Az elemzői várakozásoknak megfelelően 7 százalékon tartotta a jegybanki alapkamat szintjét a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden. 

A kedd délután két órakor nyilvánosságra hozott kamatszint tavaly december 21. óta érvényes, azóta nem nyúlt hozzá a monetáris tanács. A jegybanki testület 2010 novemberében kezdett kamatemelésbe, miután korábban 5,25 százalékig vitték le az alapkamatot.

 Az MTI előzetes felmérésbe bevont nagy londoni házak elemzői kivétel nélkül a mostani alapkamat tartását várták a keddi MNB-ülésen, jelezve, hogy bár a reálgazdaság jelzőszámai már most indokolnának egy kamatcsökkentést, ez azonban csak az IMF/EU-megállapodás létrejötte és a kockázati árazások ezt követő csökkenése után valószínű.

Bebessy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzser szerint az elmúlt hónap során beérkezett adatok egyre borúsabb képet festenek a gazdasági növekedést illetően, ami az IMF-tárgyalásokon várható feszültségekkel együtt indokolja az MNB óvatos hozzáállását. "Az elmúlt hónapokra jellemző viszonylagosan stabil kiskereskedelmi fogyasztási adatok után a május már jelentősebb esést hozott, és a csökkenő reáljövedelmek, illetve a nyomott fogyasztó bizalom következtében további romlásra számítunk" - tette hozzá. Az elemző szerint az eurózóna egyre mélyülő recessziója érzékenyen érinti a magyar ipari termelés alakulását, így a tavalyi évvel ellentétben idén már a külföldi értékesítés sem tudja ellensúlyozni a gyenge belső keresletet. 

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok (GDP, fogyasztás, beruházások) alakulása kamatcsökkentést indokolhatna, de az elmúlt hónapokban fokozódó stabilitási és inflációs kockázatok nem adnak lehetőséget kamatcsökkentésre.

A hazai gazdaság sérülékenységét igen jól tükrözte, hogy az európai adósságválság újabb hullámainak hatására a forint meredeken gyengült, a kockázati prémiumok és az állampapírhozamok szignifikánsan emelkedtek, míg az IMF-tárgyalások megkezdésének reményére a forint erősödése, ill. a kockázati prémiumok csökkenése felülmúlta a régióbelit - jelentette ki az elemző.

Az IMF-tárgyalások lezárása stabilizálhatja a forint árfolyamát, ill. jelentősen csökkenheti az állampapírhozamokat és a kockázati felárakat, így annak lezárását követően kerülhet csak sor a kamatok csökkentésére, azonban ahhoz az is szükséges, hogy az olajárak zuhanása mellett a forint erősödése a középtávú inflációs kilátásokat is érdemben javítsa - tette hozzá Suppan. A Takarékbank elemzője az év végére 6,50-6,75%-os alapkamatra számít, ami a jövő év végére fokozatosan 6%-ra csökkenhet.

Csütörtökön jelenik meg az MNB új inflációs jelentése, amelyben várhatóan felülbírálja a márciusban publikált makrogazdasági mutatókat az jegybank. A márciusi inflációs jelentésben a jegybank azt prognosztizálta, hogy 2012-ben a GDP 0,1 százalékkal nő, az átlagos infláció 5,6 százalék lesz. Jövőre 1,5 százalékos gazdasági növekedést és 3,0 százalékos inflációt jelzett az MNB.

A változtatásra már utalt néhány napja Simor András elnök, aki arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank júniusi előrejelzésében nagy valószínűséggel rontani fogja mind a 2012-es, mind pedig a 2013-as növekedési prognózist, a legfrissebb adatok alapján ugyanis az idén recessziót, jövőre pedig nagyon-nagyon visszafogott növekedést lehet prognosztizálni Magyarországon.