Megérkezett Matolcsy tündérmese-költségvetése

2012.06.14. 14:30

Az eddig tervezettnél is nagyobb tranzakciós (sárgacsekk-) adóval számol a kormány, miközben nyugdíjba küldenének 10-11 ezer köztisztviselőt - derült ki a jövő évi költségvetés ismertetésekor. Matolcsy György először beszélt arról, hogy idén nem várható növekedés.

Az első negyedévi GDP-adatok alapján az idén a magyar gazdaság stagnál - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón, amelyen a jövő évi költségvetés főbb számait ismertette. Az év első felében negatív, majd a második félévben pozitív GDP-alakulással számolnak, összességében viszont az idei kibocsátás a tavalyival fog megegyezni.

Matolcsy György azt mondta, a kormány 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol jövőre, a magyar gazdaság tehát előbb nyeri vissza a növekedési képességét, mint hogy megoldódna az eurózóna válsága.

A kormány eddig 0,3 százalékos növekedéssel számolt hivatalosan, így Matolcsy bejelentése pesszimistább képet vázol az eddigieknél az idei évre. A miniszter a CNN-nek múlt pénteken azt nyilatkozta, hogy szerinte a válságnak vége, a kormány gazdaságpolitikája pedig tündérmese.

Sokat hoz a sárgacsekk-adó

A miniszter a költségvetés ismertetésekor elmondta, hogy a bevezetett tranzakciós illetékből jövőre 280 milliárd forint bevételt vár. A sárgacsekk-adóból eddig hivatalosan 130 milliárd forintot várt a kormány, de mint megírtuk, ennél jóval több, 200-220 milliárd forint is befolyhat a sarcból. Most kiderült, még ehhez képest is lényegesen többet vár Matolcsy, de azt nem árulta el, hogy az összeg megduplázódása miért következik be.

Jelezte, hogy az illeték korábban bejelentett mértéke (1 ezrelék) nem változik, ám az még kérdés, hogy lesz-e felső korlátja, vagyis meghatároznak-e egy olyan összeget, amely fölött már nem kellene adózni. Erről egyébként még egyeztetnek a bankszövetséggel, mint mondta, "nagyon intenzív tárgyalásban vagyunk erről". Jelezte ugyanakkor azt is, hogy "ha kivezetik a bankadót, nem lehetne általános felső korlátja a tranzakciós illetéknek", hiszen a bankadó kivezetése révén kieső forrást pótolni kell.

Matolcsy hozzátette, hogy "Magyarország gazdasága rendkívül gyorsan áll át egy új rendszerre, amelyben kismértékben csökken a hitel, és nő a megtakarítás szerepe". De "a növekedéshez hitel kell, ez nem vitás" - mondta válaszul arra a kérdésre, hogy ha a bankok terhei 2012-höz képest még növekednek is, vajon miből lesz finanszírozható a GDP bővülése. Közölte azt is, mivel a jelenlegi "láthatóan nem működik", egy újabb otthonteremtési programról is egyeztet a kormány a bankszövetséggel.

Az állami dolgozók létszámán 20 milliárd forintot kíván megtakarítani a kormány úgy, hogy 62 év fölött minden köztisztviselőt nyugdíjba küldene. A 300-320 ezer fős létszámból így 10-11 ezer fő távozhat, ennyivel karcsúsítanák az államot, de közben ennyivel megterhelnék a nyugdíjrendszert. Ennek a lépésnek a hátterét a miniszter nem világította meg, de az minden bizonnyal összefügg a bírák korai nyugdíjazásával, amit az Európai Bizottság kifogásolt. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban ugyanis többször érvelt úgy, hogy mindenkire az általános, egységes nyugdíjazási szabályok vonatkoznak, a jelek szerint így járnak most el az állami tisztségviselőkkel is.

Gyors menet

A 2013-as költségvetést jóval korábban elkezdte tervezni a kormány, mint ahogyan az elmúlt években ez szokás volt. A sietséget a kabinet azzal indokolta, hogy még egy ütőkártya legyen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezében, aki az európai uniós pénzügyminiszterek június 22-i ülésére utazik. Matolcsy szerint a költségvetést szeptember 23-ig igyekeznek elfogadni, a büdzsé alapszámai pedig változatlanok.

Az uniós találkozón szinte biztos, hogy úgy döntenek a tárcavezetők, hogy feloldják az uniós források befagyasztását, amelyet még az év elején határoztak el. Ehhez vélhetően a holnap benyújtandó költségvetés sem kellene. Mint az [origo] megírta, a villámköltségvetésnek inkább más oka lehet: a polgármestereket, az önkormányzati lobbit akarják sarokba szorítani, mert most a szokásosnál jóval rövidebb, feleannyi idő van a költségvetés fő számainak parlamenti elfogadására.

Miután a Nemzetgazdasági Minisztériumban átvezetik a költségvetés tervezetén a kormány által megtárgyalt számokat, pénteken küldik el a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak és az országgyűlésnek. A tervek szerint július 13-ig fog dönteni erről a parlament, a végleges költségvetés elfogadása pedig legkésőbb szeptember 23-ig várható.

Dupla országvédelem

Matolcsy szavai szerint a kiadási és a bevételi oldal terveit is megemelték 170 milliárd forinttal, így a hiány marad 660 milliárd forint. Az uniós módszertan szerint készített deficit így 2,2 százalék lesz, az államadósság szintje pedig 78-ról 76 százalékra csökken. A minisztériumok és az állami szervek 120 milliárd forinttal több pénzt kapnak, míg az Országvédelmi Alapnak nevezett tartalékot 50 milliárd forinttal emelik meg, amely így 100 milliárd forintra nő.

A jövő évi költségvetést 1,6 százalékos növekedéssel tervezték meg, bár a Költségvetési Tanács azt ajánlotta, hogy a kormány készítsen egy olyan változatot is, amely sokkal rosszabb növekedéssel számol. A kormány 299,4 forintos euróval számolta a költségvetést, az infláció várható üteme 4,2 százalék.

A lakossági fogyasztás esetében kismértékű bűvülésre számít a kormány, a foglalkoztatásban pedig azt várja, hogy 100 ezernél is több új munkahely jön létre jövőre, ezzel ismét 3,9 millió fölött lesz a számuk. Legutóbb 2007-ben fordult ez elő - emelte ki a tárcavezető. A folyó fizetési mérlegben 4 százalékos lehet a többlet.

Az opitimista növekedési előrejelzést arra alapozza az NGM, hogy "szerény beruházási fordulatot" vár. Ebben seíthet, hogy míg 2011-ben 900 milliárd, az idén pedig 1400 milliárd forint volt a lehívott uniós fejlesztési források összege, jövőre ez 1600-1800 milliárdra emelkedhet.

Matolcsy beszélt az idei várakozásokról is, e szerint a kormány arra számít, hogy az év első felében zsugorodni, a második felében növekedni, összességében stagnálni fog a gazdaság. Hozzátette azonban, hogy a kormány a plusz-mínusz 1 százaléknál nem nagyobb változást tekinti stagnálásnak - vagyis egy 0,9 százalékos visszaesés a kormány értelmezésében még nem recesszió.

"Biztonságot és kiszámíthatóságot jelent, hogy ha a parlament kedvezően dönt, még az év közepén meglesznek a költségvetés alapszámai. 2012-ben sikerült eltávolítani az országot az EU déli sávjának válságától, újra a visegrádi csoporthoz közelítünk, bár közülük még az utolsók vagyunk" - mondta a tájékoztatón Matolcsy György.