem hiszem, hogy ettől az egész rendszer hiteltelenné válna. Naponta veszek részt gazdafórumokon, elvétve kap kritikát a földpályázat. A gazdák tudják, hogy soha egyetlen kormány sem hirdetett meg korábban ekkora földet haszonbérbe.

Ön következetesen öt-tíz vitás esetet említ, de csak az [origo] e témában megjelent cikkeiben biztos, hogy több ilyen pályázat szerepel.

Hát, van egy Fejér megyei és egy Borsod megyei problémakör.

Ha így számolunk, akkor végül is csak kettő, de azokra a konkrét pályázatokra gondolunk, amelyeknek vitatható az eredménye. Több interjúban azt állította, minden egyes ilyet kivizsgáltak. Mire jutottak például azokkal a megegyező szöveggel beadott pályázati anyagokkal, amelyek közül a fideszes kötődésű sokkal több pontot kapott, és így nyert?

Valóban kivizsgáltattam mindet. Ebben az esetben a vélekedés az, hogy két üzleti terv csaknem megegyezik, márpedig a "csaknem" óriási különbséget is takarhat egy ilyen anyag esetében, csekély eltérés megváltoztathatja az egész koncepciót.

Korábbi cikkünkben a dokumentumok összehasonlítása alapján, arra jutottunk, hogy a két pályázat teljesen megegyezik, még a vesszőhibákban is. Ki mondta, hogy "csaknem" azonosak?

Ángyán József használta ezt a kifejezést, őt kell megkérdezni. Ha két szöveg "szinte szóról szóra" megegyezik, nem biztos, hogy azonos pontszámot kap.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Annyira nem mélyedtem el a részletekben, hogy sorról sorra ismerjem a pályázatokat"

Még ha van is minimális különbség, reálisnak tartja, hogy két ember egymástól függetlenül ugyanazt írja le, néhány százaléknyi eltéréssel? Mi lehet ilyenkor a háttérben?

Valószínűleg ugyanaz volt a felkészítő, a pályázatíró. Ezt nem tartom kizártnak ilyen nagyszámú pályázatnál.

Az önök vizsgálata mire jutott, mekkora az egyezés?

A jelentés azt tartalmazta, hogy van hasonlóság, de nem teljesen azonosak.

Miben különböznek?

Annyira nem mélyedtem el a részletekben, hogy sorról sorra ismerjem a pályázatokat.

Ha legalább ezeket a jelentéseket közzétennék, talán meggyőzhető lenne a közvélemény arról, hogy tisztességesen működik a rendszer. Így maradnak a viszonylag hiteles helyről érkező vádak. Az említett politikai küzdelmet ugyanis a saját korábbi szövetségesükkel, Ángyán Józseffel vívják, így az ő állításai hitelesebbek, mintha az ellenzék hangoztatná őket.

Továbbra is az a véleményem, hogy néhány vitatott eset biztosan figyelmet érdemel, de a rendszer hitelességét ez nem befolyásolja. Ángyán József megszólalásainak a hitelességét viszont árnyalja, hogy annak idején ő véglegesítette ezt a pályázati rendszert.

Ő az elbírálás gyakorlatát kritizálja.

Pontosan azért bírálja el a Nemzeti Földalapkezelő a pályázatokat, hogy a külső beavatkozás a politikum vagy helyi szereplők részéről ne jelenjen meg. Közjegyző bontja a csomagokat, szakértők bírálják el, ki lehet zárni a külső befolyásolást.

Olyan is előfordult, hogy valaki azelőtt bevetette a földet, hogy kiderült volna, a következő évben ő gazdálkodhat rajta. Ez hogyan lehetséges?

Természetes jelenség, hogy van, aki nem várja meg az eredményt: beveti a táblát, és bízik benne, hogy le is tudja aratni.

És vállalja, hogy ha nem jön be a számítása, akkor elbukja a befektetett tőkét és munkát?

Van benne kockázat, az biztos, de később akár meg is állapodhat a nyertessel. Senki sem tudhatja előre azt, hogy nyer. A kiírásokról sem érdemes találgatni, minden érintett földet ki fogunk írni, amint a jogi rendezés lehetővé teszi.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Minden adandó alkalommal elmondtuk, hogy a föld magyar kézben marad. Ha valaki mégis spekulált, az legyen az ő baja"

Az új földtörvény vitaanyagában szerepel a progresszív vagyonadó, illetve a földdel kapcsolatos tőkejövedelmek után kivethető adó lehetősége. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont már jelezte, hogy ilyen típusú közterhek bevezetését nem támogatja. Hogyan próbálja meggyőzni a tárca a kormányt?

A készülő törvénycsomag egyik alapelve, hogy a földműveléssel foglalkozó emberek számára tesszük lehetővé a földvásárlást. Ebbe a filozófiába beleillik az elgondolás, hogy a spekulatív célú földmozgásokat az államnak valamilyen módon meg kell adóztatnia. Nem számítok arra, hogy különösen éles vita alakulna ki a kormányon belül - az egyik minisztériumnak ez a véleménye, a másiknak az. Azért van a társadalmi vita, hogy kikristályosodjon a végső tervezet.

Adóügyekben az NGM-nek jóval erősebb a szava. Ha ellenáll ezeknek az adóknak, aligha lesz belőlük valami.

Nem akarok jósolni, a kormánydöntéstől egyébként is messze vagyunk még. Nem mi dobtuk be a köztudatba a felvetést, de a vitaanyagba beépítettük, sok más elképzeléssel együtt.

Milyen eszközök lesznek még a spekuláció visszaszorítására?

Lényeges a földtulajdon önbevallásának az előírása, hogy láthatóvá váljon, kik a telekkönyvekben nem szereplő tényleges földtulajdonosok.

Mennyire lehet sikeres egy önbevallásra épülő rendszer?

Nagyon. Aki elmulasztja, annak a földje állami tulajdonba vonható. Ez a zsebszerződések ellen is hatékony fegyver lesz: az ilyen szerződés nem tud legálissá válni, mert földtulajdont csak földművelő szerezhet.

Ez utóbbi következtében a termőföld iránti kereslet leszűkül. A piac logikája alapján ez árcsökkenéssel kell hogy járjon, vagyis olyan, a kárpótlás során földhöz jutott emberek tízezreinek a tulajdona veszít az értékéből, akiknek ez az egyetlen jelentős vagyontárgyuk. Nem érzi ezt igazságtalannak?

Ez csak feltételezés. A magyar földpiacon most is évente csupán néhány százaléknyi a tulajdonost váltó föld aránya. Ennyit a magyar gazdatársadalom is fel tud vásárolni. Én arra számítok, hogy a földpiac kiegyensúlyozott marad, bár elképzelhető, hogy eleinte lesz némi kijózanodás.

Most nyilván azért kicsi a mozgás, mert évek óta arra vár rengeteg kistulajdonos, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriumának megszűntével drágulni fog a föld. Ha a külföldiek vásárlását továbbra is nagyon erősen korlátozzuk, és a hazai keresletet is leszűkítjük, mitől maradna meg az egyensúly?

Az, hogy sokan a moratórium megszűnésére spekuláltak, szerintem csak optikai csalódás. A miniszterelnök és én is minden adandó alkalommal elmondtuk, hogy a föld magyar kézben marad. Ha valaki mégis ennek ellenkezőjére spekulált, az legyen az ő baja.

A lassú piaci mozgás azt jelenti, hogy évtizedekbe is beletelhet, míg a földvagyon átkerül a termelők kezébe?

Gyors csodákra biztosan nem lehet számítani. Ez lassú fejlődési folyamat, amelyhez mindenekelőtt nyugodt viszonyok kellenek. Számos kérdésben próbálunk lépésről lépésre haladni, először is ki kell alakítani a megfelelő jogi és szabályozási környezetet. Ha jól sikerül, öt-tíz év alatt is elérhetünk fontos változásokat. Például azt, hogy legyenek új belépők, fiatalok a gazdák között, évente akár tízezren is.

Fotó: Hirling Bálint [origo]
"Ez nem bezárkózás, nem protekcionizmus."

Tudható, hogy az őstermelői státusszal rengetegen visszaélnek, nyilván a nagyon kedvező adózási feltételek miatt. A választási meggondolásokon kívül mi indokolja a kategória fenntartását ilyen feltételekkel?

Nem a választási logikáról van szó. A jelenlegi rendszernek valóban hiányossága, hogy nem köti földtulajdonhoz vagy földhaszonbérlethez az igazolvány kiváltását, ezért tűnnek fel zöldségkereskedők, banánárusok őstermelőként. De mi abból indulunk ki, hogy a kivételek miatt nem kell a kategóriát megszüntetni. A többség nem él vissza vele, hogy mást ne mondjak, magam is őstermelő vagyok.

Hol gazdálkodik?

A karcagi határban van 12 hektár földünk, több tagban, családi örökség. A szántóterület haszonbérbe van adva, a családunk három gyümölcsöskertet művel, fél hektáron, saját kezűleg.

Lesz olyan jogszabályváltozás, amely megnehezíti a visszaélést az őstermelői státusszal?

Én úgy tapasztaltam, nem ez a legnagyobb probléma ma a magyar gazdaságban. Az biztos, hogy a kedvezményeket nem szándékozunk megszüntetni, ezeknek van létjogosultságuk. Az őstermelői tevékenység ugyanis nagyon kitett az időjárás változásainak. A kedvezményeket inkább ki akarjuk terjeszteni a családi gazdaságokra, hiszen a cél az, hogy ezek adják a mezőgazdasági termelés gerincét.

Ahhoz, hogy a családi gazdaságok versenyképesek legyenek a nagyüzemekkel, tanácsos szövetkezniük egymással. A minisztérium hogyan ösztönözné őket erre?

Ha a kicsik nem lennének versenyképesek a nagyüzemekkel, már most sem léteznének. A szövetkezés ösztönzésére ettől függetlenül szükség van, az új szövetkezeti törvény hamarosan az Országgyűlés elé kerül. Emellett az ágazati összefogásé a jövő.

Tejügyben Budai Gyula államtitkár fellépése nyomán végül az lett a kompromisszum, hogy a kereskedelmi láncok nem reklámozzák az olcsó importtejet. A magyar piac védelme, a bezárkózás helyett nem lenne logikusabb a magyar termelők támogatása, hogy sikeresebbek legyenek itthon és külföldön?

Ez nem bezárkózás, nem protekcionizmus. Pusztán azt akarjuk elérni, hogy a magyar termékek azonos elbánásban részesüljenek. Mégiscsak vérlázító, hogy az importtejre nem teszi rá a multi a költségét és az árrését, a magyarra viszont igen. Az árkülönbség teljes mértékben mesterséges, a célja a hazai termelőkkel szembeni alkupozíció javítása. Ez egyébként környezetvédelmi szempontból is káros, mert fölöslegesen utaztatják a tejet több száz kilométeren át, miközben a fogyasztó más termékeken úgyis megfizeti az olcsó csalitejen megspórolt összeget. A hazai tejipar igenis versenyképes, ez abból is látható, hogy a román tejpiac negyven százalékát Magyarországról látják el, és Szlovákiába is exportálunk.

És az exporton nem tudjuk behozni azt, amit az import csalitejen elveszít a hazai tejipar?

A legfontosabb piac mindig a belső piac. A tejre termékrepertoár épül, amelyet a magyar piacon tudunk fenntartani. Ha a belső piacot elveszítjük, nem biztos, hogy az olyan magas feldolgozottságú termékeket, mint a túró és a sajt máshol tudjuk értékesíteni. Szükség van a jó minőségű magyar termékekre, amelyekre büszkék lehetünk, beépülnek a nemzeti identitásunkba.