Nem jött be Orbán terve, igyekszünk az IMF-hez

2012.06.21. 10:16

Több mint féléves huzavonát zárhat le napokon belül az a törvényjavaslat, amelyeket a kormány ma nyújtott be a parlamentnek. Úgy tűnik, hogy az elfogadásával most már tényleg elhárulhatnak az utolsó akadályok is az elől, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal.

A kormány átdolgozná a januárban életbe lépett, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) által is kifogásolt jegybanktörvényt. A nemzetközi szervezetek attól tették függővé a hiteltárgyalások elkezdését - amelyet egyébként az Orbán-kormány tavaly novemberben kezdeményezett -, hogy a kormány tiszteletben tartja a jegybanki függetlenség normáját.

A kabinet hónapokig amolyan tessék-lássék alapon viselkedett, szóban megígérték, hogy átalakítják, az IMF-nek és a bizottságnak tetsző formára faragják a jegybanktörvényt, de a tavasszal a parlament elé került törvényjavaslat ettől távol állt. Csak az utolsó pillanatban, a június elejére kitűzött végszavazás napján vették le a napirendről, mert az előtte levő munkanapon az EKB és az IMF is nyilvánvalóvá tette, hogy az kevés lesz a hiteltárgyalások elindulásához, a forint vészesen gyengült, sok hónap után újra 300 forint fölé ugrott az euró, az állampapírhozamok is jelentősen emelkedtek, vihar készülődött Magyarország felett.

A június eleji visszavonulót az után fújta a kormány, hogy a májusban a hivatalát elfoglaló Varga Mihály, az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter fellépett a tárgyalásokat késleltető törvényjavaslat elfogadása ellen. Szinte biztos, hogy a most benyújtott, a tavaszit is felülíró indítvány elég lesz a nemzetközi szervezeteknek. Ezt pedig nemcsak Varga mondja, hanem a Magyar Nemzeti Bank is azt közölte az [origo]-val, hogy a kormány elfogadta a nemzetközi intézményekkel folytatott ötoldalú tárgyalásokon megfogalmazott mindazon javaslatokat, amelyek a hiteltárgyalások megkezdésének előfeltételét képezték. Így látja ezt Gárgyán Eszter, a Citibank budapesti elemzője is, aki szerint a felek a törvényjavaslat elfogadása esetén (amelyre két héten belül sor kerülhet Varga szavai szerint) a kormány és az IMF-EU páros közötti tárgyalások elkezdődhetnek.

Levélben is lobbiznak

A most benyújtott javaslat annyival több a korábban kifogásolthoz képest, hogy szétválasztja a devizatartalék kezeléséről szóló stratégiai döntéshozatalt és az operatív lebonyolítást, az előbbi a monetáris tanácshoz tartozik (amelyben az Orbán-kormány által delegált négy külsős tag többségben van), míg az utóbbi maradhat a jegybankelnök, illetve az ezzel foglalkozó jegybanki terület vezetőjének feladata. A mostani törvényjavaslat mellett a kormány egy levelet is megfogalmazott, amelyben Orbán Viktor ígéretet tesz az IMF-nek és a bizottságnak, hogy Simor András jegybankelnök jövő tavasszal lejáró mandátumáig nem nevez ki újabb alelnököt, és nem nevez ki újabb tagot a többek között a kamatokról is döntő monetáris tanácsba.

A kormány egyúttal nem ülteti be egyik tisztségviselőjét megfigyelőként a monetáris tanács üléseire, és nem kéri el az ülések napirendjét. Rendezi a mostani törvényjavaslat azt is, hogy mikor menthetők fel a monetáris tanács tagjai.

Emellett azt is kiköti az új indítvány, hogy a legalább öt-, legfeljebb kilencfős monetáris tanácsban a belső tagok (jegybankelnök és alelnökök) száma nem haladhatja meg a külső tagok számát, utóbbiak száma azonban nem lehet kétszer annyi, mint a belső tagok száma. Így nem marad más, mint 2-3, 3-4, 4-5 leosztás.

Nem jöttek be a tervek

A kormány engedékenysége mögött az húzódhat meg, hogy az európai adósságválság nem akar enyhülni, így bármikor veszélybe kerülhet a forint a nyáron, a mostani lépéssel pedig megtámaszthatja az árfolyamot, a támadások ellen védelmet építhet a forintnak. Az elmúlt napokban már ennek a jeleit láthattuk, a forint másfél hónapos csúcsot döntött, az euró megközelítette a 285 forintos szintet is, igaz, ebben szerepe volt annak is, hogy Görögországban az európárti erők győztek a hétvégi választásokon, és a kormány is felállhat.

A korábbi jegybanktörvény visszavonására és az ebből kiolvasható éles stratégiaváltásra az is okot adhatott, hogy nem jött be a kormány év eleji terve. Orbán Viktor januárban még arra számított, hogy az év második felében már egy felpörgött európai gazdaság húzhatja ki Magyarországot a bajból. "Bár az idei első félévben a recesszió elkerülése lesz a legfontosabb feladat, a második félévtől megindul a növekedés, a magyar gazdaságpolitika pedig ennek felgyorsítását határozza meg célként" - mondta. Kérdéses azonban, hogy valóban így lesz-e. A német pénzügyminisztérium éppen csütörtökön jelezte, hogy a vártnál kevesebb adóbevétel folyt be a kasszájába, ami éppen az európai növekedés motorjának számító német gazdaság lassulását mutatja. Az egész eurózóna gazdasága sem tűnik úgy, mint amely lábra kapna.

Mi jön most?

A következő lépés a törvényjavaslat elfogadása lesz.A kormány kezdeményezte, hogy a törvényjavaslat tárgyalása során az Országgyűlés úgy térjen el a házszabálytól, hogy az általános és részletes vitára a jövő hétfővel kezdődő rendkívüli ülésén, a határozathozatalra - módosító indítványok elfogadása esetén is - 2012. július 2-án kerüljön sor - írta az MTI az Országgyűlés sajtófőnökére hivatkozva.

Az IMF és a bizottság vélhetően ez után fog csak megszólalni, legalábbis ezt valószínűsítette a Nomura japán bankház elemzője, Peter Attard Montalto. A tárgyalások elindulását jelző zöld lámpa valószínűsíthető kigyulladása azonban nem jelenti azt, hogy simán és gyorsan mennek majd a megbeszélések. Gárgyán Eszter szerint kemény csörték várhatók főként az adórendszerben látható ellentétek miatt, de ősszel - függően az európai adósságválság erősödésétől vagy enyhülésétől - vélhetően sikerül lezárni a tárgyalásokat.

Az Orbán-kormány és az IMF-EU páros közötti viszony egyébként többször megromlott. Először 2010 júliusában, szűk két hónappal a kormány megalakulása után, amikor a nemzetközi szervezetek megszakították a tárgyalásokat, mert a magyar fél csökönyösnek bizonyult több kérdésben. (Uniós jogot sértő adószabályok, jegybankelnöki fizetés menet közbeni csökkentése.) 2011 őszén aztán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy olyan közleményt adott ki váratlanul, amellyel visszakéredzkedett a Valutaalaphoz. Az ezt követő első budapesti látogatásukkor, december közepén azonban újra hűvös fogadtatásban részesültek a nemzetközi szervezetek, újra fel is álltak az asztaltól. A forint mélyrepülésbe kezdett, az állampapírhozamok messze a fenntartható szint fölé ugrottak január első hetében, mire a kormány jelezte, hajlandó az IMF-nek és Brüsszelnek megfelelő formára átalakítani a jegybanktörvényt. Az azóta főként a kommunikációs fronton vívott háborút most a kormány a jelek szerint feladja a ma benyújtott törvényjavaslattal.