Be akarja durrantani a kormány a döcögő cégeket

A zöldfülűeknek, a kismamáknak, az 55 év felettieknek és a képzetlen melósoknak segítene munkát találni a kormány egy tervezés alatt álló foglalkoztatási programmal. Az [origo] információi szerint az egyelőre képlékeny program akár 250 milliárdos lyukat is üthet a költségvetésen, amit muszáj lesz befoltozni. A jolly joker a már így is csúcsra járatott sárgacsekk-adó lehet, ebből próbálhatja előteremteni a kormány a foglalkoztatási program árát.

Nagy dobással készül a kormány a foglalkoztatás ösztönzésére, de a tervezett, mikro- és kisvállalkozásokra, valamint egyes nehéz helyzetben lévő munkavállalói csoportokra szabott kedvezmények kormányzati becslés szerint 250 milliárd forint körüli lyukat is üthetnek a költségvetésen - értesült az [origo] kormányzati forrásból.

A kormány foglalkoztatási akcióterve információink szerint egy komplex kedvezményrendszer lenne. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők munkába állását támogatná úgy, hogy a munkaadóknak nem kellene megfizetniük a bér utáni 27 százalékos általános szociális hozzájárulási adót (tavaly év végéig társadalombiztosítási járulék volt a neve), hanem abból engedményt kapnának. Ez a kedvezmény más és más lenne, attól függően, hogy a cég az ország melyik részén működik. Úgy tudjuk, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben adnák a legnagyobb kedvezményt a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóból.

A kormány ezzel a 25 év alatti pályakezdők, a szülésről visszatérők, az 55 évnél idősebbek, illetve a fizikai munkát végző képzetlenek alkalmazását segítené elsősorban. Ezekről a célcsoportokról beszélt pénteken Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, azt követően, hogy a kormánypárti képviselők egy rendkívüli ülésen vitatták meg a 2013-as költségvetés tervét.

A csomagot kettészednék, az első részleteket szerdán a nyilvánosság elé tárhatják. A terv másik részét - ahogy azt Orbán Viktor a Fidesz-KDNP frakciószövetség hétfői ülése után elmondta - július 9-ig nyújtanák be a parlamentnek. A program összköltsége kormányzati forrásból származó információnk szerint elérheti a 250 milliárdot, egy másik informátor szerint - aki képlékenynek nevezte a foglalkoztatási terveket - jóval 100 milliárd forint felett lesz a kormányzati akcióterv költségvetési hatása.

A kormány a saját hibáját küszöbölné ki

A megjelölt csoportok foglalkoztatását már most is segíti az állam a kiterjedt Start-kártyákkal. Például a fiatal pályakezdőknél az ország egészére az első évben 27 helyett csupán 10, a második évben 20 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie a cégnek a minimálbér másfélszereséig, illetve kétszereséig, efölött nem jár kedvezmény. A szülés után visszatérő anyáknál a minimálbér másfélszereséig egyáltalán nem kell megfizetni az adót egy éven át. Ezeknél a kedvezményeknél azonban most nagyobbat akar a kormány.

A munkahely-teremtési szándék mögött vélhetően az húzódik meg, hogy az idei tavaszi adatok szerint 27 ezerrel kevesebben dolgoznak a versenyszférában, mint egy éve. A leépítéseket egyrészt az év első felében tapasztalt gazdasági visszaesés, részben a kormányzati politika miatt hajthatták végre a vállalkozások. A kormány ugyanis korábban drasztikus, 19 százalékos minimálbér-emeléssel terhelte meg a vállalkozókat, a jelentősen megemelkedő bérköltségeket pedig csak részben tudta ellensúlyozni a bérkompenzáció.

A mikro- és kisvállalkozások életét is megkönnyítené a kormány a tervek szerint, és nem csak azzal, hogy olcsóbbá tenné az alkalmazottak felvételét. Egy kormányzati forrásunk szerint szóba jöhetnek kedvezmények a társasági adóból is.

A sárgacsekk-adó lehet a jolly joker

A kedvezmények pontos mértékéről forrásaink nem tudtak részleteket mondani, mert még nem dőlt el, hogy hol és mennyi pénzt tud előteremteni a kormány, de egyikük szerint felmerült lehetőségként, hogy a program költségeit a sárgacsekk-adóból származó bevételek növelésével fedeznék.

A Széll Kálmán-tervben még az állt, hogy 130 milliárd forintot akar ebből a forrásból beszedni a kormány. A másfél hete benyújtott költségvetési törvényjavaslatban viszont már az szerepel, hogy jövőre 283 milliárd forintra, rá egy évre pedig 320 milliárd forintra számít Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hivatalos nevén pénzügyi tranzakciós illetékből. Ezt kellene még felsrófolni legalább 100 milliárd forinttal, hogy fedezetet nyújtson a foglalkoztatási programra, de ennek megvalósulása erősen kérdéses, mert már a 280-320 milliárd forintos bevételi várakozást is kockázatossá teszi az Állami Számvevőszék szerint, hogy egyes pénzmozgások külföldre vándorolnak, ráadásul a hatalmas adó közvetett hatása, a munkahelyek megszűnése más adók csökkenésével jár.

A foglalkoztatást ösztönző lépések hiánynövelő hatását azért kell ellensúlyozni, mert múlt pénteken az uniós pénzügyminiszterek tanácsa még a kedvezményeket nem tartalmazó költségvetési törvényjavaslat alapján vonta vissza az uniós források befagyasztására vonatkozó év eleji döntést, a deficit megugrása miatt azonban újra a támogatások megvonása fenyegetné Magyarországot.

Az akcióterv megvalósítását nehezítő költségvetési korlátok miatt elképzelhető, hogy a csomag egy három-négy éves, elnyújtott kedvezményrendszer lesz. Egy ilyen forgatókönyv alapján a költségvetésnek az első évben kellene a legkevesebb pénzről lemondania, és a program végén kerülne a legtöbb áldozatba az államháztartás részéről az intézkedésegyüttes.