Egyedül bennragadna a válságban Magyarország

A magyar exportpiacokon javultak a növekedési kilátások, ezért a jövő évi várt gazdasági növekedés onnan várható - állapítja meg friss elemzésében a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Előrejelzésük szerint a hazai fogyasztás és a beruházás visszaesése miatt idén 0,8 százalékkal csökken a magyar GDP, és jövőre egy százalékkal nőhet. A belső fogyasztásra kár lenne számítani, mert az embereknek egyre kevesebb a pénzük, a hitelezés pedig döcög.

A Századvég arra számít, hogy Magyarország külkereskedelmi partneri húzzák ki az országot a bajból. "A külső kereslet növekedésére számítunk, mivel az elmúlt negyedévben javultak Magyarország legfőbb külkereskedelmi partnereinek növekedései kilátásai" - írják. Hozzáteszik, hogy " továbbra is rendkívül nagyok a kockázatok, elsősorban az egyes uniós tagállamokon belül kialakult politikai, illetve gazdasági instabilitás miatt. A komoly társadalmi és gazdasági feszültségekkel terhelt országok (Görögország, Spanyolország) azonban viszonylag kis súlyt képviselnek a magyar kivitelben, így ezek a problémák csak akkor érintik közvetlenül Magyarországot, ha a válság átterjed más európai országokra vagy az eurozóna egészére."

Előrejelzésük szerint a várt külső húzóerő ellenére a bruttó hazai termék 0,8 százalékkal zsugorodik az idei évben. Jövőre ezzel szemben a GDP lassú, egy százalékos bővülését prognosztizálják. (A kormány idénre stagnálást, jövőre 1,6 százalékos növekedést vár, de ennél jóval pesszimistább előrejelzések is vannak.)

Elemzésük szerint a kivitel az egyetlen tényező, ami a gazdaság növekedésének irányába hat, mert a háztartások fogyasztási kiadását visszafogja a gyenge árfolyam, a hitelezés akadozása, valamint a nettó reálbérek csökkenése. Ennek megfelelően a fogyasztás esetében az idei évben 0,6 százalékos csökkenést, jövőre pedig stagnálást várnak. A lakosság ingatlanberuházásai várhatóan tovább csökkennek, a vállalati beruházásokat továbbra is jelentősen visszafogja az alacsony hitelkínálat, a bizonytalan növekedési kilátások, illetve a különadók - írják.

Marad a magas munkanélküliség

A gyenge növekedési kilátások miatt a foglalkoztatás lényegében csak a közmunkaprogramok következtében nőhet 2012-ben, és mivel a kormányzati intézkedések hatására az aktivitás hasonló ütemben emelkedik, ezért a munkanélküliség az intézet várakozása szerint 11 százalékon marad - áll az előrejelzésben.

Az inflációs folyamatokat a gyenge kereslet és a kormányzati indirektadó-intézkedések (sárgacsekk-adó, telefonadó) határozzák meg az elkövetkező másfél évben. A Századvégnél úgy látják, hogy a fogyasztóiár-index csökkenő pályára állhat a második negyedévtől, jelentősebb lassulásra pedig a jövő év elején számítanak. A gyorsabb árcsökkenést az olajárak süllyedése támogatja, míg a mezőgazdasági termelőiár-index ismételt emelkedése felfelé mutató kockázatot hordoz. Jelentős bizonytalanság övezi emellett az új adónemek inflációs hatását - teszik hozzá.

A megszorítások jól haladnak

Az államháztartás az EU-számára is releváns ESA-elszámolás szerint GDP-arányosan 4,2 százalékos többlettel zárta a 2011-es évet, a költségvetés fenntarthatósága szempontjából fontosabb, egyedi tételekkel korrigált mutató viszont 5,5 százalékos hiányt jelez a tavalyi évre.

Az idei évre tervezett, jelentős mértékű kiigazítás véleményük szerint megfelelő ütemben halad. Bár mind a bevételi (személyi jövedelemadó, járulékok), mind a kiadási oldalon (gyógyszerár-támogatások) komoly kockázatokat látnak, az év közben meghozott intézkedések, valamint a jelentős tartalék ellensúlyozza a kockázatok nagy részét.
Előrejelzésük szerint 2012-ben az államháztartás ESA-hiánya GDP-arányosan a tervezett 2,5 százalék helyett 2,7 százalék lesz. Az eltérés bőven a hibahatáron belül van, azaz takarékos költségvetési politikával elérhető a tervezett hiánycél.

Konvergenciaprogram: jó lesz

A Századvég Gazdaságkutatónál úgy látják, hogy a nemrég benyújtott konvergenciaprogramban szereplő makrogazdasági pálya meghatározásának időpontjában reális feltételezésekre épült, ám az azóta nyilvánosságra került adatok tükrében összességében túlzottan optimistának minősíthető.

Különösen bizonytalannak ítélik a hosszú távú foglalkoztatási tervek végrehajtását.
A költségvetési pálya a fokozatos egyenlegjavulást tekintve nem változott a tavalyi programhoz képest, az eszközök azonban teljesen átalakultak. A 2011-es konvergenciaprogramban jelentősen csökkenő bevételi és kiadási főösszeg szerepelt 2015-ig. Az új programban azonban a korábbi deficitcélokat stagnáló kiadások mellett igyekszik biztosítani a kormány, azaz lemondott az állami szerepvállalás csökkentéséről.

Elmaradt devizakötvény-kibocsátás

A Századvég kitér arra is, hogy a magyar állampapír-piaci referenciahozamok és a forint árfolyama jelentős ingadozást produkált az elmúlt három hónapban. Az IMF-fel való megállapodás irányába tett lépés javította a piac megítélését, ám a nemzetközi befektetői hangulat romlása felfelé hajtotta a finanszírozás költségeit. Bár az ÁKK az első negyedévben jelentősen túlteljesítette a forintban állampapírokra vonatkozó éves kibocsátási tervet, mindez azonban magas kamatfelárak mellett valósult meg. Az adósságkezelő elhalasztotta a tervezett 4 milliárd forintos eurókötvény kibocsátását, mivel az IMF-tárgyalások megkezdését követően várhatóan alacsonyabb kamatok mellett történhet a forrásbevonás.