Bő egy hét múlva semmi akadálya nem lesz annak, hogy elinduljanak a tárgyalások az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, amennyiben a parlament elfogadja a jegybanktörvény legújabb változatát. Ezzel lezárulna egy fél évig tartó huzavona, és a forint végre egy kicsit védve lenne, ha a nyáron az európai adósságválság újra fellángol.

Kivételesen sürgős tárgyalással hárítaná el az utolsó akadályokat a kormány az IMF-tárgyalások megkezdése előtt - tudta meg az [origo] több, a kormányzat tervét ismerő forrástól.

A kormány átdolgozta a jegybanktörvénynek azt a módosítását, amelynek a parlamenti tárgyalását az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt megállította. Emlékezetes: két héttel ezelőtt, június 4-én egy olyan törvényt akart elfogadtatni az Országgyűléssel a kabinet, amely sem az Európai Központi Banknak, sem pedig a tárgyalások szempontjából fontosabb szereplőnek, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) nem tetszett, az elfogadás esetén pedig az Európai Bizottsággal és az IMF-vel való tárgyalások távolabb kerültek volna.

A szavazás előtti napokban az állampapírhozamok vészesen emelkedni kezdtek, az euró árfolyama pedig átlépte a 300 forintos szintet. Információink szerint a kormány ezt az átdolgozott változatot hétfőn vagy kedden beterjesztheti a parlamentnek, a jövő héten pedig el is fogadhatják a képviselők.

A devizatartalékban enged a kormány

Az átdolgozott verzió értesülésünk szerint két lényegi ponton térne el a megállított, az IMF-nek nem tetsző törvényjavaslattól. Visszaállítanák a tavaly év végi állapotot a devizatartalékok kezelésének ügyében. Addig az volt a szabály, hogy bár a devizatartalék-politika stratégiai döntéseit a monetáris tanács hozta meg, ahogyan most is, de a jegybanki vezetés, pontosabban a jegybankelnök és az egyik főosztályvezető kezében volt az operatív irányítás, vagyis ők döntöttek arról, hogy mikor és mekkora deviza "elégetésével" védje a forintot a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A mostani törvény azonban az operatív menedzselést is a monetáris tanács hatáskörébe sorolja, ezt pedig sem az EKB, sem az IMF nem nézi jó szemmel, ezért a stratégiai döntéshozatal és a végrehajtás szétválasztását vissza akarja állítani a kormányoldal. (A héttagú monetáris tanácsban most a négy "külső tagot" a kormányoldal delegálta egy éve, a Simor András jegybankelnökből és a két alelnökből álló "belső tagok" így kisebbségben vannak.)

Ebbe az irányba mutatnak a Fidesz új frakcióvezetőjének a szavai is. Rogán Antal egy hétfői sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy a Fidesz-frakció kezdeményezi, hogy a jövő héten a házszabálytól való eltéréssel fogadja el az Országgyűlés a jegybanktörvény módosítását. A politikus a módosítás lényegét úgy foglalta össze: a monetáris tanács érdemi kérdésekben döntéshozói helyzetben marad, de a végrehajtást nem vonhatja magához, az a jegybank vezetését illeti.

3-6 vagy 4-5

A másik változtatás az lesz, hogy beleírják a törvénybe a belső és külső tagok arányát. A külső tagok legfeljebb kétszer annyian lehetnek, mint a belsők a legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testületben. Mivel a belső tagok most hárman vannak, de egy újabb alelnök kinevezésével négyre nőhet a számuk, ezért a maximálisra duzzasztott monetáris tanácsban a jövőben a belső és külső tagok száma 3-6, illetve 4-5 lehet, addig is marad a 3-4 felállás. Erről Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is beszélt a Kossuth Rádióban.

Varga azt is elmondta, hogy a jegybanktörvénynek ahhoz a - nemzetközi szervezetek által kritizált - pontjához viszont nem nyúlnak, amely egy új alelnök és még egy monetáristanács-tag kinevezésére biztosít lehetőséget. A kabinet viszont azt a kompromisszumos megoldást találta ki, hogy Orbán Viktor kormányfő - az Európai Bizottságnak címzett - levélben tesz ígéretet arra, hogy a mostani jegybanki vezetés mandátumának 2013 tavaszi megszűnéséig a kormányoldal nem él ezzel a lehetőséggel, vagyis addig marad a két alelnök és a hét tag a monetáris tanácsban.

Mérföldkő lehet

Az IMF-tárgyalásokkal megbízott miniszter szerint ezek elegendők lesznek arra, hogy a tárgyalások elkezdődhessenek. Így látja ezt Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője is. Gárgyán az [origo]-nak nyilatkozva elképzelhetőnek nevezte, hogy az EKB még mindig kritikus hangot üt meg az újabb törvénymódosítás miatt, de az IMF-nek a kormány engedményei vélhetően már elegek lesznek, így a nemzetközi szervezet és az Európai Bizottság sem gördít újabb akadályt a hiteltárgyalások megkezdése elé.

"Ez fontos eredmény, egyfajta mérföldkő a kormány számára, mert még mielőtt elkezdődne Brüsszelben és az IMF-nél is a nyári szabadságolási időszak, úgy megy el mindenki pihenőre, hogy ha kell, a tárgyalóasztalhoz bármikor leülhetnek a felek." Ennek a jelentőségét az adja az elemző szerint, hogy ha az európai adósságválság bármi ok miatt, a görögök, a spanyolok vagy más egyéb ok miatt újra súlyosbodik a nyáron, akkor a forint egy kicsit védett lehet.

"Innen azonban nem vezet egyenes és sima út az IMF-fel és a bizottsággal való megállapodásig" - húzza alá Gárgyán, aki szerint több olyan nézetkülönbség is van a kormány és a Valutalaalap között - az IMF januári országjelentéséből kiindulva -, mint például az egykulcsos adó kétharmados jogszabályban való rögzítése, az alacsony keresetűek munkaerő-piaci helyzetét megnehezítő adóváltoztatások, amelyeknek a feloldása vontatottá teheti a tárgyalásokat. Gárgyán akkor számít az egyeztetések felgyorsulására, ha a piaci helyzet újra érdemben romlik, a forint jelentősen gyengül, az állampapírhozamok drámaian magas szintre emelkednek.